Mit tett eddig a kormány a cigány felzárkóztatás érdekében?

Bár nem sok szó esik róla, a 2010 utáni jobboldali kabinetek komoly erőfeszítéseket tettek a romák életszínvonalának növelése érdekében. Közmunkaprogram, tanodák, gyerekház, szakkollégiumi rendszer - csak néhány példa arra, hogy a kormány minden élethelyzetben segíteni próbál nekik. Segély helyett ösztönzés: Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb, a cigányok sikeres felzárkóztatását célzó kormányzati lépéseket!

Két hete Sztojka Attilával, a roma kapcsolatokért felelős kormánymegbízottal, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatójával beszélgettem. A Magyar Demokrata számára készítettem riportot a roma felzárkózás ügyében. Érdekes beszélgetés volt egy felkészült szakemberrel. Akit a téma részletesen is érdekel, az vegye kézbe a Magyar Demokrata heti számát. Kedvcsinálónak pedig itt van egy lista arról, hogy hol tart a magyar romák felzárkózása.

Hol is kezdhetnénk? Legindokoltabb talán a közmunka intézményével.

Közfoglalkoztatási (közmunka) program

Amikor 2011-ben a kormány útjára indította a Közfoglalkoztatási (közmunka) programot, minden oldalról támadták. Az uniós jóakaróink és az ellenzék kórusban azt hangoztatta, hogy a kormány rasszista és embertelen, mintha a munkáért pénzt adni a romák elleni merénylet lenne.

Néhány év alatt aztán elhalkultak a kritikus hangok, nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a projekt működik. Maguk az érintettek is ragaszkodnak hozzá. Fel kell hát  tenni magunknak a kérdést: mi lett volna, ha az Európai Unió és az ellenzék akarata érvényesül, és megszűnik program? Na, ugye!

A romaügyben a legfontosabb kérdés, hogy a magyar állam, a magyar társadalom képes-e bevonni őket a gazdaságba, vagy nem. Amennyiben a válasz igen, azzal mindenki jól jár. A másik forgatókönyvbe meg jobb bele se gondolni. Végül is ez utóbbi valósult meg hosszú évtizedeken keresztül. Ezért is hangsúlyos, hogy a magyar gazdaság független és stabil legyen.

- mondta el Sztojka Attila. Kiegészítésképpen hozzá tette, hogy a kormányzat minden egyes programja arra irányul, hogy a romákat munkához juttassa. A munkába állás esélyt jelent egy olyan roma középosztály létrejöttére, amely hosszú távon nemzetstabilitási tényezővé válhat.

A baloldal pedig jobb, ha nem nyúl a cigányügyhöz! A 2010 előtti kabinetek szociálpolitikai intézkedései passzív ellátási folyamatokat teremtettek, amelyek pedig függőséget alakítottak ki. 

A jobboldali kormányok célja ezzel szemben az, hogy a romák önálló életet tudjanak élni, ezt célozza az aktív ellátási folyamat. Nem segélyekben gondolkodnak, hanem olyan ösztönzőkben, amelyekhez az egyén közreműködése is szükséges.

Tanodák, Gyerekház

A kormány éppen ezért összesen 183 tanodát finanszíroz a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságán keresztül. Ezekben az intézményekben a roma gyerekek iskolában maradását támogatják. Az Útravaló rendszer pedig mintegy 10 ezer diáknak biztosít ösztöndíjat.

A Biztos Kezdet Gyerekház 160 helyen működik: ez a 0 és 3 éves kor közötti gyerekeknek és anyukáknak szóló program, melynek keretében a kicsik korai fejlesztésben részesülnek. Nem mellékes, hogy az állami programokon keresztül megvalósuló belefektetés a többszörösét kamatozhatja a jövőben. A hároméves kortól kötelező óvodáztatás is komoly előrelépést jelent. 15-20 év múlva látványos eredményei lesznek az intézkedésnek.

Szakkollégiumi rendszer

A roma szakkollégium rendszerben 11 intézmény működik. Ezeket főként egyházi szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy  segítsék az egyetemre és főiskolára járó roma hallgatókat. Ilyen formában az oktatási és a lakhatási lehetőségeiket teremtik meg, a diploma megszerzéséig pedig ösztöndíjat is biztosítanak.

Az elmúlt 10 évben 400 új roma diplomás embert adott a szakkollégiumi rendszer az országnak. Jó lett volna, ha a  program már korábban beindult volna, a szocialista kormányok alatt teszem azt. Akkor már sokkal előrébb járna az ügy és az ország is.

Nő az esély program

A Nő az esély kezdeményezés a roma nők munkavállalást segíti. Az állam olyan szektorokban hozott létre munkahelyeket, ahol rengeteg a betöltetlen állás, jellemzően a szociális ágazatban, valamint a szociális és gyermekvédelmi és köznevelési intézményeknél.

A roma nők komoly empatikus képességgel rendelkeznek, így kiváló alanyok egy ilyen kezdeményezéshez, tehát mindenki jól jár. A programnak köszönhetően több mint 1000 ember foglalkoztatása valósult meg úgy, hogy munkába állásuk idején képzést is kaptak. A kormány tulajdonképpen nem tett mást, csak a keresletet és a kínálatot összekötötte.

CSOK

A CSOK nehogy kimaradjon. Az ellenzék suttogó propagandával azt sulykolja, hogy a kormány családtámogatását a munkakerülő romák kapják meg annak érdekében, hogy még több gyereket szüljenek az Orbánbasinak. Ez persze nettó rasszizmus és hazugság. De ez az ellenzéki működés része.

A CSOK azért működik jól a romák körében, mert olyan feltételrendszert szabtak hozzá, ami garanciát jelent a fenntarthatóságra. Ha egy cigány ember állami támogatással akar építkezni, akkor neki garanciát kell adnia arra, hogy a lakhatási helyzetét fenn tudja tartani.

Ahhoz viszont dolgoznia kell. Ez pedig egy kezdvező irányú folyamatot indít el. - mondta Sztojka Attila.

KÉPZÉSEK

A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság évente közel 10 ezer embernek nyújt képzést, 17 ezer, a felzárkóztatást célzó pályázatot kezel. Termelőműhelyi rendszert alakítottak ki, amely a foglalkoztatást és a képzést egyszerre valósítja meg. Időnként programokat visznek egy-egy problémás településre. Ezeknek a kezdeményezéseknek rengeteg pozitív társadalmi, szociális, gazdasági eredménye lesz.

Tanulságok

Jó lenne tehát, ha a baloldal is megértené, hogy a jó felzárkóztatási politika nem arról szól, hogy akinek van, attól elveszünk, és odaadjuk annak, akinek nincs. A társadalmi különbségeket kell csökkenteni! Az a helyes, ha kompenzálják azokat, akik nem tudnak élni a társadalom többsége számára elérhető lehetőségekkel. Ez történik most.

És hogy a magyar baloldal romapolitikájáról még pontosabb képet kapjunk: érdemes elgondolkodni azon, hogy az önkormányzati választásokon milyen kötődésű jelölteket indítottak a romák által sűrűn lakott településeken. Az ellenzék számolt-e a romák szavazataival?

Ha megnézzük, hogy kik vesznek részt az összefogásban, abból kiderül, hogy nem a romák szavazatai az elsődlegesek náluk. Inkább más rétegeket céloznak meg.

Ha a Fidesz politikáját vizsgáljuk meg, akkor nem látunk jelentős változást: továbbra is nemzetben gondolkodnak, amelynek része a roma közösség is.

És amúgy a határrevízió sem képzelhető el a cigányság segítsége nélkül. Ezt jó lesz észben tartani, amennyiben egy nap a Kárpátok bérceire akarunk hágni.