MI történik a BKV hajózása körül?

• A BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor 2021 májusában a Telexnek bejelentette, hogy a BKV-hajók idén forráshiány miatt nem futnak ki, azt pedig még nem tudja, hogy jövőre újraindulnak-e, vagy sem. Bolla Tibor szerint a BKV-nak évi 300-500 millió forint pluszköltséggel járna a dunai hajózás fenntartása.
• 2021 júniusában a Mahart bevonásával a kormány újraindította a dunai hajózást.
• A BKV közbeszerzési eljárása azonban nem állt meg a hajóztatáshoz kapcsolódóan, és 2021 júliusában kiderült, hogy a  Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. ajánlatát hozták ki nyertesnek, mivel ez volt a legolcsóbb az ajánlatok közül.
• Az eljárás azonban nagy port vert fel, és öt vitarendezési kérelem is  indult az eljárással kapcsolatban. A vitarendezési kérelmeket a vesztes és a kizárt cégek nyújtották be a BKV ellen. A Rubint Group Kft. fő kifogása az volt, hogy a Magyar Kikötő Zrt. által a referencianyilatkozatban megjelölt cég, a Silverline Cruises Kft. főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, az ebben a tekintetben releváns „belvízi személyszállítás” pedig egyáltalán nem szerepel a tevékenységi körei között.
• 2021. augusztus 12-én arról írt a Világgazdaság, hogy a BKV mégis szerződne a Magyar Kikötő Zrt-vel, mert a KDB végül elutasította a Rubin Group Kft. kérelmét, és a jogorvoslati eljárás így lezárult. Igaz, érdekes módon csak formai okokra hivatkoztak. 
• 2021. augusztus 10-én a Hír TV arról számolt be, hogy feljelentés is történt a BKV hajóztatási projektje ügyében. A Rudas és Társa Bt. ügyvezető igazgatója, Kővári Ferenc a Hír TV-nek azt mondta: „ők jelezték a BKV-nak, hogy a későbbi tendergyőztesnek még hajózási engedélye sincs, a fővárosi cég azonban erről nem vett tudomást”.

A Kontra is foglakozott korábban a tavaly novemberben gigabotrányt okozó busztenderrel. Ennek során kiderült, hogy a BKV egy olyan offshore hátterű céget hozott ki győztesnek, amely nemcsak buszok bérbeadásával nem foglalkozott még, de még csak nem is létezett a kiírás időpontjában. Kiderült az is, hogy a CR Facilities mögött Leisztinger Tamás áll, ami azért is volt ciki, mert a kiíró BKV felett épp a férfi volt élettársa, Tüttő Kata rendelkezett főpolgármester-helyettesként.

A BKV körüli véget nem érő botrányok tovább folytatódtak, hiszen 2021. május 27-én elsőként a Telex.hu írta meg, hogy idén már nem futnak ki a BKV-hajók. A Telex ezt Bolla Tibor nyilatkozatából tudta meg, aki a BKV Zrt. vezérigazgatója. Bolla a koronavírus-járvány utóhatásaival összefüggő forráshiánnyal próbálta meg igazolni a döntést.

Bolla magyarázata szerint, „mivel a közszolgáltatásban végzett menetrendi hajóközlekedtetés alapból évi 300-500 millió pluszköltséggel jár a BKV-nak (ennyit kell ráfizetni a hajójegyek bevétele mellett), a cégvezetés úgy döntött, hogy idén ezt a pénzt inkább az alaptevékenységre, buszokra-villamosokra költik”.

A Mandiner akkori értékelése alapján a BKV nem mondott igazat, amikor forráshiányra panaszkodott, hiszen 2020 júniusában a hároméves szolgáltatási megrendelést kínáló tender általuk kikért szerződéstervezetéből kivehető, hogy

a hajózási pályázat szerint mintegy 1,8 milliárd forint kellő fedezete van a projektre. A később a Magyar Kikötő Zrt. által elnyert tender értéke pedig 1,859 milliárd forintra rúgott. 

A Fidesz részéről Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi polgármestere, a BKK jelenlegi igazgatósági tagja a közösségi oldalán a következőképpen kommentálta a BKV döntését: „Tarlós megcsinálta, Karácsony beszünteti. Nem lesz menetrendszerű dunai közösségi hajóközlekedés. Helyette biztos festenek majd vízibiciklisávokat a vízre.”

Fontos ugyanis megemlíteni, hogy a BKV-hajózás 2012-ben, Tarlós István idejében indult újra.

Az új városvezetés által elszúrt hajózást végül a kormány mentette meg

A kormány nem hagyta az ügyet annyiban, hiszen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő június 16-án jelentette be, hogy a kormány mentesítő hajójáratot indít Budapesten, miután a BKV elszúrta a saját hajóztatását. A kormány célja az volt, hogy ezzel is segítse a Lánchíd lezárása miatti nehezebb közlekedést a fővárosban. Tüttő Kata,  városüzemeltetésért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettes – aki emellett BKV Zrt.-t is felügyeli – az Instagram-oldalán még aznap közzétett egy fényképet, amellyel azt a hamis látszatot keltette, mintha a főváros indította volna el a hajójáratot.

A valóság ezzel szemben az, hogy éppen a Karácsony által vezetett fővároshoz tartozó BKV szüntette meg a hajójáratot, a kormány pedig a Mahart állami cég bevonásával újraindította azt.

Három évre megnyerte a BKV tenderét, mégsem indította el a dunai hajózást a Magyra Kikötő Zrt.

Persze a kormány lépését követően vált csak  sürgőssé a BKV-nek a hajózási tárgyú közbeszerzés lefolytatása. A Világgazdaság július eleji cikkéből kiderült, hogy a hajók három évre történő üzemeltetésére kiírt közbeszerzés során a BKV a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. ajánlatát hozta ki nyertesnek  a hajós közösségi közlekedés tárgyában kiírt tenderen.

A fővárosi cég még 2020 júniusában írta ki a nyílt uniós közbeszerzést a BKV-hajókkal történő hivatásforgalmú, menetrend szerinti közszolgáltatás üzemeltetésére.

A szerződéstervezet mennyisége tervezetten 60 ezer üzemórára, 36 hónapra, vagyis három évre szól. A tervezet szerint a Magyar Kikötő a közszolgáltatás lebonyolítása mellett köteles a hajók teljes körű üzemben tartási tevékenységét is elvégezni, továbbá a kikötőkkel kapcsolatos feladatokat is ellátni.

A Magyar Kikötő által ajánlott üzemóra díja áfa nélkül számítva 30,99 ezer forint, tehát a maximális 60 ezer üzemórára vetítve nettó 1,859 milliárd forint.

Vagyis a Magyar Kikötő ajánlata volt a legolcsóbb az érvényesen benyújtott pályázatok közül.

• A Rubin Group 33,
• a Rudas és Társa által képviselt konzorcium pedig 38,5 ezer forintot kért volna.
• A BKV a Dunai Személyszállító Kft., a Hajózni Jó Kft., valamint a Panoráma-Deck Hajózási Kft. ajánlatát érvénytelennek mondta ki.

• A szerződést azonban nem tudták aláírni a győztessel. Az elhúzódás oka öt, részben folyamatban lévő vitarendezési kérelem volt. Sőt ekkor már a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálta a BKV hajótenderét a vesztes Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelme miatt.

Több szempontból is problémás lehet az eljárás

A BKV felett gyűltek a sötét fellegek, már csak azért is, mert az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) felületén öt vitarendezési kérelem volt elérhető a főváros hajós tenderével összefüggésben, amelyeket vagy a vesztes, vagy az eljárásból kizárt pályázó cégek terjesztettek elő a BKV-nak.

Az előbbiekhez hozzá tartozik, hogy a Rubin Group Kft. által jelzett, a győztesnek kihozott Magyar Kikötő ajánlatára vonatkozó kifogások tényszerűnek tűnnek.

A Rubin azt kifogásolta,  hogy a Magyar Kikötő által csatolt referencianyilatkozatban a Silverline Cruises Kft.-t jelölték meg úgy, mint aminek a vállalkozás összesen 43 850 óra időtartamban (a BKV feltétele 42 ezer óra volt) hivatásforgalmi menetrend szerinti hajójárat szolgáltatást végzett 2014. 06. 15. és 2020. 05. 31. között.

Csakhogy a Silverline főtevékenysége reklámügynöki tevékenység volt, és a cégkivonat alapján az látható, hogy gyakorlatilag nincs köze a hivatásforgalmú hajójáratokhoz. Az ebben a tekintetben releváns „belvízi személyszállítás” nem is szerepel a tevékenységi körei között.

Vagyis olyan alvállalkozót vont be a győztes Magyar Kikötő, aki nem is  végzett a kiírásban meghatározott tevékenységet.

Emlékezzünk csak vissza, hogy hasonló történt a busztender esetében is!

A Világgazdaság piaci forrásai arra is rámutattak, hogy a tenderen kifejezetten hivatásforgalmú hajójárat működtetéséhez kapcsolódó referenciát kértek: „hajós körökben mindenki tudja, hogy melyik az a cég, amely ilyennel rendelkezik. A Silverline nincs köztük, csak sétahajót üzemeltetett” — állították a források.

A Világgazdaság telefonon elérte Varga Istvánt, a Magyar Kikötő Zrt. vezérigazgatóját. Varga István először kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyben, de aztán néhány észrevételt mégis tett: „Egy egy éve és egy hónapja tartó eljárásról van szó és egy nagyon kemény pályázatról. Szerintem sokaknak savanyú a szőlő, de most már várjuk ki, mi lesz a vége. Ha valakinek nem tetszik a győzelmünk, indítsa el a jogorvoslatot”.

Érdekesség, de érdemes azt is megjegyezni, hogy a Partnercontrol nevű cégfigyelő szerint jelenleg nem a fentebb nyilatkozó Varga István a Magyar Kikötő Zrt. vezérigazgatója, hanem 2021. február 26-tól kezdve testvére, Varga Miklós.  A BKV 2020 júniusában indította el a tendert, akkor a Magyar Kikötő Zrt. vezérigazgatója még Varga István.

Mégis szerződne a BKV a Magyar Kikötő Zrt.-vel  

Érdekes, hogy a BKV-nak idén augusztusra hirtelen mégis sürgős lett a szerződés megkötése,  holott a fővárosi cég korábban azt ígérte, hogy nem fog leszerződni, amíg a jogi viták tartanak.

Azért következhetett be az irányváltás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) július végén elutasította a Rubin Group Kft. kérelmét, egy jogorvoslati eljárás így lezárult.

Fontos tény azonban, hogy a KDB végzéssel megszüntette a vizsgálatot az ügyben, csak hogy ennek kizárólag formai, és nem tartalmi oka volt. A hatóság ugyanis hiába szólította fel Rubin Groupot, hogy csatolja az „igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást”, ennek a társaság nem tett eleget a hiánypótlás határidején belül. Nagyon érdekes...

Így a KDB csak emiatt nem tudott érdemben foglalkozni a felmerült aggályokkal, vagyis változatlanul nyitott kérdés, hogy a Magyar Kikötő referenciája valódi-e vagy hamis.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Mandiner a szerződéstervezetet tanulmányozva szúrta ki azt a furcsaságot, hogy ha a nyertessel megkötik a szerződést, és azt a BKV esetleg azonnal fel is mondja – például azért, mert az ő részéről mégis fedezethiány áll fenn, illetve következik be –,

akkor egyévnyi kötelezően lehívott minimum üzemóra árának a negyedét ki kell fizetnie a nyertesnek bánatpénzként. Számításaink szerint ez 100 millió forintnál is nagyobb összeg lehet.

Feljelentés is történt a hajómutyi miatt

2021. augusztus 10-én a Hír TV számolt be arról, hogy feljelentés is történt a BKV hajómutyi ügyében.

A BKV Mandinernek válaszolva  lényegében megerősítette, hogy az ügy a rendőrségre került, az esetet a következőképpen kommentálta augusztus 11-én kelt válaszlevelében:

„Sajnos nem először kerül Társaságunk olyan helyzetbe, hogy az ajánlattevők egymás közötti vitája, piacszerzési viaskodása egy általunk lefolytatott közbeszerzési eljárásban csúcsosodik ki. A jogszabályok a BKV számára szerény lehetőséget biztosítanak arra, hogy két ellentétes állítás közül kinyomozza, hogy mi az igazság. A BKV kénytelen a rendelkezésre álló információk alapján dönteni, ezért természetesen támogatni fogunk minden hatósági vizsgálatot, amely széleskörű eszközeivel feltárja az esetleg szabálytalanságokat, valamint valótlan állításokat”.

A számtalan botrány ellenére a BKV azt közölte, hogy törvényileg köteles a szerződés megkötésére.

Holott augusztus elején az eljárásnak újabb kárvallottja jelentkezett:  a BKV dunai hajótenderén szintén vesztes Rudas és Társa Bt. ügyvezető igazgatója, Kővári Ferenc a Hír TV-nek azt mondta: „ők jelezték a BKV-nak, hogy a későbbi tendergyőztesnek még hajózási engedélye sincs, a fővárosi cég azonban erről nem vett tudomást”.