Nagy meglepetésünkre számos, vállaltan liberális közszereplő is támogatta a Székelyföld területi autonómiáját előmozdító, a nemzeti régiókról szóló európai uniós polgári kezdeményezést.
Pesty László, aki a 2020. november 7-ig meghosszabbított aláírásgyűjtés kampányát vezeti, sok olyan ellenzéki megmondóembert is megkeresett – nagyon helyesen –, akik sokakat elérhetnek.
Ezáltal a kezdeményezés olyanokhoz is eljuthatott, akikhez Pesty bátor nyitási kísérlete nélkül szinte biztos nem jutott volna el.
Ezek között számos, vállaltan liberális, baloldali közszereplő is volt, akik nemcsak támogatták, de néhány percben elmondva arccal is felvállalták az ügyet.
Bár egyáltalán nem rajongok ezekért az emberekért, és valószínűleg nagyon kevés dologban értünk egyet velük, de kicsit mégis örülök annak, hogy legalább ebben az ügyben egyet tudunk érteni.
Pontosabban annak örülök, hogy a liberális értelmiség egy része kezdte megérteni, hogy a külhoni magyarok nem az ő esküdt ellenségeik, és ők semmivel sem lesznek azáltal kevesebbek, ha néha-néha odaállnak olyan, az egyetemes magyarság számára fontos ügyek mellé, mint például a székelyek autonómiakezdeményezése.
Ez szerintem komoly haladás a fővárosi balliberális értelmiség részéről, hiszen ha valami, ez mindenképp igazolja a jobboldali kormány elmúlt 10 éves nemzetpolitikájának értelmét.
Így egy olyan rétegnek is sikerült eljuttatni a külhoni magyarok iránti felelősségvállalás fontosságának üzenetét, olyanok is szembesültek a határon túliak túlélésért folytatott küzdelmével, akik részben a tősgyökeres fővárosi mivoltuk, részben a szocializmus nemzettudatot végképp kilúgozó szándéka miatt, és persze jelentős részben a balliberális kormányoknak a nemzetet szándékosan megosztó politikája miatt, mostanáig nem akartak tudomást venni a határon túli magyarok létezéséről sem.
Egy olyan országban, ahol nem is olyan régen, 2004 decemberében még nem kértek a külhoni magyarok állampolgárságából, ennek az előrelépésnek is nagyon örülni kell.
Annak meg pláne örülni kell, hogy már nem egy olyan kormány vezeti hazánkat, amelyik a saját nemzete ellen folytat hadjáratot, és abból akar politikai tőkét kovácsolni, hogy szembeállítja az anyaországiakat a külhoni magyarokkal.
Nem volt ez mindig így: 2004-ben a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormány sikerrel hitette el a lakosság többségével, hogy rosszul járnak, ha támogatják a jogi eszközökkel történő nemzetegyesítést, azaz a kettős állampolgárság intézményét.
De azért hogy kicsit szomorkodjunk is: bár jóval kisebb számban, de még mindig ott ülnek a Parlamentben annak a radikális baloldali, nemzetellenes politikának a képviselői, akik annak idején a külhoniak ellen uszították szavazótáborukat.
Az őszödi hazudózó exminiszterelnök a mai napig kétségbe vonja a külhoniak kettős állampolgárságának értelmét, és szűkülő szélsőbalos szavazótáborát gyakorta újra a határon túli magyarok ellen uszítja.
Nagy öröm, hogy a balliberális értelmiségiek józanabbik fele végre nem ül fel ennek az uszításnak, hanem odaáll egy, a magyar nemzet számára fontos ügy mellé.
