A nagyhatalmak egymásnak feszülése komoly biztonsági kockázatot jelent az egész világra. Az olyan kisebb területű országok, mint amilyen Magyarország, különösen nagy veszélybe kerülhetnek egy globális konfliktus esetén. A fenyegetettséget komolyan kell vennünk, ami egyben azt is jelenti, hogy Magyarországnak fel kell készülnie a határon kívül élő magyar közösségek tagjainak megvédésére egy esetleges európai zűrzavar esetén.
Gyakorlatilag minden szomszédos országban élnek nagyobb számban magyarok, Ukrajna és Románia pedig két olyan potenciális veszélyforrás, ahol a jogállami rend összeomlása esetén a magyarok ellen fordulhat a hatalom. Hiba lenne abba a hitbe ringatni magunkat, hogy komoly baj esetén a NATO megvédené a tagjait. Egy valódi krízis esetén minden ország csak önmaga biztonságáról gondoskodna. A magyar haderőfejlesztés eredményeit és kilátásait ennek fényében kell értékelnünk.
Szóval amióta Amerika Oroszországgal proxyháborút vív Ukrajnában, Kínát pedig provokatív gesztusokkal próbálja a küzdőtérre rángatni, a világ még kiszámíthatóbb és veszélyesebb hellyé vált.
Megnyugtató ezért a tudat, hogy a magyar haderőfejlesztés jó ütemben halad. Szakértők szerint védelmi képességeink hamarosan olyan erőt képviselnek, hogy a Magyar Honvédség garantálni tudja a Kárpát-medencei magyarság biztonságát akkor is, ha a világrend recsegése-ropogása közepette nem számíthatunk a NATO védelmére.
A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megtervezése 2015-ben vette kezdetét. A Magyar Honvédség az azóta eltelt idő alatt soha nem látott katonai eszközbeszerzést hajtott végre. A legnagyobb hírveréssel övezett fejlesztések a technikai eszközök korszerűsítése terén történtek.
Leopard harckocsikból 44 darab 2A7-est vásároltunk, 12 darab 2A4-et pedig gyakorlóeszköznek. A PzH2000 önjáró tarackokból 24-gyel gazdagodott az eszközpark. Ezek mindegyike a német fegyveripar csúcstermékének számít.
A hadsereg Airbus helikopterekkel is erősödik, Mistral rakéták, valamint felújított és modernizált Gripen vadászgépek védik a magyar légteret. Közben megkezdődött a radaros MCP tűzvezetési pontok modernizációja, a SAMOC légvédelmi rakéta irányítóközpont kialakítása is. Mindezek mellett modern kézifegyvereket kapnak a magyar katonák, 2018-ban 200 ezer új eszközt szerzett be a Honvédség. Magyarország a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 többfunkciós gránátvetőből is vásárolt.
A legfontosabb előrelépés azonban nem is igazán abban áll, hogy eszközöket vásároltunk. Sokkal fontosabb, hogy gyártókapacitással rendelkezünk.
A cseh CZ fegyvergyárral kötött megállapodás értelmében – licenc alapján – Magyarországon, pontosabban Kiskunfélegyházán gyártják a Honvédség kézi fegyvereit. Gyulán Airbus helikoptergyár jött létre. Zalaegerszegen Lynx harcjárműgyár is létesül, Várpalotán pedig közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártásával foglalkozó üzemet hoznak létre egy megvásárolt osztrák gyár áttelepítésével.
Lynux gyalogsági harcjárműből egyébként 218-at vásárolt az ország, illetve NASAMS légvédelmi rakétarendszerrel, ELM–2084 multifunkciós radarral is biztosítjuk a magyar légteret. Nem mellékes, hogy a Grippenekkel olyan képességekre tett szert a Magyar Honvédség, hogy a balti államok légterét is Magyarország védi.
A kifogástalan minőségű saját és megvásárolt hadieszközök mellett a humán erőforrások fejlesztésére is hangsúlyt fektetett az állami és honvédségi vezetés.
A Magyar Honvédség létszámát 2019 júliusában 37 650 főben határozta meg az Országgyűlés, a hivatásos állomány mellett pedig az önkéntes tartalékos állomány fejlesztése és bővítése is sokkal magasabb fokozatra kapcsolt. Csak a miheztartás végett, 2010 végén mindössze 17 önkéntes tartalékos teljesített szolgálatot a Honvédségnél.
Az elmúlt 12 évben az ország 197 járásában mindenütt területvédelmi századokat hoztak létre, ezáltal 2018 októberére a tartalékosok száma elérte 8 ezer főt. Ugyanebben a hónapban az Országgyűlés 20 ezerre emelte a tartalékos keretszámot, amit 2028-ra kell teljesítenie a honvédelmi minisztériumnak.
2021 novemberében már 11 400 tartalékos katona állt szolgálatban. Jó jel a jövőre nézve, hogy a nemrég kinevezett hadügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf maga is tartalékos katona, aki a legfontosabb feladatának a tartalékos haderő fejlesztését jelölte meg.
kapcsolódó
-
A kormány "nem ejtőernyős" meglepetésembere: Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Az új honvédelmi miniszter végigjárt minden elképzelhető lépcsőt, karrierje során megfordult a médiában, az üzleti életben és a diplomácia világában is. 52 évesen lépett be a politika első vonalába, ahol rögtön egy nagyon komoly feladattal kell megbirkóznia. Portrénk a befolyásos politikusról, akit a legtöbben egyelőre a felesége miatt ismernek.
A tegnapi lengyelországi események fényében tehát örüljünk, hogy az Orbán-kormány előre gondolkodott. Ha a magyar haderő úgy állna, mint a Gyurcsányék idejében, a ránk törő ellenséget legfeljebb kövekkel tudnánk megdobálni.
