Deák Dániel morálisan az egyetlen helyes döntést hozta, amikor úgy döntött, hogy többé nem ül le egy asztalhoz Pulai Andrással, Publicus Intézet vezetőjével. Pulai ezúttal ugyanis túl messzire ment, nem a szokványos mutatványával lépett fel, miszerint álmából felkeltve is képes felmondani az ellenzék összes kormányellenes mantráját bővített mondatokban, hanem egy váratlan fordulattal
a pedofilokat vette védelmébe.
Pulai eddig kisebb-nagyobb hazugságokkal, csúsztatásokkal bukott le. Sok esetben éppen a Deák Dániellel folytatott korábbi tv-s vitái alkalmával égette magát porrá azzal, hogy a füllentéseit Deák szembesítette az igazsággal élő adásban. Ezeket a kínos jelenteket minden esetben egy jellegzetes debilis mosoly kísérte, ami kiült Pulai arcára. Majd néhány pillanat alatt legyűrte a zavarát és folytatta a beszélgetést.
A gátlástalan jellem tankönyvi példája.
Páros vitáinak rendszeres nézőjeként vettem észre az árulkodó arcmimikáját, közben csodáltam Deák Dániel türelmét, amit ezzel a végtelenül visszataszító emberrel szemben tanúsított. Most azonban véget ért a kegyelmi időszak, Deák felhívására tisztességes ember többé nem ül le egy asztalhoz Pulaival.
Deák Dániel véleményem szerint eddig túlságosan nagyvonalú volt, egy ilyen „zs” kategóriás figurát felemelt azzal, hogy leült vele vitázni. Érezhetően Pulaira nem hatott a nagyvonalúság, az, hogy megengedték neki, hogy időnként labdába rúgjon az A ligában.
Maradt, aki volt, a gondolat nélküli hang. A legutóbbi vita alkalmával sem gondolkodott, kritika nélkül mondta el azt, amit elvárt tőle az a világnézeti közösség, akik eltartják.
A magyarországi baloldal egyre feszegeti a határokat a szexuális devianciák kérdésében, igyekszik egyre kijjebb tolni a társadalom ingerküszöbét. Az ellenzéki értelmiségi köreiben ugyanis már nem ítélik el egyértelműen a pedofilokat. Sőt, inkább újabb és újabb lépések tesznek az elfogadtatásuk irányába.
Ahogy már többször leírtam - és még le is fogom, addig, amíg nem hagyják abba az érzékenyítést – a magyarországi balliberális értelmiség már évek óta kampányol a pedofilok elfogadásáért.
Araszolnak előre, hogy egy nap majd nyíltan is kiálljanak az „ügy” mellett. Ehhez azonban elő kell készíteni a terepet, meg kell dolgozni a társadalmat. A politikai viták, a közbeszéd részévé szeretnék tenni a pedofilok megítélésének a kérdését.
Egy ilyen engedékeny diskurzus után a társadalmi ellenállás egyre inkább csökkenne. Ez így működik. Ez mindig működik.
Most Pulait küldték előre. Nem kár érte, abszolút értéktelen, beáldozható talpas. Ha balul sül el a dolog, egyedül marad.
Deák Dániel pedig éppen azt tette, amit kellett, még időben torkára lépett a kísérletnek. Úgy döntött, hogy többé nem hitelesíti, nem legitimálja a baloldal pedofilmentegető elemzőjét.
Talán DK-s vagy momentumos képviselő még lehet belőle.
Pulai egy végtelenül undorító figura. A pedofilérzékenyítés melletti kiállása mellett még azt is elmondta a vita során, hogy a katolikus egyház a pedofília melegágya.
Ennek az a tanulsága, hogy a Pulai-félék bármit megtennének, hogy elfogadtassák a legveszélyesebb szexuális aberrációt is, legfeljebb akkor áldozzák fel a kedvenc szexuális szörnyetegeiket, ha a katolikus egyháznak kárt okozhatnak.
Szóval, ha a helyzet úgy kívánja, akkor Pulai még ilyen helyzetben is képes hazudni. Nem csak megvédi a pedofilokat, hanem ugyan azzal a mozdulattal igyekszik besározni a katolikus egyházat is.
Az kétségtelenül igaz, hogy az egyház berkein belül is történtek pedofil bűncselekmények, ahogy az is igaz, hogy az egyház esetében egyetlen eset is rendkívül soknak számít.
Azt azonban tudni kell, hogy a pedofil bűncselekmények kevesebb, mint egy százaléka köthető egyházi személyekhez. A többi más közegben történik, jellemzően a családban, az iskolában. Persze én azt az egy százalékot azonnal megkínálnám egy kenderkötéllel, de az egy másik kérdés.
Pulai valószínűleg tisztában van a számokkal, tudja, hogy mi a helyzet a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban. Nem azért, mert ő egy tájékozott ember, hanem azért mert az ember munkája során, kiváltképp az elmúlt időszakban muszáj volt találkozzon elemzésekkel az ügyben. A pedofília ugyanis most a lehető legforróbb téma.
Szóval Pulai a számok és a tények ismeretének a tükrében támadta meg az egyházat. Egyrészt mert ez a munkája, másrészt magánemberként is gyűlöli a keresztényeket.