Nem fogom tétlenül nézni, hogy a Biden-kormányzat megpróbálja lábbal tiporni a missouriak és az amerikaiak első alkotmánymódosításban garantált jogait
– jelentette ki Eric Schmitt főügyész.
Az amerikai alkotmány első kiegészítése a szólásszabadságról (és sok egyéb szabadságjogról) szól, amely garantálja a vélemény szabad kifejezését. Ez azonban már jó ideje csak papíron létező idea, Amerikában és a nyugati világban régen nem látott cenzúra őrködik az egyetlen helyes vélemény érvényesülésén.
Eric Schmitt missouri államügyésze és Jeff Landry Louisiana főügyésze csütörtökön nyújtott be keresetet a bíróságon. A vád szerint a Meta, a Twitter és a YouTube a kormányzati körökkel együttműködve – ráadásul a félretájékoztatás és a fake news elleni küzdelem örve alatt – cenzúrázták a közösségi oldalakon megjelenő tartalmakat.
Pontosabban fogalmazva a Facebook és a társai a demokraták védelmében meggátolták bizonyos perdöntő fontosságú információk megjelenését.
Felületeiken többek között nem jelenhettek meg a Hunter Biden elveszett, majd megkerült laptopjával kapcsolatos cikkek sem. Az ügy fontosságát jól jelzi, hogy a főügyészek keresetükben arra összpontosítanak, hogy a Twitter hogyan blokkolta a New York Post Hunter-ügyeiről szóló 2020-as cikkeinek a közzétételét.
Amikor az ügy kipattant, az információk megjelentek a közösségi médiában, vezető amerikai lapok azonnal beálltak az „orosz dezinformációs kampány” narratívája mögé, azt állítva, hogy a laptopról származó adatok hamisak. A tech-óriások pedig letiltottak minden, Bidenékre nézve érzékeny információt.
A laptopról származó bizonyítékok hitelességét végül egy szakértői csoport igazolta. Az említett vezető amerikai és nyugati lapok – egy évvel később a Washington Post és a New York Times elismerte azt, hogy a New York Post bizonyítékai helytállóak, a Hunter-sztori pedig igaz – nem sok energiát öltek azonban abba, hogy értesítsék az olvasóikat arról, hogy hónapokig falaztak a kormány irányából érkező hazugság menedzseléséhez.
A lebukás így tulajdonképpen meg sem történt. A hazai baloldali lapok sem forszírozták, hogy a nyugati lapok hangjának felerősítőiként ők tulajdonképpen részt vettek a hazugságok magyar nyelven történő terjesztésében.
A cikkek letiltására nem mellékesen az amerikai elnökválasztási kampány közepén került sor. Nehéz nem arra gondolni, hogy a technológiai cégek és a demokraták összejátszottak annak érdekében, hogy megvédjék Bident a bukástól.
Ha nem korlátozták volna az igazság nyilvános megjelenését, jó eséllyel az amerikai elnökválasztás is más végeredménnyel zárult volna. Ezzel tulajdonképpen az amerikai választások tisztasága kérdőjeleződik meg az ügyben. Ahogy a levélszavazatok biztonságos kezelését firtató bejegyzések és cikkek is, amelyeket a közösségi média óriások szintén cenzúráztak.
A Demokrata Párt és a tech-cégek súlyosan megsértették az amerikai alkotmányt, tudva és akarva korlátozták az emberek hozzáférését a valós információkhoz.
A kereset több konkrét példát is említ, amikor a közösségi felületek működtetői eltávolítottak valós információkat. Ezek jelentős részben a Hunter Biden laptopsztorijához kapcsolódtak, azonban számos esetet rögzítettek, amelyekben korlátozták COVID-19 wuhani laboratóriumból való kiszivárgás elméletének terjedését, ahogy cenzúra alá kerültek a vászonból készült maszkok hatékonyságát firtató bejegyzések is.
A peranyagban szerepel, hogy Fauci kampányt szervezett a „laborelmélet” hitelének lejáratására, miközben e-mailt váltott Mark Zuckerberggel, a Facebook vezérigazgatójával a COVID-19-információk ellenőrzésével és terjesztésével kapcsolatban.
Az ügy most jó eséllyel nagy port kavar majd az Egyesült Államokban. A főügyészek azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Biden-adminisztráció megsértette az amerikaiak szólásszabadsághoz való jogát, túllépték a törvényi felhatalmazást, és akadályozzák meg a vezető tisztviselőket abban, hogy továbbra is korlátozzák a szabad szóláshoz való jogot Amerikában.
A Meta, a Twitter és a YouTube és a Fehér Ház egyelőre hallgat. Most valószínűleg arról egyeztetnek, mi legyen a közös történet, illetve a perről szóló információkat hogyan tudnák „árnyékba” helyezni.
