Már márciusban felröppent a hír, hogy Lukasenkáék beszállnak a háborúba, majd októberben ismét erről lehetett hallani. De ha egyszer már beléptek, akkor mire készülnek még? Erre most megint arról cikkeznek a nyugati források, hogy a fehérorosz csapatok a fehérorosz–ukrán határ közelében gyülekeznek.
Hasonló lehet Lukasenka hadba lépése ahhoz, hogy Putyin most már tényleg az utolsókat rúgja, és mindjárt meghal, és már amúgy is halott. Meg rákos és beteg, sőt, már a dublőre sem él. Na jó, ennél azért valószerűbb, hogy a fehérorosz diktátor is küld csapatokat ebbe a furcsa háborúba.
Azért nem szokványos ez a csetepaté, mert nem a két ország visel hadat egymás ellen, hanem valójában a Nyugat és a Kelet háborúzik az ukránok feje fölött. Persze, Oroszország a megfogható agresszor, de kit is támadott meg? Aki követi a háború menetét, az láthatja, hogy itt bizony nem két posztszovjet állam viaskodik egymással. Az ukránokról annyit, hogy aki nyugati fegyverekkel, nyugati kiképzéssel és nyugati módra háborúzik, az bizony a Nyugat. Mint a viccben.
Tehát egy többnemzetiségű hadsereg ellen hadakozik a szintén több forrásból dolgozó orosz cár is. Akkor miért ne küldhetne csapatokat leghűbb csatlósa is? Sőt, könnyen lehet, hogy a csaptok már ott is vannak. Ráadásul a legfrissebb hírek csak arról szólnak, hogy az ország különleges erői vonultak a fehérorosz–ukrán határra. De persze ilyet nem szabad, csak brit és amerikai speciális egységek lehetnek Ukrajna területén!
Egyébként meg ne gondoljuk, hogy ezek ugyanazok, mint a mi szolnoki katonáink. A fehérorosz „különlegesek” pontosan ott vannak, ahol (a Wagnert leszámítva) a híres orosz speciális egységek is: valahol a ’80-as évek közepén, végén. De azért számottevő harcértékkel nem bírnak ebben a háborúban. Hiába szállnának be a fegyveres összecsapásba, valószínűleg kevesebbet érnének, mint az összes csecsen együttvéve.
