A magyar miniszterelnök csodát tett! Kétszer is! Nem, most nem az uniós megállapodásra gondolok. Brüsszeli csodatételéből amúgy sem csak kettőt tartunk számon…
Már könyvtárnyi anyag gyűlt össze arról, hogy Orbán Viktor a sokaság szeme láttára megnyitotta a pénzcsapokat, elapasztotta a gonoszok hangját és megfegyelmezte a brüsszeli ördöngösöket.
Legutóbbi csodatétele, amivel felkavarta az erejében kételkedőket, hogy két alkalommal is rábírt egy progresszív politikai aktivistát a templomlátogatásra. Hajnalban!
Orbán Viktor hipnotikus hatása alatt a bolsevikok összekulcsolják kezeiket, magukba szállnak, és megvallják bűneiket. Ha ikonfestő lennék, már rég megörökítettem volna, ahogy Orbán pásztor Jézus közösségébe vezeti a bűnükben megátalkodott rágalmazókat.
Hogy a templomi csoda hosszú távon is működni fog-e, illetve tartós lesz-e a telexes bárány megtérése, azt egyelőre nem tudjuk. A legjobb, ha imádkozunk érte, hogy advent alatt még nagyobb és még őszintébb nyitottság gyúljon benne Isten megismerése iránt!
Az egyetlen tehát, amit tudunk biztosan, hogy Orbán Viktor jól és helyesen járt el, amikor az áhítatos pillanatok elnyújtása érdekében visszautasította a tisztulni vágyó ellenzéki aktivista közeledését.
Mert Orbán Viktor – a csodatevő – nem köteles szóba állni az ellenséges szándékú agitátorokkal. Nem köteles válaszolni egy külföldről fizetett aktivista kötekedő kérdéseire. Joga van megtagadni azt, hogy azoknak kiszolgáltassa magát, akikről biztosan tudni lehet, hogy ellenséges szándékkal vannak iránta, illetve a templom iránt. A kereszténység iránt. A nemzet iránt. És úgy általában mindennel szemben ellenségesek, amit egy keresztény ember értéknek tart.
Nem, nem akarnak tájékoztatni, a szándékos félrevezetés a céljuk.
Helyes megközelítés, ha elvárjuk, hogy a miniszterelnök feleljen egy független újságíró kérdéseire, hogy időnként a pártatlan sajtón keresztül gyakorolhassuk az ellenőrzési jogunkat. Szép idea. A nyugati világban azonban nincs, és jóllehet, soha nem is volt független és pártatlan média, így a miniszterelnök nem is kötelezhető arra, hogy nyilatkozzon és feleljen.
Ne feledjük, hogy Orbán Viktornak a parlamentben is rendszeresen válaszolnia kell minden feltett kérdésre. Nettó hazugság, hogy nem tehetnek fel neki kényes kérdéseket. Bármiről lehet faggatni a legnagyobb kormánypárt első emberét, aki eddig minden kérdésre megnyugtató és teljes választ adott.
Minden kérdésre többször is felelt. Ezek a szócsaták nem maradnak az Országház falain belül, közvetíti őket a tévé, illetve a videómegosztókon és a közösségi médiában is bármikor megnézhetőek. Ingyen.
A telexes aktivistának így semmilyen oka nem volt arra, hogy Orbán Viktort a roráte mise alkalmával zaklassa. Semmi sürgős ügy nem merült fel, amelyekre a nemzet azonnal választ várt, és amihez a Telexre szükség lenne közvetítőként. Legkésőbb a parlamentben vagy a kormányinfón választ kaphat mindenki, a telexes ember, a bolti eladó, a kosárlabdaedző és még az újságírók is.
Persze akkor a telex Istent és embert nem ismerő dolgozója lemaradt volna a hajnali miséről, arról a lelki élményről, amit a roráté nyújt az adventi várakozásban a jóra hajló embereknek. Az pedig valóban nagy kár lett volna.
Persze az is lehet, hogy a külföldi zsoldban dolgozó mikrofonos ember azzal tett volna legjobbat a lelki üdvének, ha egy másik alkalmat keres arra, hogy Isten házába látogasson. Akkor elkerülhette volna azt a gyanút, hogy bár nem volt semmi sürgős oka annak, hogy kérdéseket intézzen Orbán Viktorhoz, mégis lerohanta egy bensőséges pillanatban.
Esetleg valakinek az is szöget üthet a fejében, hogy provokálni akarták a miniszterelnök testőreit, magát a miniszterelnököt, talán botrányt akartak kelteni.
Ne legyünk rosszhiszeműek, ilyen alja, gonosz szándékú gazember még az ellenzék soraiban sincs. Hiszen még a politikai sárdobálásnak is vannak bizonyos íratlan szabályai.
