Provokatív kérdések egy osztrák újságírónőnek

Halli-Hallo, und Grüß Gott, liebe Szomszéd! Volt mostanában ez a szörnyűséges botrány, amikor te csak kérdezni szerettél volna, de a gonosz fideszes média felháborodva ezen, megvádolt tégedet valamiféle kérdésnek álcázott provokációval. Elhatárolódva ettől a felháborító és antidemokratikus gyakorlattól, hadd kérdezgessek most a demokrácia és a szólásszabadság nevében és is most tőled. 

Elöljáróban annyit, hogy természetesen a legmélyebben tisztelem Ausztriát. Az osztrák volt az a csodás nemzet (?), mely a közös történelem folyamán mindig kiigazította a tévúton járó, és hozzá képest mindig erősen elmaradott, buta mucsai magyarságot abban a néhány esetben, amikor nem volt hajlandó elég gyorsan haladni, esetleg eleve tévútra tévedt. 

Caraffa, Haynau, Skorzeny. Csak néhány jól csengő név közös történelmünkből, akire minden magyar jól emlékezhet, nem is beszélve Bruckenbacker Alfonz kapitányról, vagy báró Eberstein Egbert, ezredes úrról.

Szóval összességében mi mindig irigykedve néztünk csodálatos kis országodra,

  • és bár nem értettük, hogy amikor egy osztrák 1914-ben, korlátolt hülyesége nyomán kirobbantotta az első világháborút, hogy a picsába került a végén mégis hozzátok egy darabka belőlünk.
  • Aztán azt se értettük, hogy amikor a másodikat is kirobbantotta egy osztrák, tőletek hogy a faszba vonult ki olyan gyorsan az ideiglenesen ott állomásozó Vörös hadsereg. De félre az értetlenkedésünkkel.
  • Amikor kimentünk hűtőt venni, mert nálatok volt olyan, ami itt nem, akkor se szívtuk mellre a nekünk szóló magyar nyelvű intelmeidet, mert tudtuk, hogy

végtére is ugyanazt akarod, ami olyan sok évszázadon át se sikerült neked. Megjavítani bennünket az elhajló tévelygéseink alatt.

Nincs ezzel gond. Olyasmi, mint amikor valaki véletlenül a cipődre lép a villamoson, amit észre sem vesz, és te kedvesen felhívod rá a figyelmét: Hátha egyszer mi is állíthatunk majd neked egy szép nagy “Du sollst nicht stehlen” feliratot mondjuk valahol Bruck an der Leitha után, de ha ezen is tovább csorogsz, hogy meglátogasd gyönyörű fővárosunkat, a Ferenc Józsefnek épített rakparti feljárónál is leszúrhatunk a Karmelita tövébe egy “Bitte nicht provokatieren unsere doktorMiniszterelnök!-öt” Minden csak elhatározás és EU-s pénzek kérdése. Szóval ezek alapján a következőket szeretném kérdezni most tőled.

  • Tényleg csak ki akartok rúgni az unióból, mert nem térdelünk le a legújabb világmegváltó és egész Európát egyesítő totalitárius ideológiátok előtt, vagy lesz megint bevonulás, és a törvényes helyett a számotokra megfelelő magyar kormány felállítása, mint legutóbbi bevonulásotokkor, 1944-ben?
  • Mi ez pontosan, amit a kollégád mondott, hogy 0rbán Viktor végbelében lakunk? Homofób, vagy analofób gondolatok vannak még a mai napig is a festői (ezért a jelzőért vajon leültetnétek, vagy tárt jobb karral köszöntenétek, mint régen?) Ausztriában?

Tudom, hogy az osztrák múlt mostanában fantasztikus megújuláson esett át, és ahogy 1918. novemberében a bűnös Magyarországgal szemben Ausztria egyetlen nap alatt lett avitt császáriból modern republikánus demokrácia, aki ennek értelmében a wilsoni elveknek megfelelően joggal formált igényt az általa háborúba kényszerített rohadt Magyarország bizonyos területeire. Hogy aztán 1938. márciusában szintén egyetlen nap alatt változzon modern republikánusból a fajgermánság öklévé, aki szuperprofi kommandós akciókkal tekeri szőnyegbe a fajgermánságból kifelé igyekvő szarmagyarokat, hogy aztán 1945. májusában megint egyetlen nap alatt változzon ugyanezen fajgermánság első áldozatává, de mégis miért gondolod, hogy jó ötlet pont neked nácikat keresgélni? A családfádon körbenéztél már? Esetleg a pincédben?