Nem hajlandóak visszatérni a munka világába a parlamentből kiesett baloldali képviselők

Bár a világgazdaság recseg-ropog körülöttünk, és az infláció meg az energiaárak növekedése miatt mindenki a pénztárcáján érzi, hogy nehéz időket élünk,

továbbra is igaz az, hogy Magyarországon aki akar dolgozni, az tud dolgozni.

A közmunkaprogrammal, a külföldi cégek beruházásaival, a fiatalok szja-mentességének bevezetésével a kormány igazán kedvező környezetet teremtett a munkaadóknak és persze az embereknek is. Már azoknak, aki valóban dolgozni akarnak.

Ezért nem irigyeljük az áprilisi választásokat követően a parlamentből kipotyogott baloldali politikusokat. Ugyanakkor sajnálkozásra semmi okunk, a „minek mentek oda” elve alapján csak saját magukat okolhatják. Ugyanis egy vesztes ügy szolgálatára áldoztak négy vagy esetenként annál is több évet. Politikai közösségük, a baloldali ellenzék nem igazán az összetartásról és a lojalitásról híres, így a többségük várhatóan  nem is számíthat arra, hogy a parlamenten kívül egzisztenciát kínálnak nekik.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy azok a politikusok, akik még a sajátjaiknak sem voltak elég jók, két hónappal a kijózanító és megalázó vereség után mit kommunikálnak magukról a közösségi médiában és az egyéb felületeken.

A teljesség igénye nélkül bemutatjuk, ki mivel foglalkozik manapság. Megsúgjuk: nem kellett csalódnunk, egyelőre csak elenyésző kisebbségük tért vissza a becsületes munka világába.

• Érdemes rögtön Márki-Zay Péterrel kezdeni. Róla ugye tudjuk, hogy a vereség nem szegte kedvét, egyre nagyobb lendülettel kapálózik, és bolondot csinálva magából korábbi fanatikus híveit is kiábrándító ámokfutással próbálkozik a felszínen maradni. Helyette felesége, Felícia asszony döntött úgy, hogy keres magának egy tisztességes állást. Elvégzett egy tanfolyamot, és most az asztalosmesterséggel próbálkozik.

  

Férjét nem is akarjuk arra biztatni, hogy kövesse neje példáját, hiszen nagyon hasznos és fontos, megőrzésre méltó jelenség, akinek helye van az ellenzékben. Igazi görbe tükör a baloldal számára: ennyit tudtok ajánlani Magyarország számára.

Vannak olyan politikusok, akik már az előválasztást követően tudták: sem egyéni, sem listás úton sincs esélyük a 2022–2026-os országgyűlésbe kerülni. Nem meglepő módon közöttük is többen vannak azok, akik nem fogadják el a vereséget, és továbbra is politika világában próbálkoznak – elsősorban saját brandjüket építve.

• Egyikük a hivatali visszaélés miatt elítélt Demeter Márta. A jelenleg jobbikos színekben bohóckodó, parkolópályán rekedt képviselő árulássorozata a Hadházy-skálán legalább 7,55 (a 10-es érték természetesen a szekszárdi lódoktoré), ugyanis az egykori MSZP-s képviselőnő a Jakab-párt előtt megjárta, sőt, frakcióvezető-helyettese is volt az LMP parlamenti képviselőcsoportjának. A 47.000 követőt számláló Facebook-oldala alapján továbbra is a visszatérésben reménykedik: saját arcával és nevével fémjelzett tartalmakat készít, és elemzi a helyzetet, amire valószínűleg egyre kevésbé kíváncsiak. Rendes szakmának egyelőre nyoma sincs – bár elítéltként valószínűleg még takarítói állást is nehezen találna.

• Másik kedvencünk Mesterházy Attila, aki karrierje csúcsán még Orbán Viktor kihívója is volt, és hasonló magányos farkas stratégiát választott. Az MSZP-s politikus szintén inkább saját nevét használja a posztjaihoz, mintsem párjának a logóját. Bár Demeterrel ellentétben (aki oldala szerint máig LMP-s képviselő) nem felejtette el frissíteni Facebook-oldalának névjegyét, az nem derül ki, hogy a szociktól kapott zsebpénzből, korábbi fizetéséből felhalmozott tartalékokból vagy egyéb forrásból fizeti-e a villanyszámlát.

• A választások egyik nagy meglepetését a Budakeszi központú körzetben vereséget szenvedő Szél Bernadett okozta. Az egykori LMP-s, a ’22-es választásokra már a momentumosok körül mozgolódó politikusnő láthatóan nem tudta még feldolgozni a történteket. Facebook-oldalán nyoma sincs a lila román liberálisokhoz fűződő átmeneti szövetségnek (e-mail-címe a fantáziadús bernadett@szelbernadett.hu), rendes munkahelynek egyelőre még híre sincs. Helyette egy-két önsajnálgatós, moralizálós posztot találtunk, amelyből arra következtetünk: nem tett le arról, hogy a Gyurcsány-féle baloldalon neki is jut valami lepattanó lehetőség, legalább vigaszágon.

• A hazai ellenzék tele van valós támogatottság nélküli politikusokkal és pártokkal.

Kocsis-Cake Olivio az egyik legjobb példa arra, hogy szolgálhatott valaki négy évet egy, csak papíron létező párt színeiben úgy, hogy az ő személyére valójában soha senki nem adta a voksát.

• Rig Lajos, az egykori népszerű jobbikos képviselő kikapott Navracsics Tibortól Tapolcán. A 2015 óta szolgáló politikus azon kevés kivételek közé tartozik, aki levonta a tanulságot, és visszatért rendes szakmájához: ismét ápolóként dolgozik. Sok erőt és egészséget kívánunk régi-új, valóban hasznos hivatásának gyakorlásához (nem meglepő módon ő nem felejtette el frissíteni Facebook-adatlapját)!

  

• Egy sokkal dicstelenebb történet a szintén jobbikos exképviselő, Potocskáné Kőrösi Anita ügye. A frissen újraválasztott Jakab Péter elnök láthatóan nem tudta olyan gyorsan konszolidálni hatalmát a Gyurcsány-fiókszervezetté silányított Jobbikban, mint ahogyan remélte. Mi ebből csak annyit láttunk, hogy az elnökhelyettesként, de a parlamenti képviselőcsoportból kiszorulva dolgozó képviselőnőt mutyizás, lenyúlás gyanúja miatt feljelentette a pártelnök, kezdeményezve kizárását a szervezetből.

​