A 2020 tavaszán kezdődő, a világot emberemlékezet óta nem látott sebességgel letaroló koronavírus-járvány nemcsak az életmódunkat alakította át, de megjelent a biztonságos, kényelmes jóléti társadalmakban az évtizedeken át tartó gondtalanság után az általános félelemérzet is:

ismét létezik olyan fenyegetés, amelytől a jól szabályozott, higiénikus civilizációnk nem képes minket megvédeni.

Bár a COVID-19-vírusnak világszerte több mint hatmillió halálos áldozatot tulajdonítanak, és a súlyos lefolyású betegségből felépültek is arról számoltak be, hogy ez az eddig megszokott fertőző betegségekhez képest alaposan megkínozza azokat, akik elkapják, az emberiség olyan mértékű pánikhullámba hergelte magát, amely vélhetően több kárt okozott, mint amennyit maga a kórokozó.

Hordjunk maszkot? Ne hordjunk maszkot? Szükséges a szociális távolságtartás? Vásároljunk lélegeztetőgépeket? Mikor zárjunk? Mikor nyissunk? Melyik variánstól érdemes rettegni, mi most a divat?

Természetesen – mint minden hasonló történetnél – a pánikkeltésben élen járt a média.

Rengeteg iparágat viselt meg a járvány miatti paranoia és az abból továbbgyűrűző gazdasági válság, de az újságcikkekre való kattintási kedvnek igazán nem tett rosszat az otthoni bezárkózós rettegés.

Mióta pedig megérkezett az életünkbe az ukrán–orosz háború, hirtelen kevésbé lett érdekes a koronavírus, pedig a betegség napjainkra sem tűnt el. A kormány május 18-i tájékoztatása szerint egy hét alatt

közel ötezer új fertőzöttet találtak, és  108 ember vesztette életét a betegségben, amely 2020 márciusában vélhetőleg világszenzáció lett volna, most viszont már az ingerküszöböt sem éri el. 

Most épp a harmadik világháború lehetőségétől való rettegés van divatban, de ne aggódjon a kedves Olvasó, a sajtó már dolgozik rajta, hogy előkészítse a következő paranoiasztárt, amelynek már neve is idézi az igazi fülledt, afrikai dzsungelhangulatot:

MAJOMHIMLŐ!

Már a szót kimondva is borzongunk! Reméljük, Ön is retteg már!

Már a neve is olyan, hogy Dustin Hoffman ösztönösen a sárga izolációs ruhája után nyúl tőle. Másrészt a tünetek egy része kellően fotogén ahhoz, hogy a betegség híre a tényleges fertőzésnél ezerszer gyorsabban terjedjen, újabb pánikot (és ezzel egyidejűleg kellő számú kattintást) generálva.

Ráadásul nagyon jól mutat a hírekben, hogy a hetvenes években voltak esetek, mikor 17 százalékos volt halálozási ráta.

Az eredetileg Afrikából (nyilván) származó bevándorlóvírus látványos és kényelmetlen tünetekkel jár: kelések a bőrfelületen, láz, köhögés, levertség. Létezik ellene védőoltás, és a koronavírussal ellentétben levegőben nem, csak úgynevezett „szoros ölelkezéssel, intenzív testi kontaktussal” terjed.

Meglepő módon már a liberális médiában is a témával kapcsolatos vezető hírek közé tartozik, hogy a betegséggel kapcsolatban elsősorban a homoszexuális férfiakat tekinthetjük veszélyeztetetteknek.

Nem tudjuk és nem is akarjuk találgatni, hogy egy ilyen jellegű, eredetileg majmokból származó betegség milyen módon kerülhetett át először emberekre.

• Biztosan nem ÚGY.
• És főleg nem Afrikában.
• Kell hogy legyen más magyarázat, ami egy fokkal nebáncsvirág-kompatibilisebb.

Igen szórakoztató az a jelenség is, ahogy a hazai „függetlenobjektív” sajtóban Szlávik Jánosból Schrödinger macskáját csinálnak a majomhimlő kapcsán. A neves infektológus egyszerre retteg és nem retteg:

Bár már a BBC is arról számolt be, hogy  12 országban 80 esetet regisztráltak, vélhetően nem ebből lesz a következő világszenzáció, amivel ismét évekig lehet tematizálni a közbeszédet. Afrikából eleve azért került ki, mert a helyi viszonyok között a folyamatos védőoltással való ellátottság olyan luxus, amelyet kevésbé engedhetnek meg maguknak.

A megfelelően felhizlalt, vitaminokkal kitömött jóléti társadalmakban már vélhetően kevésbé jelent kockázatot a betegség, mint amekkora hírértéket szeretnének neki tulajdonítani. Kivéve, ha az emberek többsége hirtelen úgy dönt, átnyergel egy különösen veszélyeztetett életmódra.

Ha tehát valamilyen furcsa oknál fogva mégis növekednének az esetszámok, az önkéntesek kivonulhatnek a Budapest Pride-ra vakcinasátrat felállítani, hogy elejét vegyük a hazai terjedésnek.

Akinek pedig rettegni támad kedve, ábrándozzon a medvedisznóemberről, vagy nézze meg az alábbi pompás filmet: