Először is majdnem kerek ötven évet vissza kell utaznunk a történelemben, egészen 1973-ig, amikor is az Egyesült Államokban országszerte alapjoggá nyilvánították a nők abortuszhoz való hozzáférését.
Ahhoz azonban, hogy teljes legyen a történet, egészen 1868-ig kell visszamennünk, amikor is az amerikai alkotmány 14. módosítása kimondta, hogy mindenkinek joga van az élethez. 23 tagállam és 6 megye ugyanis már ekkorra elfogadta azt a tényt, hogy
a meg nem született gyermek is már egy létező individuum, akinek abszolút joga van élni.
A jogtudósok határozottan kimondták, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, tehát az abortusz minden esetben gyilkosság.
Amikor elértük az 1973-as évet, Norma McCorvey (azaz Jane Roe) egy akkor rendkívülinek számító, botrányokkal terhelt bírósági ügybe keveredett. Számos ellentmondás övezte az egész eljárást, amelyek segítenek kontextusba tenni az ügyet:
- Norma (Roe) azt állította, hogy csoportos erőszak áldozata lett, és ezért nem akarja megszülni a leendő gyermekét. Később azonban kiderült, hogy ügyvédei, Sarah Weddington és Linda Coffee nyomására hazudta ezt, hogy még hitelesebbnek hangozzon a története.
- Amikor a legfelsőbb bíróság a fenti ügy miatt minden nőnek országszerte engedélyezte az abortuszt, a tudománnyal álltak szemben. Ismerős? Ma épp azt kérdőjelezi meg egy-egy bíró (például Ketanji Brown Jackson), hogy mi a nő. 1973-ban még „csak azt”, hogy mi is az ember.
- A döntést meghozó legfelsőbb bírák egytől egyig férfiak voltak: Warren E. Burger, Eilliam O. Douglas, Willam J. Brennan Jr., Potter Stewart, Harry Blackmum, Lewis F. Powell Jr. Hogy is szól a szélsőséges frázis? „Nincs méhed, ne legyen véleményed?”
- Norma McCorvey (Roe) végül mégsem vetette el a gyermeket, hanem kihordta és a születése után árvaházba adta, ő maga pedig később megkeresztelkedett, és prolife, azaz életvédő aktivista lett.
A kacifántos ügy óta (angolszász joggyakorlat) a nőknek joguk és lehetőségük van elvetetni meg nem született gyermeküket. Ennek csupán a tagállamok szabhatnak gátat, de csak úgy, hogy bizonyos körülményekhez és feltételekhez kötik az abortuszt , így megpróbálva ellehetetleníteni azt.
És akkor a lényeg
Az egész Egyesült Államokat lázban tartó botrány abból az apropóból robbant ki, hogy közzétettek egy legfelsőbb bírók által jegyzett „draftot”, miszerint ideje lenne újra megvizsgálni, és eltörölni a bírák 1973-as döntését, hiszen nagy valószínűséggel a fent említett okok miatt alkotmányellenes.
Donald Trumpot sok dologért lehet szidni és hibáztatni, de az hatalmas érdeme, hogy a 9-ből 6 bírát számláló republikánus többség az ő kinevezéseinek eredménye, ráadásul nem is akárkivel bővült a csapat. Amy Coney Barrett maga is prolife aktivista, 5 saját és 2 örökbefogadott gyermek édesanyja.
