Szélsőjobbos apuka neveli, liberális pártban politizál, szociáldemokrataként él - ki ez a politikus?

Benne testesül meg az ellenzéki mosléktenger valamennyi jellemzője.

A magyar politikai helyzet a következőképpen írható le a legegyszerűbben:

Fidesz vs. Zavaros, változó összetételű, zsugorodó térfogatú mosléktenger.

Nem neheztelhetünk érte, ha a kicsit is életrevalóbb szereplők szeretnének a dagonyából kiemelkedve megkülönböztethetővé, észrevehetővé válni.

Jelen pillanatban erre a Gyurcsány-klánnak (Demokratikus Koalíció) és a Momentumnak van valódi esélye.

Több írásunkban is foglalkoztunk már azzal, hogy a két valódi támogatottsággal és karakteres, egymástól lényegesen eltérő ajánlattal rendelkező párt első körben nem is a Fidesszel, hanem egymással szemben lesz kénytelen definiálni önmagát és nem utolsósorban bizonyítani saját létjogosultságát, életrevalóságát.

A tét most az, hogy az eddigi horizontális összefogás helyett várhatóan egy erőtér köré csoportosuló ellenzék valódi vezető erejét ki adja majd: Gyurcsányék vagy a nolimpiás srácok?
Forrás: Facebook/Dobrev Klára

A politikában egy párt hitelességét annak vezető politikusainak megítéléséhez lehet a legjobban kötni. Ferenc testvér már tavaly óta a nejét építi erre a szerepre, a Momentum viszont most látta elérkezettnek az időt, hogy nyíltan kimondja a hónapok óta sejthető döntést: Donáth Annát küldik Gyurcsányné Aprev Klára ellen a ringbe.

Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter

Soproni Tamás interjút adott az igazikonzervatív” Válasz Online-nak. A terézvárosi polgármesterrel folytatott terjengős beszélgetés sok szempontból tanulságos olvasmány, elsősorban azért, mert a közismerten Donáth Anna táborába tartozó politikus betekintést enged pártjának ellentmondásos, önámításokkal és elvtelen megalkuvásokkal teli stratégiájába – amelynek most már hivatalosan is a jelenleg anyai feladatok által elfoglalt EP-képviselőnő lesz az arca és vezetője.

Az interjúalany egy másik szempontból is különbözik magyar és európai parlamenti képviselői, valamint egyéb, teljesen funkciótlan beosztást betöltő elvbarátaitól is:

azon kevés momentumos politikusok egyike, akik felelős, felsővezetői beosztásban dolgozik, ezáltal bepillantást kaphatunk abba, hogy viselkedne pártja és közössége, ha hatalmat kapna.

 
A potenciális választóik számára ugyanis legfontosabb üzenetük, megkülönböztethetőségük záloga a tisztakezűség és az őszinteség ígérete. Soproni azonban láthatóan nem érti, hogy bevallani rossz stratégiai érzéket, az ostobaság határát súroló naivitást és az elvtelen, pusztán hatalomvágy által vezérelt politikai alkukat nem a legjobb út arra, hogy elhódítsanak bizonytalan baloldali szavazókat Dobrevék elől.

„Először is: mondjunk igazat. Ha magunknak hazudunk, nem lesz út előre. A választóknak sem szabad hazudni.”

(Forrás: Válasz.hu)

Mindez igen szépen hangzik, amíg be nem vallja két mondattal később, hogy pártja elvtelen szövetségének megítélése az egykori kisnyilasokkal és Gyurcsánnyal nézőpont kérdése: nem hazugság, hanem kényszer. 

Bruhahaha.

„Túl optimista vagyok. Ha nem lennék az, nem is tudnék politizálni ilyen választási rendszerben, ilyen ellenzéki pártstruktúrában.”

(Forrás: Válasz.hu)

Forrás: Facebook/Soproni Tamás

Láthatóan az „én tényleg ilyen szerény képességű vagyok, így fogadjatok el” stratégiát is teljesen elfogadhatónak érzi, miután több kérdést is kap arra vonatkozóan, mennyire volt életszerű az a hurráoptimizmus, amellyel például kétharmados ellenzéki győzelmet vizionált.

„A belügyminisztériummal ellentétben én úgy látom, hogy a polgári engedetlenség mint forma igenis létezik, de ha nem, akkor meg kell teremteni ennek törvényes, szabályozott kereteit. Amíg ilyenek nincsenek, addig a morális iránytű szerint kell eljárni.”

(Forrás: Válasz.hu)

Azt sem igazán érzi három év polgármesterkedés után, hogy a törvények és egyéb jogszabályok nem iránymutató, hanem kötelező érvényű alapvetések, és különösen veszélyes vezető közhivatalnoknak ezeket a nyilvánosság számára relativizálni. Megvan a módja annak, hogy a közjogi helyzetet hogyan lehet alkotmányos keretek között megváltoztatni: választást kell nyerni, és parlamenti többséggel törvényeket és módosításokat kell elfogadni. Ez persze – többek között azért, mert Soproni képességei és realitásérzéke jól tükrözik pártja minőségét – kívül esik a Momentum lehetőségein.

Inkább szórakoztató színfoltja a beszélgetésnek, hogy

Soproni úgy politizál kerületi polgármesterként egy liberális párt színeiben, hogy szélsőjobboldali édesapja hatásától eltávolodva saját bevallása szerint a szociáldemokrata értékrend irányába fordult, miközben az épp ezt (elvileg) képviselő MSZP helyi erőivel élet-halál harcot vív a terézvárosi hatalmi pozíciókért, egyúttal láthatóan Karácsony Gergely is élvezi támogatását.

Micsoda pompás, egy személyes ideológiai turmix ez...!

 

Igen átfogó, de semmi igazi meglepetést nem jelentő képet kaptunk tehát arról, mit is ajánl a Momentum Gyurcsányék helyett: semmi olyat, amit Feriéktől nem kaphatnánk meg.

Hazugságot, ködösítést, bénázást, komolytalan döntéseket.