Úgy tűnik, az amerikai politika és közvélemény után már az igazságszolgáltatás is átállt a „cancel culture”-ra, vagyis a világnézet miatti cenzúra/tiltás kultúrájának alkalmazására.
Miután a Twitter bejelentette, hogy Donald Trumpot tekintik felelősnek az év eleji washingtoni zavargásokért és fiókjának felfüggesztését véglegesnek tekintik. A történet azonban nem állt meg itt,
olyan felhasználók indítottak keresetet a konzervatív ex-elnök ellen, akik szerint hozzászólásaik miatt alkotmányellenesen tiltotta ki az „elnöki” felületről Trump stábja.
A per másodfokú ítélete a keresetet benyújtó véleményvezéreknek adott igazat.
Hiába nincs már tétje Donald Trump lejáratásának, sem a baloldali politikai elit, sem a közösségi média nem visszakozott a korábban példa nélküli büntető hadjárattól. A Fox News még februárban megszólaltatta a kitiltás témában Chris Kellyt, aki korábban a Facebooknál töltött be felső vezetői munkakört. A tech óriások döntéshozatali mechanizmusát jól ismerő szakember szerint a Twitter bizonyára nehéz döntést hozott, de ismerve a korábbi elnök tetteit kockázatos lett volna hozzáférését visszaadni. Kelly szerint a közösségi médiapiacot uraló cégek minden politikai oldalról ki vannak téve kritikáknak és ezt ők jól tudják. Annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, a saját felhasználóik is szembe fordulhatnak velük, ha látványosan egy irányba húznak, saját irányelveik szerint fognak döntéseket hozni a jövőben is.
Nincs hátra arc, aki nem tetszik nekik, megy a levesbe.
Az elnök alkotmányellenességét firtató kereset másodfokon is úgy találta, Trumpot még hivatali idején túl is szimbolikusan el kell marasztalni. Hétfőn azonban az amerikai Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a másodfokú ítélet elleni fellebbezést. Clarence Thomas konzervatív gondolkodásmódjáról ismert legfelsőbb bíró szerint mivel Trump már nem elnök és a Twitter fiókja sem él már, így az ügy tárgytalan, valamint jelezte, hogy az alkotmányellenesség kérdése finoman fogalmazva is összetett:
- „Elég furcsának tűnik egy elnöki közösségi média fiókot állami felületnek tekinteni, mikor egy magáncég mindenféle felügyelet nélkül tehet vele, amit akar.”
A másodfokú ítélet a felperesnek adott igazat, mely alapján az amerikai alkotmány I. kiegészítése értelmében az elnök politikai tevékenysége közéleti fórumnak számít, így nem volt joga elhallgattatni a számára nem elfogadható véleményeket.
Ki is volt akkor valójában alkotmánysértő?
Az amerikai legfelsőbb bíróság 9 fős testület, melybe kihalásos alapon a mindenkori elnök delegál új jelöltet és a törvényhozás felső háza (vagyis a szenátus) ennek alapján dönt a kinevezésről. A jelenlegi testületben 6:3 arányban erős konzervatív többség van. A fentiek alapján úgy tűnik, ez a testület tekinthető az Egyesült Államokban a józan ész néhány megmaradt bástyájának.
Forrás: Foxnews.com