- Nyilvánosságra hozta a Választási Médiafigyelő Delegáció a Telex erdélyi levélszavazatok égetéséről szóló cikkével kapcsolatos vizsgálatának eredményét. Ebből kiderült, hogy a balliberális újság súlyos hibát vétett, amely „sajtóetikai és politikai aggályokat is felvet”.
- Közleményükből kiderült az is, hogy az átláthatóságot hangosan követelő liberális újságírók nem voltak hajlandóak találkozni a delegáció tagjaival. De még csak nem is fogadták őket a szerkesztőségükben, hogy tisztázhassák magukat. Mégis, hol vannak ilyenkor a hangos jogvédők?
Ahogy arról korábban a Kontra is beszámolt, Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője kínos magyarázkodásba kezdett a Választási Médiafigyelő Delegációjának a Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett című írásuk miatt. A jobboldali választási csalás látszatát keltő és a baloldali médiában futótűzként terjedő cikk ugyanis jó eséllyel már több mint két hónappal a választást megelőzően elkészült, vagy legalábbis megjelent a rendszerükben.
Erre több gyanús jel is utal: például, hogy február 1-i dátummal szerepelt a cikk a Google-n, de a Kontrának nyilatkozó szakember szerint nagyon nem stimmeltek az írás úgynevezett ID – azaz Identifier/azonosító –sorszámai sem.
Ugyanis valamennyi új cikk – még ha nem is publikálják – kap egy egyedi és időrendben növekvő sorszámot. Azaz sorrendiséget tart a rendszer, és az ID-kból következtetni lehet arra, melyik cikk került be előbb az adatbázisba.
A fentebb említett írás ID-je 38874-es számú; míg egy másik február 1-i cikké 39781-es számú, ami arra is utalhat szakértő olvasónk szerint, hogy február elsejénél korábban megszületett a megégett szavazólapok meséjéről szóló cikk.
Dull közleményében „technikai hibá”-ról, valamint „egy véletlen időpontra visszaugró dátum”-ról beszélt, ez a magyarázat azonban nemcsak minket, de a Választási Médiafigyelő Delegáció tagjait sem győzte meg. Így írnak Dull magyarázkodásáról:
„Annak ellenére, hogy a Főszerkesztő Úr által hivatkozott »visszaugrás« nem kapott részletes kifejtést, a hiba mindenképpen súlyos következményekkel járt. Ha elfogadjuk a Telex állítását, miszerint valóban technikai hiba történt, akkor a cikket mindenképpen törölni kellett volna abban a pillanatban, amikor a hibát a szerkesztőségben észrevették.
Az, hogy elérhető egy februári dátumot mutató URL-je a cikknek komoly sajtóetikai és politikai aggályokat vet fel.”
A másokon az átláthatóságot és a korrektséget nagy hanggal számonkérő követelő balliberális lap vezetői még ezek után is tisztázhatták volna magukat a „technikai hibát” illetően, de a jelek szerint Dull és csapata nem ért rá erre az elmúlt hetekben.
Nagy kár, mert így a delegáció számára ez nem minősült kielégítő válasznak:
„A technikai okokra való hivatkozás annyira tág, hogy nem jelenthet megnyugtató választ. A megkérdezett informatikusok szerint az URL »elcsúszása« magától vagy egyetlen félrekattintás miatt nem történik meg, több hibás lépés is szükséges ehhez. A Telexnek részletesen be kellett volna számolnia azokról technikai okokról, amelyek előidézték a helyzetet, ennek hiányában minden levélszavazatokkal kapcsolatos hírt kétségekkel fogadott a sajtó, valamint az olvasóközönség.
A tisztázásra lehetőséget nyújthatott volna a nemzetközi Választási Médiafigyelő Delegációval való találkozó, amelyet az ügytől függetlenül már korábban kezdeményeztünk, de őszinte sajnálatunkra a Telex nem kívánta fogadni a Delegációt.”
A Kontrának nyilatkozó szakértő is elmondta, hogy a számítógépprogramok nem cselekszenek véletlenszerűen, csak ha direkt erre vannak programozva.
De az kevéssé valószínű, hogy a Telex rendszerébe valaki beleírta volna azt a kódot, amely találomra ad dátumot. És hogy ez aztán éppen 2022. február 1-jét dobta volna ki, az meg még kevésbé valószínű.
Csak egy pillanatra játszunk el a gondolattal: mi történt volna akkor, ha egy ilyen cikk az Origón vagy a Mandineren, esetleg a Kontrán jelent volna meg.
Világfelháborodás lenne, Brüsszeltől, Berlinen át Washingtonig mindenki az érintett főszerkesztő fejét követelné. Most miért van mégis síri csend?
Így várjuk a MŰOSZ felháborodott közleményét, amelyben kérik a csúnyán lebukott propagandalap főszerkesztőjének a lemondását. És várjuk a máskor hangosan a jobboldali portálokat propaganda- és álhírgyártással, valamint a sajtószabadság porba tiprásával vádoló szervezetek, így például az Amnesty Internationalt, TASZ-t vagy épp a Helsinki Bizottságot, hogy rosszalló Facebook-posztokban dorgálják meg a Telex-főszerkesztőt, aki még tisztázni sem volt hajlandó a gyanús írás megjelenésének körülményeit.
Már lassan három hete várunk erre, mind ez idáig hiába.
