Kolozsvár nem csak Erdély vitathatatlan fővárosa, hanem Románia egyik amolyan bezzegvárosa.
Ez a kitüntető „bezzeg” kifejezésnek a tartalma azonban nem azonos azzal a kifejezéssel, amit a magyarországi baloldali sajtó unalomig ismétel Romániával kapcsolatban. A magyar ellenzék és az őket támogató sajtó előszeretettel értelmezi kreatívan a különböző gazdasági mutatókat, hogy meggyőzzék a magyar közvéleményt arról, hogy a sokáig lesajnált Románia megelőzte Magyarországot.
Ez persze nettó hazugság, a romániai valóságot ugyanis semmilyen tekintetben nem lehet összehasonlítani Magyarországgal.
Az ország fejlődésére jellemző, hogy életszínvonal és fejlettség tekintetében olyan különbségek vannak az országon belüli területek között, mint Nürnberg és egy indiai slum látképe között. Slumból pedig sokkal, de sokkal több van, mint Nürnbergből.
Kolozsvár azonban egy valóban példásan fejlődő metropolisz, a haladás előnyeivel és hátrányaival együtt. A bezzeg jelző pedig annak az elismerése, hogy bár román többségűvé vált, mégsem lett olyan, mint a román városok többsége.
A magatartásbéli különbség annak tudható be, hogy az elmúlt két évtizedben sokat javult a helyzet, már ami a Kolozsvárra betelepülő románok emberi minőségét illeti. Mára Kolozsváron összpontosul Erdély humánerőforrás java. A kommunisták által Erdélybe szállított riff-raff helyett a friss letelepedők jelentős része az egyetem elvégzése után marad Kolozsváron, valamelyik IT cég alkalmazottjaként telepednek le, vagy vállalkozást alapítanak az egyre növekedő városban. Kolozsvár egyik fejlődési potenciálja egyetemi város jellegéből származik: minden évben nagyjából 100 ezer egyetemista (ebből legalább 10 ezer a magyar) adódik hozzá a város 320 ezres lakosságához. Hozzáértők szerint Kolozsvár a közeljövőben egy egymilliós várossá válik majd, és fel fogja szippantani a környék lakosságágát, magyarokat és románokat egyaránt, a Mezőségtől egészen Kalotaszegig.
A kicserélődő népesség lehet az oka annak is, hogy az oltási kedv is kiemelkedő Kolozsváron. Sok regáti megyékben ezzel szemben nem ritka jelenség, hogy az oltási hajlandóság olyan alacsony, hogy egy-egy településen gyakorlatilag senki nem jelentkezett oltásra, az oltóközpontok működését ezért fel kellett függeszteni időlegesen. Az AstraZeneca oltóanyaggal szemben a legnagyobb a bizalmatlanság, azonban vannak olyan részei az országnak, ahol semmilyen vakcinában nem bíznak az emberek.
A húszmilliós Romániában eddig 2 millió 700 ezer embert oltottak be koronavírus ellen, közülük 1 millió 700 ezer a második adag vakcinát is megkapta. Számítások szerint Romániában a rendelkezésre áll oltóanyagokkal május végére sikerül elérni az ötmillió beoltottat, július végéig pedig a tízmilliót. A román miniszterelnök, Florin Citu ígérete szerint tízmillió beoltottnál oldják fel az utcai maszkhasználati kötelezettséget is.
Ez persze annak a függvénye, hogy júniusban még az az ember lesz-e az ország miniszterelnöke, aki jelenleg vezeti a kormányt, illetve, hogy júniusra tényleg tartani tudják az oltás ütemét.
Romániában sem a tervek megvalósulására, sem a kormány mandátumának kitöltésére nem érdemes fogadást kötni. A nem egészen két hete menesztett egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu mindössze 113 napot töltött el hivatala élén.
Voiculescu, távozása után drámai képet festett a romániai egészségügyi rendszer állapotáról.
Elmondása szerint a járványhelyzet kezelése politikai érdekek mentén történik, a fertőzésben elhunytak száma pedig nem a helyzetet tükrözi, az egészségügy és a belügy nyilvántartásában ugyanis más-más számok szerepelnek a koronavírus áldozatait illetően.
Állítólag a volt egészségügyi miniszter távozásához az is nagyban hozzájárult, hogy egy olyan fertőzöttségi szintet mutató számítási módszert kívánt bevezetni, amely alapján fél Románia karanténba került volna. Többek között az is nagyot nyomott volna a latba, hogy hány tesztet végeznek az adott településen a lakosságszámhoz viszonyítva. Ezt azonban nem akarta vállalni a kormány, inkább kirúgták a minisztert.
Az oltások beadásához azonban még ha szűkösen is, de van alapanyag az országban. A folyamatot nehezíti azonban az, hogy az oltáskampányt koordináló katonaorvos közlése szerint az internetes regisztráció sokak számára nehézséget jelent, ezért a feltételeket jelentősen könnyíteni kell, ha azt akarják, hogy legyenek olyanok, akik jelentkeznek oltásra. Gyakorlatilag százezrek lehetnek olyan helyzetben, hogy képtelenek eligazodni a regisztrációs honlapon, illetve eszközeik sincsenek a művelet elvégzésére. És, ha már szóba került korábban a tudományos analfabetizmus, az internetes regisztráció kapcsán érdemes tudni, hogy felmérések szerint a funkcionális analfabetizmus is legalább 44 százalékra tehető Romániában.
Kolozsvár és a legtöbb erdélyi város azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy maga mögött tudja végre a vírust és az azzal járó korlátozásokat. A város jelenleg vörös zónában van, ami azt jelenti, hogy hétköznaponként tíztől, hétvégén nyolctól kijárási tilalom lép életbe, a vendéglátóhelyek csak elvitelre és rendelésre szolgálják ki a klienseket. A boltok működhettek és működnek tovább, azonban korlátozó intézkedések mellett. A különböző színű besorolások azonban csalóka képet fest a valóságról. Tudni kell ugyanis, hogy a vírus elleni védekezésben megyénként jelentős eltéréseket mutatkoznak. Így fordulhat elő, hogy a sok tesztet végző Temesvár és Kolozsvár piros zónában ragadt, míg olyan települések, ahol alig végeznek teszteket, ott enyhébbek a korlátozások.
Ezért számos településen inkább nem teszteltek, hogy enyhébb intézkedéseket léptethessenek életbe.
Ennek persze az volt az ára, hogy néhány héttel ezelőtt még pengeélen táncolt az ország, az egészségügy a teljesítőképessége határára érkezett. Bukarestben egy ortopédiai klinikát is sürgősséggel ki kellett üríteni, hogy helyet készítsenek a fertőzött betegeknek.