Újabb sötét folt Szabó Tímea múltjában: nem szerepel a neve a Harvard hallgatói adatbázisában

• Szabó Tímea állítása szerint a kilencvenes években összehasonlító menekültjogot tanult a Harvardon.
• Bár a legtöbben büszkék lennének erre, a baloldali politikus mégis titkolózik tengerentúli tanulmányútjával kapcsolatban.
• Mivel meglehetősen ingatag a történet, ezért rákérdeztünk az egyetemnél, hallgatójuk volt-e a magyar parlamenti képviselő.
• Válaszukban azt írták, hogy „soha nem iratkozott be” ilyen nevű diák hozzájuk.
• Ezek után felmerül a kérdés: tulajdonképpen mit is csinált az ellenzék vezető arca a világhírű intézményben, és hogyan került be az elitképzésre?
• A téma azért is aktuális, mert a politikust egy hangfelvételen összefüggésbe hozták a CIA-val.
• Lapunk pedig arról írt, hogy nemzetbiztonsági szempontból aggályos módon sokáig a jelenlegi kijevi amerikai sajttóattasé egyengette az útját.

Egy ideig kutatóként tanultam a Harvard Egyetem jogi karán

– írta konkrétumok nélkül korábbi, mostanra már elérhetetlenné vált önéletrajzában Szabó Tímea. A félmondat erős fogalomzavar, hiszen nem igazán érthető, hogy  egy harmad-negyedéves kommunikáció szakos hallgató hogyan tud kutatóként tanulni a világ egyik legszigorúbb felvételi rendjével bíró egyetemének talán legszínvonalasabb karán? Meglehetősen talányos kérdés.

Nem szerepel az adatbázisban

Főleg, hogy a nyilvánosan elérhető információkból nem derül ki, hogy Szabó Tímea pontosan mikor járt a világhírű egyetemre, és mit is  csinált ott. Utóbbira a Helsinki Bizottság 2008. januári tanulmányából lehet következtetni, ami szerint összehasonlító menekültjogot tanult Cambridge-ben.

Bár ilyen opció valóban létezik, ez Szabó esetében sokkal inkább tűnik ideológiai képzésnek, semmint komolyabban vehető tanulmányútnak. Főleg, hogy mindössze rövid ideig élvezhette a Harvard vendégszeretetét, a végén pedig diplomát sem kapott.

Bár a legtöbben büszkék lennének arra, ha ennyire exkluzív és elit környezetben fejleszthették volna magukat, a baloldali képviselő az idő előrehaladtával egyre titkolózóbb lett a rövid külföldi kitérőjével kapcsolatban. 2014-es és 2018-as parlamenti életrajzában még feltüntette az információt, ám a minden korábbinál részletesebb előválasztási biográfiájából már érdekes módon kimaradt ez az adat.

Mivel meglehetősen bizonytalan lábakon áll a történet, ezért rákérdeztünk a Harvardnál, hogy volt-e valaha 1976-os születésű, Szabó Tímea nevű hallgatójuk, és ha igen, akkor mettől meddig állt velük jogviszonyban. Válaszukban jelezték, ilyen jellegű információt nem adhatnak ki, és egyúttal arra kértek minket, keressük fel a National Student Clearinghouse nevű honlapot.  A világ legnagyobb oktatási intézményei ugyanis erre a felületre töltik fel a hasonló adataikat, a Harvard is ebbe a körbe tartozik. Miután az NSC-hez fordultunk, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

Szabó Tímea nevű hallgató „soha nem iratkozott be” a Harvard jogi karára, és így persze nem is szerzett ott diplomát.

Mivel a szervezet elsősorban abban érdekelt, hogy az ügyfél megtalálja azt, akit keres, ezért lehetséges magyarázatként különféle okokat is felhozott a nemleges válaszra: az oktatási intézmény és az ügyfél által megadott adatok nem egyeznek, az oktatási intézmény megtiltotta tanulója adatainak kiadását, illetve maga a tanuló kért titkosítást. A Harvard korábban idézett reagálásából következően az előbbi két verziót azonnal ki lehet zárni, így marad a harmadik forgatókönyv. Csakhogy ebben az esetben sem egyértelmű:

miért kért volna titkosítást Szabó Tímea? Miért próbálná meg eltitkolni múltjának egy fontos szeletét?

Nem tűnik túl életszerűnek, hogy egy széles körben ismert politikus nem vállalja nyilvánosan, hogy bejutott a Harvard jogi karára.

Amennyiben az NSC egyik „tippje” sem felel meg a valóságnak, akkor erős a gyanú arra nézve, hogy a párbeszédes képviselő nem hivatalos úton került a HLS-ba, és nem hivatalos képzésen vett részt.  Lehet azonban más magyarázata is a történteknek: a Pesti Srácok korábban arról cikkezett, hogy Soros-ösztöndíjjal csípte meg a lehetőséget. A lap ezt egyébként korábbi férjének állításaira hivatkozva írta.  

Nagytakarítás

Szembetűnő, hogy pályafutása során nem egy esetben eltűntek a nyomok Szabó után. 2009-ben egy szokatlanul kitárulkozó interjút adott a Borsnak, amiben több olyan információt is megosztott karrierjével kapcsolatban, amit ma már egészen biztosan nem tenne. Csodák csodájára

a beszélgetés mára elérhetetlenné vált, a cikk linkje halott.

Szintén furcsa, hogy állítása szerint több nemzetközi, illetve hazai angol nyelvű újságnál is megfordult, ehhez képest összesen egy darab, névvel publikált cikke érhető el jelenleg.

Mint ismert, visszatérő vád Szabóval szemben, hogy nemzetközileg kiképzett ágens, és az amerikai érdekek mentén tevékenykedik. Ezt látszik megerősíteni, hogy egy múlt héten kiszivárgott felvételen Bajnai Gordon titokzatos háttérembere amerikai ügynöknek nevezte őt. „Szabó Tímea Kabul rózsája, ugye ő a CIA-nek dolgozott kint Kabulban” – fogalmazott Gansperger Gyula, ezek után a megvádolt politikus pert helyezett kilátásba.

Ezt követően egy részletes oknyomozó cikkben számoltunk be múltjának eddig nem ismert részleteiről, bemutatva, hogy

nemzetbiztonsági szempontból aggályos módon sokáig Daniel Langenkamp, jelenlegi kijevi amerikai sajtóattasé egyengette az útját.

A húszas éveiket taposó fiatalok budapesti angol nyelvű újságok szerkesztőségében ismerkedtek meg, ahonnan pár évvel később teljesen megdöbbentő módon a Harvard egyik rejtélyes kutatóprogramjába ejtőernyőztek. Közel sem jelentéktelen, hogy papíron az ENSZ megbízásából dolgoztak, többek között az afganisztáni újrarendezési folyamaton. 

Egy évvel később elváltak az útjaik: Langenkamp az Egyesült Államok külügyminisztériumának állományában találta magát, Szabó előtt pedig kinyíltak a magyar Országgyűlés kapui. Ugyanakkor mai napig ugyanazt képviselik: a globális érdekeket.