- A földreform elindítása után amerikai multik kezébe került a művelhető területek egyharmada Ukrajnában.
- A privatizációt az IMF nyomására Zelenkszkij és kormánya tette lehetővé.
- Soros György már 2015-ben érdeklődött az ukrán földek iránt: hat napra utazott befektetési céllal a keleti országba.
- A jogszabályi változtatást a spekuláns embere, volt ukrán gazdasági miniszter, Timofej Milovanov készítette elő.
- Sőt, az egyik nagy nyertes, a Monsanto mögött is az amerikai üzletember áll.
- Ez pedig arra enged következtetni, hogy Zelenszkijék tudatosan játszották át Soroséknak az értékes földeket.
Nagy port kavart a V4NA minapi cikke, amely a nagy amerikai multinacionális vállalatok ukrán fölbizniszét tárta fel. Az írásból kiderült, hogy a Zelenszkij-kormány a privatizációval szinte teljes mértékben kiárusította az ország értékes termőföldjeit – elsősorban a nyugati nagyhatalomnak. Nem teszi szebbé a történetet, hogy a manőverre a háborús helyzetben került sor.
Rettenetesen nagy üzlet
A cikk az Australian National Review-ra hivatkozva nem kevesebbet állított: a reform óta eltelt egy évben három amerikai tőkéjű nemzetközi konzorcium indokolatlanul nagy területeket kaparintott meg. Egész pontosan a művelhető földek egyharmadát, vagyis 17 millió hektárt vásároltak fel együtt.
Az ausztrál lap összehasonlításképpen kiemelte, hogy a multik által megszerzett ukrán földterület akkora, mint Olaszország teljes termőterülete. A szóban forgó óriásvállalatokat is megnevezték, ezek a következők voltak: a Cargill, a DuPont és a Monsanto.
A baloldali sajtóban igyekeztek cáfolni az ausztrál portál értesüléseit, és más irányba terelni a figyelmet. A Lakmusz nevű tényellenőrző oldal hosszasan bizonygatta, hogy semmi különleges nem történt, hiszen Ukrajna termőföldjeire már jóval a háború előtt megindult a helyezkedés, és különben is, az amerikaiak sokkal kevesebb területet zsebeltek be, mint amiről a V4NA írt.
Azt is bedobták érvként, hogy a legnagyobb ukrán nagybirtokosok listáján sincs semmi izgalmas. Ezt a Kontra gyorsan megcáfolta: bemutattuk, hogy a dobogó legalsó fokán szereplő Mironivsky Hliboproduct (MHP) Ukraine vezetője egyértelműen Soros György embere. Sőt, most ennél is tovább megyünk.
Nem maradt ki a bizniszből
Minden bizonnyal megérte volna a baloldali portáloknak, ha tovább kutakodnak, hiszen érdekes dolgokat találhattak volna. Ugyanis két, a földreformmal kapcsolatos részlet is erősen abba az irányba mutat:
az ukrán vezetés tudatosan játszotta át a washingtoni köröknek, illetve a Soros-érdekeltségeknek a szóban forgó területeket.
Ahogy fentebb már említettük, három nagy nyertese van a privatizációnak. Ezek közül első ránézésre is a Monsanto tűnt a legérdekesebbnek, ami egy részletesebb utánanézés után igazolást is nyert.
A mamutvállalatot több alkalommal is összefüggésbe hozták a spekuláns globális kábítószer-stratégiájával a hazai és a nemzetközi sajtóban. A Tűzfalcsoport tavaly decemberi cikkében arról írt, hogy
Soros György a gyógyszeripar és a Monsanto nevű amerikai eredetű multinacionális vállalat egyik legfontosabb részvényesévé vált.
„A Monsanto ott volt Soros kedvencei között” – számolt be róla az InvestorPlace nevű gazdasági lap 2017-ben. Mint az írásból kiderült, az üzletember az első negyedévben vásárolta be magát a világ egyik vezető növényvédőszer- és vetőmaggyártójába, majd a második és harmadik negyedévben tovább növelte a pozícióját egészen 22,6 millió dollárig. Egyébként 2015-ben arról szóltak a hírek, hogy Sorosnak 119 millió dollárja van a cégben. Sőt, már 2010-ben rámozdult a jól tejelő vállalkozásra, befektető fedezeti alapján keresztül 897 813 Monsanto-részvényt vásárolt.
Profil. A vegyi, mezőgazdasági és biotechnológia területen nyomuló cég elsősorban a Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről volt ismert. Eredetileg a vállalat fejlesztette a vietnámi háború során az Agent Orange nevű növényirtószert, amely fantázianevét a szállítására szolgáló narancsszínű hordókról kapta.
A Soros-közelbe került Monsanto gyártotta le a környezetkárosító DDT rovarmérgeket is – amik felhasználását Magyarországon az 1960-as évek végén betiltották –, számos mérgező peszticidet, a genetikailag módosított, úgynevezett „Roundup Ready” növényeket, szóját, valamint az ugyancsak genetikailag módosított Frankenfood nevű ételeket. A cikkben arra is kitértek, hogy a Soros-érdekeltségű globális vállalathálózat a GM-növények és agrártermékek térnyerésének elősegítésével kötné össze a felfuttatni kívánt marihuánabizniszt, erre pedig a Monsanto volt az egyik példa. A társaság egyébként 2018-ban egyesült a német Bayer AG-val.
Mindez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy ha közvetve is, de Soros György könyékig benne van a nagy ukrán földrablásban. Ez közel sem a véletlen műve, hiszen a privatizációt nem más készítette elő, mint a spekuláns egyik embere. Ezt hívják tökéletes összjátéknak.
Az elejétől a végéig ott volt
2020 márciusában a Versia nevű orosz portál azt vette végig, hogy bár a felálló új, ukrán kormány Soros embereinek eltávolítását ígérte, ez a gyakorlatban közel sem valósult meg.
Példaként Timofej Milovanovot hozták fel, aki Zelenszkij 2019-es elnökválasztási győzelmét követően a gazdasági tárcát kapta, aminek a keretében a földpiaccal foglalkozott.
Pár nappal a termőföld piacának megnyitásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitáját megelőzően az átalakítani tervezett kormányban felajánlották neki a mezőgazdasági miniszteri tisztséget, de visszautasította azt.
Miután kikerült a kormányból Milovanovot kinevezték a Soros-féle Újjászületés Alapítvány által támogatott Kijevi Közgazdasági Iskola elnökévé, később pedig visszatért a Pittsburghi Egyetemre. Az Újjászületés Alapítvánnyal egyébként korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, megmutatva, az üzletember hogyan szerzett komoly befolyást Ukrajnában a szervezeten keresztül.
kapcsolódó
-
Soros harminc éve uralkodik Ukrajnában: politikusok, média és a veteránok is a zsebben
A spekuláns a Nemzetközi Újjászületés Alapítvány körül kiépült egyre nagyobb hálózatán keresztül időről időre beavatkozott az ukrán belpolitikai életbe, minisztereket adott, médiát vásárolt. De félelmetes tény, hogy a krími veteránok több százezres csoportjára is rátette az alapítványa a kezét már a háborút megelőzően.
Milovanov nem maradt sokáig távol a politikától, hiszen jelenleg Zelenszkij stábjában, egész pontosan az ukrán elnök adminisztrációs tanácsadójaként dolgozik. Csak úgy zárójelesen: többek között a Dragon Capital vezetője és a VoxUkraine nevű gazdasági elemző platform egyik alapítója.
Mindebből tökéletesen látszik, hogy Soros az elejétől a végéig felügyelte a földprivatizációt – nem érdek nélkül.
Ezzel ugyanis az eddiginél is jobban megerősítette pozícióit Ukrajnában. Ahogy saját maga fogalmazott: „korunkban az egyik legjobb befektetés a termőföld”. Az ukrán termőföld meg pláne -rá is startolt, ahogy tehette.
régóta ácsingózott rájuk
"Feltárjuk a befektetési lehetőségeket Ukrajnában, és ha és amikor befektetünk, bejelentjük" – mondta Soros György egy korábbi nyilatkozatában, amit a V4NA idézett fel legújabb, az ukrán földbiznisszel foglalkozó cikkében. A milliárdos három olyan területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektet be, ezek közül az egyik a mezőgazdaság volt.
Így nem meglepő, hogy 2015-ben az értékes termőterületek hazájába, Ukrajnába látogatott: szokatlanul hosszú, hat napos ott tartózkodása során tárgyalt többek között Petro Porosenko elnökkel is.
Ahogy a nemzetközi hírügynökség kiemelte, Porosenko és Soros jó kapcsolatot ápoltak. A volt elnök épp azután került hatalomba, hogy a Soros-hálózat hathatós közreműködésével megbuktatták Viktor Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.
A milliárdos a tárgyalás után szűk körben nyilatkozott a sajtónak is. Az ukrán NV kérdésére elmondta, szerinte óriási potenciál rejlik az ukrán mezőgazdaságban, így érdeklődik a befektetési lehetőségek iránt. Ugyanebben az évben, 2015 márciusában a milliárdos arról beszélt a Der Standard osztrák napilapnak, hogy kész egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában.
Ezt követően Ukrajna egyik legnagyobb magántőke-befektető vállalatával, a Dragon Capitallal közösen létrehozta az Új Ukrajna Alapot (New Ukraine Fund). Ennek a célja az volt, hogy az ukrán gazdaság számos ágazatába befektetéseket keressen, és „tőkével és vezetői támogatással” lássa el a cégeket a teljesítmény fokozása és a technológiák fejlesztése érdekében.
Soros ilyen előzmények után kezdett el gazdaságilag is terjeszkedni a keleti országban, aminek végső állomása volt a földreform körüli machináció volt.
