Néhány napja Soros György újra előkerült, és saját lapjában, a Project Syndicate-ben írt véleménycikkében követelt újfent retorziót Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, mivel a két tagállam megvétózta a közös EU-s költségvetést.
Európai Unió nem engedhet Magyarország és Lengyelország zsarolásának. - írta a spekuláns a lapjában.
Még szerencse, hogy „nincs Soros-terv" mert most nagyon úgy tűnik, hogy a spekuláns tollba mondja az Európai Uniónak, mit is kéne csinálnia. Érezhető, hogy Sorosnak nagyon nem tetszik, hogy a két tagállam nem enged a zsarolásnak. A történet arról szól, hogy a júniusi megállapodástól eltérően a tervezett támogatás fejében úgy ugráljunk, ahogy a Bizottság, vagy inkább kiszervezett hatáskörben Soros álciviljei fütyülnek.
De nem csak az Európai Unióban, de a jogvédelemmel foglalkozó Európa Tanácsban és a Emberi Jogi Bíróságon is megjelentek Soros emberei.
Az ET-nek azért van különös jelentősége, mivel a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) döntése komoly politikai jelentőséggel bír hazánkban, amely döntéseket főként a balliberális oldal szeret úgy mutogatni, mint a tévedhetetlen igazság leképeződését. A EJEB sok konfliktusos ügyben politikai állásfoglalásnak is beillő döntéseket hozott, többek közt a börtönbiznisznek nevezett felháborító ügyekben.
Érdemes azonban megemlíteni, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának számos bírája így vagy úgy kapcsolatban volt a Soros által támogatott szervezetekkel.
Egy francia lap, a Valeurs Actuelles írta meg, hogy egy magánjogi doktorátussal rendelkező jogász, Grégor Puppinck az European Center for Law and Justice nevű lobbiszervezet igazgatójaként vizsgálatot folytatott arra vonatkozóan, hogy miért vált „ideológikussá" az EJEB ítélkezési gyakorlata az elmúlt tíz évben.
Puppinck megállapította, hogy e megközelítés mögött alapvetően az Open Society Foundations áll.
A jogász ezt felismerve megvizsgálta az elmúlt 10 év bíráinak önéletrajzát,és arra a megállapításra jutott, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonketten közvetlen kapcsolatban álltak – vezetőként,
támogatottként vagy rendszeres résztvevőként – hét, Soros György által finanszírozott nem kormányzati szervezettel.
- Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítvány) vezeti a listát a bírák számát illetően.
Emellett a másik hat szervezetet is az OSF finanszírozza, ezek:
- AIRE Centre,
- Amnesty International,
- Helsinki Bizottság,
- Human Right Watch,
- Internationale Kommission der Juristen és Interights.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései az összes tagállam életét befolyásolják, az ítéletek olykor politikai destabilizációt idézhetnek elő. Ezt az „aktivista bírák” tudják és élnek is a lehetőséggel – fogalmaz Puppinck.
Nevesítve van többek között a fentebb említett Grozev, de olyanok is feltűnnek, akik Soros egyeteméhez, a CEU-hoz kötődnek. Ilyen például a lengyel Lech Garlicki, aki egy programon vett részt a CEU-n, az albán Darian Pavli a CEU-n tanult, a magyar Sajó András pedig az egyetem oktatója volt. Sajó jelenleg a nemrég létrehozott Facebook-felügyelő (valójában: cenzúra) bizottságának lett a tagja.
A Magyar Nemzet korábban arról is írt, hogy például a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos magyar beadványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja, Ján Šikuta később legfőbb bíró lett hazájában. „Nyilvánvaló, hogy a bírák nemzetisége alapvetően befolyásolhatja az ilyen ügyek kimenetelét, és legalább a gyanúja felmerülhet annak, hogy ez esetben nem volt pártatlan ítélkezés” – mondta id. Lomnici Zoltán a lapnak.
Az Európa Tanács több százmilliós támogatást kapott az amerikai spekulánstól
De nem csak az Emberi Jogi Bíróság, hanem az Európa Tanácsban (ami a bíróság anyaszervezete) is komoly befolyást szerzett Soros György. A Kontra birtokába jutott dokumentumok bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban majdnem minden évben részesült a spekuláns nagylelkű támogatásában a jogvédő nemzetközi szervezet.
A Emberi Jogok Európai Bizottsága hivatalos dokumentuma szerint:
- 2007-2014 között 816. 851, 88 Eurót, azaz mai árfolyamon számítva közel 300 millió forintnyi,
- 2015-ben pedig 466.411,27 Eurót, azaz mai árfolyamon számítva több mint 168 millió forintnyi támogatást kapott a Európa Tanács.
De ugyanígy pénzelte őket a most épp a demokrata elnökjelöltet masszívan támogató Microsoft is. A EJEB hivatalos dokumentuma szerint az óriáscég
- 2009-2018 között 291.730 Eurót, azaz több mint 105 millió forintot adott a cégnek.
Ezek után érthető, ha az ember némi fenntartással kezeli a strasbourgi bíróság döntéseit.
dr. Zsigmond Barna Pál újpesti országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagjaként két ízben is kérdést fogalmazott meg a Miniszteri Bizottsághoz, amelyben kérte mindazon dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, amelyek a Soroshoz köthető civil szervezetekkel való összefonódással kapcsolatosak, de érdemi választ nem kapott a kérdésére.
Az országgyűlési képviselő a Kontrának az eset tanulságai kapcsán elmondta, hogy
Miközben Magyarországot folyton igaztalan dolgokkal vádolják, addig az Európa Tanács saját gazdálkodása átláthatatlan. A jelentős mennyiségű támogatást látva felmerül a kérdés, hogy milyen feltételekkel biztosította Soros ezt a pénzt az Európa Tanács részére, különösen, hogy ezek után „szakértőként" is hivatkoznak a nemzetközi szervezetnél az NGO-k véleményére.
- mondta el a képviselő.