Zöldebb lesz-e a világ a COVID után?

Tavasszal nagy kérdés volt, hogy a világ országai tiszta vagy piszkos újrakezdéssel térnek-e vissza a Covid utáni időkbe, azaz fenntarthatóbban fogunk-e fogyasztani és jobban óvjuk-e Földet. A kérdés a második hullám idején még eldöntetlen, de szerencsére politikai tábortól függetlenül egyre többen agyalnak rajta.


Szenzációként pörögtek tavasszal azok a képek, amelyek Kína légszennyezettségének brutális csökkenését mutatták. A vírus megállítására bevezetett karantén, és az azalatti gyárleállások következtében annyira javult a levegő minősége, hogy a The Lancet nevű tudományos folyóirat szerint a tisztább levegő Kínában több ember életét mentette meg, mint ahányan május elejéig meghaltak az országban.

A The Lancet rámutat, hogy a rossz levegőminőség légúti, szív- és érrendszeri eredetű betegségekhez vezet, a COVID-19 következményeként a karanténok idején pedig számos országban nagyot javult a levegőminőség.

A vírus megteremtette azt a kegyelmi pillanatot, hogy civilek és politikusok párthovatartozástól függetlenül ugyanazt fújják: a válság rámutat, hogy gyökeresen változtatnunk kell életmódunkon és a halogatással csak a további kockázatokat növeljük.

Áder János köztársasági elnök például szeptemberben, az ENSZ New Yorkban tartott 75. közgyűlésén rámutatott, hogy évről-évre több erőforrást használunk fel, mint amit a természet pótolni tud.

Azt gondolni, hogy a természeti erőforrások - víz, talaj, levegő, sokszínű biológiai környezet - korlátlanul, olcsón és az idők végezetéig rendelkezésünkre állnak, dőreség 

- fogalmazott a köztársasági elnök.

És ami idén januárban még távoli blablának tűnt, amit lelkes környezetvédők bánatos tekintetű jegesmackókkal és óceánon túli bozóttüzekkel próbáltak alátámasztani, a vírus által valósággá vált: látjuk, mi történik, ha belepiszkálnak a környezeti harmóniába.

Egy brit kutatás szerint a COVID-nak máris óriási hatása van fogyasztói szokásainkra és katalizátorként működik. A kutatásban német, ír, holland és angol divatfogyasztókat kérdeztek, és arra jutottak, hogy a karantén alatt sok vásárló újraértékelte fogyasztói szokásait és azóta jóval megfontoltabban hoz döntéseket.

A megkérdezettek több mint fele jobban odafigyel vásárlásainak környezeti hatásaira, a megkérdezettek háromnegyede pedig elvárja az újrahasznosítható csomagolást.

Magyarország nem tart még itt tudatosság tekintetében, de azt nálunk is sok minikutatás megállapította, hogy a hazai vásárlók is jóval céltudatosabban vásárolnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint jelentősen változott a vásárlások helyszíne (boltokból az online felé), a fogyasztott cikkek aránya (nőtt a tartós élelmiszerek aránya) és az emberek jobban megfontolják, mire költenek.

A COVID fogyasztói szokásokra gyakorolt jótékony hatása lemérhető lesz a karácsonyi fogyasztási adatokon: legszebb ünnepünk egyben legpiszkosabb is, hiszen rengeteg szemetet termelünk csomagolás, használhatatlan és fölösleges áruk vásárlása révén.

A magyarok évente fejenként 95 kg papírhulladékot termelnek, ezért ha a karácsonyi csomagolópapírt használt papírral váltanánk ki, vagy teljesen elhagynánk a csomagolást, már beljebb lennénk.

Kezdetnek nem rossz.