A képmutatás nem ritka jelenség a multicégek világának legfelső szférájában. A közelmúltban írtunk a Coca-Cola érzékenyítő PR kampányáról, amely rávilágít arra, hogy a környezettudatosság felé tett valódi lépések helyett fejtágítással igyekeznek javítani a rossz lelkiismeretüket megítélésüket.
kapcsolódó
-
Multicégek képmutatása, 3457. rész
Hulladékcsökkentés helyett kioktató marketing
Úgy tűnik azonban, nem kell nagyon messzire menni, ha hasonló szemforgató magatartást keresünk.
Február közepén az Indexen írattak PR interjút jelent meg egy beszélgetés hazánk egyik legjelentősebb cukros lötty élelmiszeripari márkájának, a Hell energiaitalokat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. ügyvezetőjével, Csekelye Barnabással.
Az energiaital a cukros, hétköznapi fogyasztásra szánt üdítőitaloknak (Cola, Fanta, Sprite, Traubi, stb...) ma már sokkal inkább konkurens terméke, mint az edzőtermi, vagy szellemi munkához használt teljesítményfokozó készítményeknek.
Iskolás gyerekektől gyári munkásokon át informatikusokig kávé, kóla, sőt, sajnos sokszor már víz helyett is napi több dobozzal fogyasztanak a gyakorlatilag teljesen szintetikus, valódi gyümölcsízre még hasonlítani sem kívánó, de az egészséget annál jobban megterhelő kotyvalékból.
"Üdítőt" és energiaitalt is egyszer használatos, többségében kommunális hulladékba kerülő csomagolásból fogyasztunk.
Az energiaitalok környezetvédelmi „versenyelőnye” egyedül az, hogy az esetek többségében a fogyasztók a kis kiszerelésű, maximum 2,5 dl-es alumínium dobozos verziót részesítik előnyben. Ha tehát párhuzamba állítjuk (akár csak árbevétel-arányosan is) a Coca-Cola és a Hell műanyag-felhasználását valóban megállapítható, hogy a Hell műanyagszemétből lényegesen kevesebbet állít elő.

Érdemes azonban megvizsgálni, vajon a dobozos üdítő tényleg olyan környezetbarát megoldás, ami ezt a morális felsőbbrendűséget indokolja a Bruce Willis-féle szirupgyárnál?
A Hell 2020 nyarán meghirdetett kezdeményezése szerint legalább 75%-ban újrahasznosított alapanyagból kívánják előállítani üdítőitalaik csomagolását, valamint hosszú távon véglegesen kivezetni tervezi a PET-palackos termékeket (2025-re 1% alá szorítani ezek arányát).
Az alumínium dobozok könnyen és olcsón újrahasznosíthatók, azonban a fém előállítása költséges, energia- és vízigényes folyamat.
A bauxit bányászatától (emlékszünk még az ajkai vörösiszap-katasztrófára 2010-ből?) az alumínium kivonásán át a csomagolóanyag-formáig mind-mind drága és sok káros anyag kibocsájtásával járó folyamat.
Az újrahasznosított alapanyag nagy arányú használata figyelemre méltó kezdeményezés, azonban kérdés, hogy az előállított termékből keletkező hulladék ismét utat talál-e az újrahasznosítandó, szelektív hulladékgyűjtőkbe, vagy szeméttelepeken növeli a lassan lebomló, környezetidegen hulladékkupacok méretét.
Ha ez nem biztosított, egy növekvő forgalmú cég egyre nagyobb mennyiségű szemetet pumpál vissza a természetbe, függetlenül attól, miből is származott az alapanyag.

Az energiaitalok a cukros üdítőkhöz képest igen fiatal termékcsaládnak számítanak a hazai élelmiszerboltok polcain, azonban már most vannak olyan tapasztalatok, hogy a mesterséges anyagokon, szénsavon és irtózatos mennyiségű cukron kívül számos olyan stimuláns, serkentő anyagot is tartalmaznak, melyek szív- és érrendszeri, keringés, kiválasztószervi és egyéb problémákat okoznak.
Mivel az általában tutti-frutti, vagy hasonló, felismerhetetlen, de mézédes italok valódi célpiaca a tizenévesek, így az egészségkárosító hatás már igen korai életszakaszban elkezdi kifejteni a hatását. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint 14 év alatti fiatalt ugyan nem szolgálhatnak ki ezekkel a termékekkel, de valójában bármely tinédzser könnyen hozzájuthat. És veszik is rengetegen.
Hogy milyen mértékben jó üzlet az energiaital, arra egy remek példa a Hell Energy Magyarország Kft, akik 2015-ről 2019-re több, mint duplájára, 19,9 milliárdról 51.6 milliárdra növelték árbevételüket.
300 millió alumínium doboz, amely a dohányzói, büfés, öltözőbe kirakott, vagy utcai kukában végzi sokkal gyakrabban, mint egy sárga fedelű szelektív szemetesben.

És ez a szám csak növekszik.
Az alumínium 250 év alatt bomlik le. Sokkal jobb, mint a műanyag palack 450 éve, de azért távol van ez az ideálistól.
Tisztelt Hell Energiaital!
Felmerül a kérdés, vajon éppen Önök-e a hiteles szereplői az üdítőital ipar szemetelésével szemben megfogalmazott kritikának? A Coca- Colát elítélő, környezetvédelemért aggódó közösségnek komolyan lehet-e venni egy olyan versenytárs kritikáját, aki ugyanazon piacon választ egy fokkal kevésbé káros, de évről évre nagyobb tömegű szemetet eredményező csomagolást?
Szerintünk a visszaváltható csomagolás és a szigorú gyártói szabályozás jelenthet valódi változást ebben a kérdésben.