Vasárnap Brazília eldöntheti, hogy megy tovább a bolsonarói úton, vagy visszatér da Silva, azaz Lula szélsőséges baloldali ámokfutásához, ami kis híján romba döntötte Dél-Amerika legnagyobb országát.
Az ország gazdasági fejlődése a jelenlegi elnöknek és egy olyan végtelenül egyszerű alapelvnek köszönhető, amit Szingapúrtól kezdve a világ számos pontján alkalmaznak, rendkívüli sikerekkel. Ez pedig nem más, mint az emberekre bízni saját boldogulásuknak útját, hogy a baloldali regulák után végre a sorsukat önnön kezükbe véve az egyén szabad prosperálásán keresztül az egész országot a jobb útra állítsák. Na, de ki is ez az ember?
Sajnos hazánkba a portugál nyelvű – ráadásul tengerentúli – sajtóból alig jut el valami. Nem csoda, hogy még a magyar jobboldalon sem mindenki örül a regnáló brazil elnöknek, de ez csak azért lehet, mert nem ismerik, ugyanis vérbeli konzervatív emberről van szól.
Jair Bolsonaro valóságos nagybetűs elnök. Katonamúlttal is rendelkezik, leszerelése óta aktívan politizál, és mind lokális, mind országos pozíciókban remekelt.
Nem véletlen, hogy mikor az előző választásra készülvén elindult az elnökségért, körútjának egyik állomásán egy volt szélsőbaloldali „aktivista” megkéselte. Hamar felépült, és sikeresen folytatta útját egészen a 2019-es győzelemig, amikor is megválasztották az ország első helyére.
De milyen ország Brazília? Általában, főleg ha olvastunk Molnár Gábort, akkor a végtelen amazóniai esőerdők ötlenek a szemünk elé, valamint a hatalmas favellák mélyszegénységben tengődő lakosai. De nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis a déli részeken rengeteg német él (szürreális a sok fachwerkfalu az esőerdő szomszédságában), de mindezek ellenére rendkívül erős lábakon álló gazdasága van (már ha a kommunisták épp nem akarják romba dönteni).
Ezen erejét ki is használja, ugyanis 2009-től a BRICS gazdasági szövetség tagja Oroszországgal, Kínával, Indiával és a Dél-afrikai Köztársasággal együtt. Mindezen társadalmi és gazdasági tényezőket együttvéve Brazília valahol az ország és a birodalom között helyezkedik el, már ha a méretét és összetettségét vesszük alapul.
Ennek minden negatívumával is, ugyanis a nagyvárosokban a bűnözés, a droghasználat és a már szinte háborúnak is nevezhető fegyveres konfliktusok a bandák és a rendőrség között igencsak megnehezítik a politikusok gondját. A maffia a rendőröket sok helyen lefizeti, ahol utána szabadon garázdálkodhatnak a békés állampolgárok biztonságának rovására. Ezért döntött úgy Jair Bolsonaro hivatalba lépése után nem sokkal, hogy a fegyvertartást liberalizálja, hiszen ha a rosszaknak már úgyis van fegyvere, akkor legalább a jók védhessék meg magukat.
De ez csak az egyik népjóléti rendelkezése volt. Sajnos nem örülhetett sokáig elnöki pozíciójának, mikor a COVID-hiszti elérte őket is. De a gondolkodás nélküli lezárások helyett, vagy inkább arányosan, de mellett, adócsökkentésbe kezdett. Tudta, hogy Brazília az erejét csak úgy tarthatja meg, ha a lakosai továbbra is fizetőképesek maradnak, és ha a valuta forog, az üzlet pedig dübörög tovább. És ez nem azt jelenti, hogy az életet ne becsülné, hiszen hívő keresztényről van szó, egyszerűen mérlegelte, hogy az a válság amit a járványhelyzet okozott, csak úgy vészelhető át, ha a piacot nem ölik meg.
Ennek ellenére rengeteg vád éri, például hogy irtja az őserdőt. Nos, ehhez ismerni kell Brazília belső viszonyait, mert nem lehet a belpestről okosnak lenni a „Föld tüdejével”.
Az egyre növekvő népesség és a vele párhuzamosan, de inkább exponenciálisan növekvő mezőgazdaság ugyanis ennek az oka. A termőföld iránti mérhetetlen kereslet abból fakad, hogy az ország egyre több terményt exportál, aminek szemmel jól látható része megy a nyugati világ vegetáriánusainak asztalára. A beszántható földhöz a területet pedig az esőerdőkből szakítják – pontosabban égetik – ki. Ez sajnos egy olyat folyamat, melyet csak lassítani lehet.
Lula, aki most ismét elindult az elnökségért Bolsonaro ellen – és akit a Nyugat annyira imád – már volt egyszer az ország élén. Ekkor 30 ezer négyzetkilométert is elérte az erdőirtás, ami Bolsonaro legrosszabb évében is csak alig haladta meg a 15-öt! Mindenki döntse el maga, hogy melyikük a zöldebb.
Brazília tehát két napon belül választ. Nemsokára ellepik a falainkat a Bolsonaróról szóló lejáratócikkek, de mindig igyekezzünk első kézből tájékozódni, még ha a Google-fordító nehézkes működésével is. Bolsonarót szereti a nép, nagy valószínűséggel újra is fogják választani, ugyanis visszaadta az embereknek azt, amit a baloldali elődjei elvettek: a reményt.
