A kamionosok tiltakozása azt követően robbant ki, hogy január 15-én az ottawai kormány elrendelte: az a kanadai kamionos, aki az Egyesült Államok felől érkezik vissza Kanadába, és nincs beoltva a koronavírus ellen, 14 napos karanténra kötelezhető. Az amerikai oltatlan sofőrök pedig a szabály értelmében be sem léphetnek az országba.
Az elégedetlenség végül rendhagyó tiltakozási formát öltött. A kanadai kamionosok megszervezték a Szabadság Konvoját, Vancouverből elindultak a főváros, Ottawa irányába, hogy ott gyűljenek össze a rokonszenvezőkkel, és együtt tüntessenek a szigorú szabályozás és a kényszer ellen.
Az egy hete úton levő kamionos menet szombaton érkezett meg a fővárosba, a tömeg időközben hatalmasra duzzadt. Közadakozásból összesen 7 millió kanadai dollár gyűlt össze a költségek fedezésére.
Ezzel párhuzamosan egyre több kamionos, buszos, teherautós vagy egyszerű magánember csatlakozott a menethez. A tömeget kis túlzással az űrből is látni lehetett, olyan hosszan sorakoztak egymás mögött az autók.
Az úton levők iránti társadalmi szimpátia pedig éppúgy nőtt, mint a sokadalom.
Itt érdemes kitérni arra, hogy a nyugati liberális lapok végig úgy közvetítettek az eseményről, mintha egy jelentéktelen, kis létszámú csoport akciójáról lett volna szó.
A média nem tudósította, hanem gyártotta, pontosabban ferdítette a híreket.
Nem akarták, hogy a közvélemény valós képet kapjon a konvoj méretéről, létszámáról, ez ugyanis biztatólag hathatott volna a rokonszenvező tömegekre.
Azt pedig ugye a sajtó képviselői sem akarhatták, hogy spontán rendkívüli esemény bontakozzon ki, hiszen az őrkutya feladatát ellátó „szabad” média legfőbb feladata, hogy a hírek formálásával mederben tartsa a történéseket.
Melyik újságíró akarná, hogy szenzációs eseményre kerüljön sor? Inkább a kormányon levőket segítik azzal, hogy nyugtatják a kedélyeket.
Nem jött be. A konvoj mérete egyre csak növekedett.
Bár az eseményekre semmilyen hatással nem volt, érdemes megemlíteni, hogy a hazai liberális sajtó, amely állítása szerint amúgy mindennek utánajár, most (is) kritikátlanul átvett minden szót, amit a nyugati lapok közöltek a tüntetésekkel kapcsolatban.
Nem felejtették el megírni azt sem, hogy a kamionosokhoz szélsőjobboldali figurák is csatlakoztak. Mert ez ugye a legfontosabb.
Mintha a mai magyar tanártüntetésnél külön kiemelnék, hogy a pedagógusok között több szélsőjobbos résztvevő is van. Mert biztos, hogy van. A nagy számok törvénye alapján lennie kell.
A tüntetésre azonban nem volt hatással a kanadai liberális sajtó kreatív valóságértelmezése. Ottawában több ezer ember üdvözölte a konvojt, a tüntetők kanadai zászlókat lengettek, és Justin Trudeau miniszterelnök lemondását követelték.
Több ezer ember! A mínusz 18 fokos hidegben! Nem hiába, népszerű ember ez a Trudeau.
A jelentéktelen tömeg kifejezés ezek után teljesen új értelmet nyert.
Pláne annak tudatában, hogy az elnököt végül elővigyázatosságból kimenekítették a rezidenciájáról. Attól féltek ugyanis, hogy a tüntetők majd empirikus tapasztalatokkal gazdagítják Trudeau-t a tömeg erejét és méretét illetően.
Trudeau azonban nem volt kíváncsi arra, hogy a menet végén nagyjából 50 ezer kamionból álló oszlopot számlált a konvoj Kanada és az Egyesült Államok határán – a nyugatitól a keleti partig tartó teherautólánc hossza a 70 kilométert is elérte.
A demokrata miniszterelnök inkább a pincéből rázta az öklét a tüntetők felé. Férfiasan és demokratikusan.
A tiltakozók azonban kijelentették, hogy a fővárosban maradnak, élve a tüntetéshez való jogukkal. Azt akarják elérni, hogy a kanadai kormány vonja vissza a kötelező oltásra vonatkozó szabályokat.
A tüntetőket amúgy olyan jelentéktelen személyek biztosították támogatásáról, mint Elon Musk (ő egy kicsit para), Donald Trump és a fia is.
Végül egy személyes jellegű, kissé elfogult megjegyzés:
az oltás elutasítása, a harmadik oltáson való nyünnyögés meglehetősen ratyimatyis attitűd. De ezzel senkit nem szeretnék megbántani, megsérteni, pláne nem korlátozni a döntési szabadságában.
Aki nem akar, az ne oltasson! Ehhez joga van az embernek, Kanadában, Magyarországon és a lapos planétán mindenütt. A kényszer sosem jó pedagógiai eszköz.
Ámen.
