A véletlen játéka folytán a quibit.hu internetes portálon egy újabb, az ellenzéki narratívát támogató tudományosnak tűnő cikk jelent meg. Ki kell hangsúlyoznom, hogy sosem gyanakodtam arra, hogy a portál újságírói propagandatermékeket készítenek, amelyet újracsomagolva tudományként adnak el a gyanútlan fogyasztóknak. Nem.
A tudomány alapvetően a magyar ellenzék oldalán áll, ennek köszönhető a rendszeres egybeesés az ellenzék véleménye és az ilyen típusú portálok cikkei között.
Most a tudomány azt bizonyította be a quibit segítségével, hogy a fővárosi közterületeken derékig érő gaz nem más, mint életmentő segítség a méheknek és a lepkéknek:
Karácsony Gergely az utolsó pillanatban hagyta abba a közterületek karbantartását. Megmenekültünk!
Persze nem akarom elviccelni a témát, alapvetően egyetértek azzal, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy a méhek és az összes beporzásban résztvevő rovart megmentsük a pusztulástól. Nem ideológiai kérdés, hogy a méhek nélkül nehezen képzelhető el az élet a földön.
A probléma azzal van, hogy a főváros élén álló csapat azt hazudja, hogy a méhekért teszik azt, hogy nem tesznek semmit a közterületek rendezettségéért, miközben a méhek éhen is hallhatnak, ha azokon a „méhlegelőnek” nevezett gazrengetegeken múlna az életük, amit az egekig magasztal a teljes ellenzéki média.
Idézet a quibit cikkéből, amelyben Bardóczit Sándor, Budapest főtájépítésze beszél arról, hogy miért is van minden jól úgy, ahogy ők csinálják:
„Franciaország több nagyvárosában például egyértelműen a francia impresszionisták, például Monet által favorizált pipacsmezőket próbálták a városi parkok részévé tenni. A közparkokban elvetett vadmagokból sarjadó növényzetet hagyták magasra nőni, majd fűnyíróval sétányokat vágtak a rétekbe, és ráeresztették a városlakókat – mondta Bardóczi Sándor.
Mikor ehhez a részhez értem, akkor felmerült bennem a kérdés, hogy mennyit fizetnek ennek az embernek az én adómból azért, hogy a területéhez tartozó kérdésre elméletben választ találjon, de pont az ellenkezőjét tegye a gyakorlatban?
Sándor, Budapesten a vadvirágos rétek és a pipacsmezők helyett rémes virágtalan gyomnövényerdők csúfítják az összképet!
De ha már vadvirágokat nem sikerült rendezniük Budapestnek, mert ez egy amúgy tök bonyolult feladat, akkor a már meglévő virágokat miért irtották ki?
Főtájépítész! Miért betonoztátok le a Clark Ádám téri körforgalomban levő igazi virágokat és miért hagyjátok máshol derékig megnőni a gazt?
Ezek a kérdések nem merültek fel a Bardóczival folytatott beszélgetésen. Egy tudományos laptól megért volna egy tudományos kérdést az is, hogy mi a helyzet a virágok helyett szárba szökkenő allergén gyomnövényekkel?
Ahogy az is érdekes kérdés, hogy meddig hagyják még nőni a dudvát a fővárosban? A méhek ugyanis annak ellenére sem eszik meg a füvet, ha virágok hiányában éhen maradnak.
Egyébként ez a gondolat a főtájépítész fejét is megjárhatta. Rájöttek ugyanis, hogy ha a méhecskék nem eszik meg a füvet, akkor muszáj megetessék mással, egyben a fűkaszálás problémájára is megoldást kell találjanak:
Ekkor összeült a szakmai team, és átbeszélték a kérdést:
„Melyik állat eszik füvet? Azonnal hozzatok belőlük tíz darabot. Vagy, hogy kell mondani, kilót vagy valami, a lényeg, hogy legyen belőle nekünk is.”
És a városházán megélénkült az élet, izzottak a telefonvonalak, irodáról irodára terjedt a jó hír, hogy valaki úgy emlékszik, hogy a macskák esznek füvet:
"a mama kertjében mindig megrágták a fűszálak végét. Igen, igen, a macska a megoldás."
A városházán, illetve a főtájépítész irodája környékén ebben az emelkedett hangulatban telhetett az elmúlt néhány hét, mikor végül hivatalos jelentést kaptak arról, hogy a macska nem, de például a birka és a szürkemarha megeszi a füvet.
Szóval ezek a nyomorúságos alakok, a főtájépítésztől a főpolgármesterig, a több tucat teljesen hasznavehetetlen tanácsadókon át, bezárólag azzal a figurával, aki New Yorkból szakérti a magyar fővárost, rájöttek, hogy Budapestre birkák kellenek.
Ezek az igazi dupla nullák, akik fintorogva fordulnak el egy Erdélyt ábrázoló kép láttán, ha azon birkanyáj is szerepel, akik számára eddig az európaiság mércéje volt az, hogy Magyarországról eltűntek a nyájak az autóutak mellől, azok most fővárosi nyájat akarnak.
Persze most könnyű lenne azon viccelődni, hogy ez a birkanyáj ötlet a Momentum nyomására került terítékre, mivel a lila párt politikusai régóta szeretnének egy saját birkanyájat a közelbe, hogy ne kelljen Bukarestig utazzanak, ha kedvük támadna egy kicsit románkodni.
De nem viccelődök ezen, alapvetően nagy állatbarát vagyok, és nem hiszem, hogy a románokra az lenne a legjellemzőbb, hogy birkákkal hálnak. Illetve a Momentummal sem az a legnagyobb baj, hogy lelkileg románok.
Én sokkal jobban félek attól, hogy ez a terv sem jön be. A méhek éhen maradnak, mert virág helyett csak gaz terem, a birkanyáj projekt pedig néhány hét alatt katasztrófába torkollik. Szegény jószágok!
De akkor mi lesz a gazrengeteggel, ami ellepi a fővárosi parkokat? Azt hiszem, hogy sejtem. Mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy a főváros új tervének megvalósulása után sokkal nehezebb lesz Budapesten élni.
Gyanúm szerint nem következhet más, minthogy a fővárosi vezetés megkéri a hajléktalanokat, hogy hemperegjék le a füvet és a gazt egyenletesen mindenütt a városban. Minden önkéntes hempergő saját módszerrel dolgozhat majd, senki nem szól bele semmibe.
Ez a fővárosi vezetés már nem az, a fővárosi vezetés, aki beleszólt, hogy a hajléktalanok mit és hogy csináljanak!
Ezzel az égig érő gyomerdő kérdését egy csapásra megoldják, és a virágoknak (sajnos nincsenek virágok) semmi baja nem esik. Ennél zöldebb megoldás egyszerűen nem létezik!
Tarlós alatt ilyenre nem kerülhetett volna sor, eltiltotta az embereket attól, hogy közterületen verjenek tanyát. Az ellenzéki vezetésű főváros ezzel szemben előrelátó módon hagyta a fedél nélkül élőket az aluljárók padlóján gyakorolni, most profikkal hemperegtethetik le a gazt.
Nem lepődnék meg, ha az ötlet napvilágra kerülése után cikk jelenne meg a quibiten arról, hogy nyugati szociológusok már évek óta mondják, és most a magyar fővárosban a világon először kerül sor erre az izgalmas kísérletre.
