Románia a nagyhatalmak egyik rosszul sikerült projektje. Ütközőállamként hozták létre bizonytalan eredetű/jellemű jöttmentekből, aztán egy olyan szörnyállammá vált, amelynek megalakulása óta az a legnagyobb teljesítménye, hogy Európa minden nagyvárosát sikerült megtölteni koldusokkal és bűnözőkkel.
Ennek az országnak a létezését Amerikán kívül már mindenki más megbánta. Az oroszok, törökök, bolgárok egy zsigeri bűnözőt kaptak a hátukba létrejöttével.
Románia egy 150 éves kudarc, ezt talán a józan gondolkodású románok is érzik.
Románia csak és kizárólag szenvedést okozott mindenkinek, aki benne és körülötte él. Igazából a románoknak is rossz Románia. A románok egy része legfeljebb azért nem érzi át, hogy milyen nyomorú dolog a román lét, mert nincs viszonyítási alapjuk. A dédnagyapáik korában is egy pöcegödör volt az ország, most is az. Világháborúk, kommunizmus, nácizmus, forradalom, rendszerváltás zajlottak, a románokkal azonban olyan nagyot nem változott a világ. Maradtak, akik voltak.
A probléma ezzel az egésszel leginkább az, hogy ehhez a közepes méretű félalbán pöcegödörhöz hozzákötötték Erdélyt, a magyarok tündérkertjét.
Egy rémtörténet vált ezzel valósággá: a bűzölgő, mindenütt szőrös piszkosszürke színű szörny, miután megölte a királyfit, megerőszakolta a királykisasszonyt.
És ezt Európa egy szerződéssel szentesítette.
Az erdélyi magyaroknak azonban van viszonyítási alapjuk. Nem volt olyan rég, amikor a nagyszüleik idejében még tisztességesen élhettek a Magyar Királyságban. A magyar kultúra, jellem, lelki karakter, szokások, vallási élet, minden tekintetben jelentősen különbözünk a románoktól. Két külön világ.
Mi, magyarok, például ragaszkodunk többek között a tisztasághoz, a szőrtelen talpakhoz, illetve a törvényességhez és a jogállamhoz.
Egyszerűen ezt szoktuk meg, nekünk ez a természetes. Ezért olyan borzalmasan nehéz egy magyarnak Romániában élni.
A román közállapotok számunkra zavaró jellegzetessége például az is, amikor ugyan azt a magyar vagyon kétszer akarják ellopni a románok.
Bosszantó.
Számtalan esetet fel lehetne eleveníteni, amikor a román állam a kommunizmusban ellopott vagyont 20-30 évvel a rendszerváltás után is még visszatart vagy visszalop. Ez történt a Székely Mikó kollégium, a Római Katolikus Státus vagyona, számtalan visszalopott erdő, kastély, kolostor, termőföld ügyében.
Most pedig ugyanez történik a Zilahi Református Wesselényi Kollégium esetében is.
A legfrissebb ügyben büntetőeljárást kezdeményezett a román ügyészség Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen az egykori Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. A két püspököt okirat-hamisítással, kenőpénz kifizetésével és hamis okirattal való visszaélés gyanújával idézték be az ügyészségre.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003-ban igényelte vissza a zilahi Wesselényi Kollégiumot, amelyet a kommunisták 1948-ban elloptak a magyar egyháztól. A visszaszolgáltatási bizottság első körben elutasította a református egyház keresetét, a határozatot azonban az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon. Első fokon ugyan elveszítette a pert, a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék azonban elfogadta az egyház fellebbezését és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.
Ez a fordulat sokaknak nem tetszett Bukarestben. A bíróság nem úgy ítélt, ahogy azt várták. Bezzeg Codruta Kövesi idejében nem volt ilyen, akkoriban a két püspököt még gond nélkül bezárták volna. Ha magyarokról volt szó, a Momentum kedvenc románja azonnal börtönt javasolt.
Az erdélyi református püspökök elleni eljárás nyilvánvalóan elterelés, azért kreáltak büntetőpert, hogy a Wesselényi Kollégium épületének polgári perét késleltessék. Ennyi. Románia így működik.
Félő volt, hogy a végén a bíróság a magyaroknak ad igazat, így gyorsan kellett lépni, amíg mindent előkészítenek a következő per idejére. A megfelelő ítélet megalkotása időt vesz igénybe.
Romániában így működik az igazságszolgáltatás rendszere, meg úgy általában minden más is. Ez nem olyan nagy baj, ha az ember lelkileg román.
A románok semmibe veszik a törvényeket, újra kirabolják az erdélyi református egyházat és erre egyetlen szót sem szól a nyugati közvélemény.
Miért nem lehet hallani sem Vera Jourova, sem Weber, sem a holland miniszterelnök, sem annak a rettentően rusnya palinak a szavait, aki azt a pártcsaládot vezeti, amely magát zöldnek hazudja, miközben multicégek finanszírozzák működését, és amelynek a Momentum is a tagja.
Mindegy is a neve, hamar elmúlik, éppen úgy, mint Románia. Ezt pedig türelmetlenül várjuk.
Apropó Momentum. Ha a nyugati liberálisok nem is, de miért nem szólal meg Fegyőr Bandi, Cseh, a Donáth? A Jobbik sem tiltakozik, pedig nemzetinek mondják magukat. És hol vannak a CEU és az SZFE mellett tüntető semmirekellők? Nekik nem fontos a magyar oktatás helyzete? Naná, hogy nem!
Igazából a románok csak azt teszik, amihez értenek, és amit megengednek nekik. A magyarok elleni bűncselekményekért azok felelősek, akik a gyeplőt tartják Bukarest nyaka körül. A románok jól tudják, hogy jelenleg bármit megtehetnek.
Ez nem egy hős nép. Ha élesre fordulna a helyzet, egy perc alatt átállnának a reformátusok oldalára.
