Tálcán kínálta-e fel Putyin Kárpátalját Orbánnak?

Az elcsatolt területek visszatérhetnek Magyarországhoz, legalábbis az oroszok szerint. Komolyan kell venni az üzenetüket?

Vajon Putyin tényleg felosztaná Ukrajnát nyugat és kelet között?

Nem.

Természetesen az orosz elnöknek esze ágában sincs NATO-tagállamoknak felajánlani a keleti irányú terjeszkedést. Ahogy Orbán Viktornak sincs sem lehetősége, sem szándéka ilyen körülmények között részleges revíziót végrehajtani.

A kérdés azért merült fel, mert a Putyin feltétlen híveként számon tartott Dimitrij Medvegyev elnökhelyettes, korábbi elnök és miniszterelnök egy olyan térképet tett közzé Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna területének döntő többségét szétosztotta más államok között. A keleti területek nagyrészt Oroszországhoz kerülnének, míg nyugatról Lengyelország, Románia és Magyarország javára csökkenne a február óta háborús övezetként létező keleti szomszédunk.

Wikipedia

Ez azért is erős, mert Medvegyev megszólalásai Putyin elnök üzeneteiként értelmezhetőek.

Ezúttal a poszt rácáfol Zelenszkij posztháborús Ukrajna-koncepciójára (sokadjára drogos álmodozónak nevezve az ukrán elnököt...), és egy olyan koncepciót vázol, mely annak ellenére figyelemre méltó, hogy a valóságalapja gyakorlatilag nulla.

telegram

A háború kezdete óta meglehetősen gyakran merül fel az oroszoknál, hogy Ukrajna mai formájában egy mesterséges, életképtelen állam, amelynek feldarabolása történelmi szükségszerűség. Még extrémebb nézőpont szerint az ukránok igazából nem tekinthetők önálló népnek, inkább egyfajta orosz népcsoport sajátos nyelvjárással és néhány kulturális különbséggel.

Míg az utóbbi tényt az ukránok elszánt, hősies honvédő háborúja már önmagában cáfolja, az oroszok évek óta tartó, de nyílt háborúvá csak idén átalakult műveletei nagyon is valós fenyegetést jelentenek Ukrajna területi integritására, rosszabb esetben puszta létére.

A Szovjetunió felbomlásával létrejött, fiatal állam ugyanis csak addig létezhet jelenlegi formájában, míg a paranoiára történelmileg is hajlamos oroszok nem érzik úgy, hogy a Amerika bármikor beteheti oda a lábát (rakétákkal, repülőterekkel, amerikai bázisokkal), újabb közvetlen biztonsági kockázatot létrehozva Oroszország szomszédságában.

Nincs az a szankció, humanitárius-pacifista nézőpont vagy PR-kampány, amely ezt a könyörtelen szükségszerűséget megváltoztathatná.

Forrás: AFP

Orbán Viktor tusványosi beszédének vonatkozó részéből emlékezhetünk rá (mely véleményt számos elemző szakértő is oszt), hogy a fegyveres konfliktus oka és egyúttal lezárásának kulcsa a két érdekelt nagyhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok kelet-európai status quóról szóló érdekellentéte.

Amíg a németek által vezetett nyugati országok pénzzel, tanácsadókkal, zsoldosokkal és fegyverekkel is kiszolgálják Ukrajnát, csak a háború elhúzódását, nem pedig az oroszok meghátrálását segítik elő. Putyin nem tud és nem is akar nekimenni egyik NATO-tagállamnak sem, a skandináv államok felvételéhez azonban hasonló provokációkat nem fogja szó nélkül eltűrni. Bár az oroszok pontosan tudják, hogy a háború elhúzódásának nem ők lennének a legnagyobb vesztesei, nekik is érdekükben állna az izoláció végét is jelentő béke. 

Az orosz medve az úgynevezett fejlett Nyugat számára gyakran nehezen érthetően kommunikál. A közösségi média egy felületén megajánlani három NATO-tagország számára komplett országrészeket valószínűleg sem nem véletlen, sem nem tréfa.

Bár sem Orbán, sem a románok és különösen nem a lengyelek nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak érdemben fontolóra vegyenek egy ilyen felosztás szerinti új Közép-Kelet Európát, fontos üzenet lehet az amerikaiaknak, hogy keleti szövetségeseiket hajlandók lennének felbecsülhetetlen értékű „ajándékkal” elcsábítani még akkor is, ha ez a koncepció inkább tudományos-fantasztikus kategória, mintsem geopolitikai realitás.

Tekinthetjük úgy is, hogy Putyin megüzente: itt volna az ideje józan léptékű javaslatokról tárgyalni, mielőtt kevésbé észszerű megoldásokra kényszerülnek. 
wikipedia

Mi, magyarok több mint száz éve gyászoljuk a keserűen igazságtalan békediktátumok miatti nemzeti tragédiát. Nem sok magyar van, aki ne venne örömmel egy olyan történelmi fordulatot, amely során lehetőség lenne a tényleges nemzetegyesítésre – de csak akkor, ha az nem okozna több kárt, mint amennyi hasznot.

Hazánk az EU és a NATO tagjaként egy olyan szövevényes politikai-katonai és kulturális szövetségi rendszer szerves része, amely bármilyen állam rovására megvalósuló területi bővítést teljesen lehetetlenné tesz.

Ha Brüsszel már azért büntet minket, hogy a saját országunkban a nekünk tetsző életmódot szeretnénk folytatni, micsoda patália lenne, ha akár csak felmerülne Kárpátalja visszatérésének lehetősége?
Wikipedia

Egy biztos: Mi a békében vagyunk érdekeltek, mert a szankciók és az ukránok felfegyverzése leginkább nekünk, európai országoknak okoz károkat. Nincs most terítéken, hogy történelmi igazságtalanságokat orvosoljunk, az is kemény munkát igényel, hogy megőrizzük azt, amink van.

Az is elkeserítő, hogy ha már ilyen extrém üzenetekkel kell az amerikaiakat tárgyalóasztal mögé csábítani, akkor vélhetően még hosszan elhúzódó háborúra és annak minden káros következményére készülnünk kell.