- A hivatalos önéletrajza szerint Márki-Zay Péter 2004 és 2006 között a torontói CARQUEST Canada Ltd. autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó vállalat marketingrészlegén dolgozott.
- 2021 novemberében írt arról először a PestiSrácok, hogy Márki-Zay kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Három héttel később a baloldali jelölt maga vallotta be a kettős állampolgárságát, hozzátéve, hogy kanadai útlevele is van.
- Márki-Zay Péter és családtagjai csak és kizárólag úgy utazhattak 2004-ben Kanadába, hogy rendelkeztek érvényes vízummal.
- A kanadai vízumot magyar állampolgárok úgy szerezhettek ebben az időben, hogy a kérvényező bizonyította, hogy lakással és munkahellyel rendelkezik Magyarországon, illetve Kanada területére látogatóként, turistaként, diákként vagy munkavállalóként érkezik.
- Arra a rejtélyre, hogy Márki-Zay mégis hogyan kapott kanadai vízumot egy hipotézis állítható fel: Magyarország 2004 májusában bekövetkezett EU-csatlakozása után az Électricité de France és/vagy a Legrand (esetleg közösen megbízott szervezet) közvetlenül Franciaországban is köthetett a későbbi politikussal egy munkáltatói szerződést.
- Szintén feltételezhető, hogy Márki-Zay valamelyik francia energiacéget képviselhette Kanadában.
- Márki-Zay már a megérkezésekor „elfogadott bevándorló” lehetett. Annak kellett lennie ugyanis ahhoz, hogy három év eltelte után megkaphassa a kanadai állampolgárságot, 2007-ben abban az időben, amikor kifejezetten korlátozták a magyarok letelepedését.
Márki-Zay Péter feleségével és akkor még öt gyermekükkel 2004-ben Kanadába költözött. Saját bevallása alapján a későbbi politikus először mindenféle munkát elvállalt, vagont pakolt, és öt hétig házaló ügynök is volt, ennek keretén belül telefonszolgáltatásokkal foglalkozott. A hivatalos önéletrajza szerint Márki-Zay 2004 és 2006 között a torontói (Ontario állam) CARQUEST Canada Ltd. autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó vállalat marketingrészletén dolgozott termékmenedzserként. Két és fél év után az Egyesült Államokba települtek át, egész pontosan az Indiana állambeli New Castle-ba. 2006 és 2009 között ugyanennek a cégnek, tehát a CARQUEST Products, Inc.-nak az amerikai fiókjánál dolgozott, szintén marketing vonalon, termékmenedzserként. 2009-ben költöztek vissza Hódmezővásárhelyre. Akkor már hét gyermekük volt.
Márki-Zay Péter és családtagjai kanadai állampolgársággal is rendelkeznek
Arról, hogy Márki-Zay Péter és családtagjai kanadai állampolgárok, a PestiSrácok írt először, még 2021-ben.
A cikkben ez áll: „MZP és családja 2007 novemberében megkapta a kanadai állampolgárságot is, bár tény, hogy ezt amúgy nem hangoztatja a »nagy hazafi« Sem a Wikipedián, sem az önéletrajzában nem található erre vonatkozó információ, a PestiSrácok azonban megtalálta azt a webes fotótárat, ami bizonyítja: Márki-Zay Péterék nemcsak magyar, hanem kanadai állampolgársággal is rendelkeznek”.
A nyilvános fotótára és Márki-Zay egyik nyilatkozata alapján a 24.hu november 29-én erről írt:
Állampolgársági eskünk Kanadában, a londoni Fanshawe College éttermében 2007. november 21-én szerdán.
A leírás alapján a fotókat Márki-Zay Péter apósa készíthette.
Márki-Zay Péter azt mondta, alapvetően praktikus okok miatt vették fel a kanadai állampolgárságot: „Főleg a gyerekek miatt csináltuk. Úgy gondoltuk, hogy nekik ez számos lehetőséget nyithat ki később, ha például tanulni szeretnének egyszer Kanadában”. A baloldal miniszterelnök-jelöltje még hozzátette, hogy kanadai útlevele is van.
Tehát 2021. november 29-én vallotta be először, hogy kanadai állampolgár. Ez az információ nemsokára kikerült a Wikipédia-oldalára is. A Márki-Zay szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) honlapján a kanadai állampolgársága viszont még mindig nem szerepel. Ki tudja, hogy vajon miért titkolja?
Hogyan szerezhetett kanadai bevándorlási vízumot Márki-Zay?
Kálmán Olga, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, egykori „újságíró” 2019-ben könyvet jelentetett meg Márki-Zay Péterről Szeretemország címmel. A könyv tulajdonképpen egy interjúsorozat a hódmezővásárhelyi polgármesterrel, aki kanadai vízuma kapcsán a következőket mondta Kálmán Olgának: „Amikor a kanadai vízumkérelmet intéztük, rengeteget beszélgettünk erről a feleségemmel. Én az egészet egy kirándulásnak tekintettem, de soha, még kósza gondolatként sem merült fel bennem, hogy végleg más országba költözzünk. Volt időnk ezt az egészet átbeszélni, hiszen közel két évbe telt, mire megkaptuk a bevándorlóvízumot, az úgynevezett zöldkártyát Kanadába. Hol egy nyelvvizsgát kértek, hol valamilyen hivatalos fordítást, rengeteg elintéznivaló volt a vízum körül”.
Ezzel csak az a fő gond, hogy Kanadában nincs zöldkártya, ez egy amerikai kifejezés, Kanadában Permanent Resident card (PR card-állandó tartózkodási engedély) van. A funkcióját tekintve viszont valóban olyan, mint az amerikai zöldkártya, csak a PR card birtokában lehet ugyanis kanadai állampolgárságot igényelni. A PR cardot pedig a kanadai a bevándorlási, állampolgársági és menekültügyi hivatal (IRCC) állítja ki.
Kanadai bevándorlási vízumhoz két fő úton lehet hozzájutni. Az egyik mód az állandó tartózkodási vízum megszerzése, a másik az, hogy az illető ideiglenes munkavállalási engedéllyel lép be Kanadába, majd ezt az ideiglenes munkavállalási engedélyt átalakítja Kanada teljes bevándorlási állandó tartózkodási engedéllyé.
Kanada elsősorban az ezredforduló tájékán kiáramló, ott menedéket kérő romák miatt vezetett be vízumkényszert Magyarországgal szemben, 2001. december 5-én.
A vízumkényszert a magyar állampolgárokkal szemben csak 2008. március 3-án oldották fel, tehát amikor már Márki-Zaynak már az állampolgársága is megvolt.
A lényeg tehát, hogy 2004-ben Márki-Zay Péter és családtagjai csak és kizárólag úgy utazhattak Kanadába, hogy rendelkeztek érvényes vízummal.
A kanadai vízumot magyar állampolgárok 2001 végétől pedig csak úgy kaphattak, ha a kérvényező bizonyította, hogy lakással és munkahellyel rendelkezik Magyarországon, illetve Kanada területére látogatóként, turistaként, diákként vagy munkavállalóként érkezik. Továbbá feltétel volt az is, hogy hitelt érdemlően bizonyítsák, hogy vissza akarnak térni Magyarországra.
Egy kanadai bevándorlással foglalkozó iroda szerint a letelepedés három fő kategórián keresztül történhetett ebben az időben:
- Családegyesítés
- Gazdasági bevándorlás
- Menekült- és emberi jogi alapon
Az ideiglenes tartózkodásnak is három fő kategóriája van:
- Látogatók
- Tanulók
- Munkavállalók
2004-ben tehát Kanada nem importált munkanélkülieket, akik ott később majd vagonokat pakolnak, és telefonügynökként házalnak. Más lehetőség alapján is lehet ugyan valaki vízummal bevándorló, de ez Márki-Zaynál nem állta meg a helyét.
Mik voltak az egyéb lehetőségek? Lehetett valaki bevándorló pontrendszer alapján, ha hiányszakmákra meghirdetett keretre jelentkezik és elfogadják. A vagonpakoló és a telefonügynök persze nem ezek a kategóriák. Továbbá lehetett valaki bevándorló, ha befektetőként kérelmezi a letelepedését, de Márki-Zaynál ez sem áll meg. Lehet menekült is, de az sem releváns a későbbi politikus és családtagjai esetében.
A tanulmányi célú tartózkodási engedély szintén nem állja meg a helyét, mert a felesége, Felícia nem Kanadában, hanem az Egyesült Államokban folytatott bábaképzési tanulmányokat, a Midwives College of Utah nevű főiskolán.
Van még egy lehetőség PR card szerzésére, ez a szponzorálás, de szponzorálni Kanadában csak közvetlen családtagot lehet. Ez az úgynevezett családegyesítés. Egy kanadai bevándorlással foglalkozó honlap, a Visateam szerint a családegyesítés kritériumai meglehetősen szűkösek.
A jogosultak közé tartozhat az érintett:
- 18 évnél idősebb házastársa, élettársa
- 22 évnél fiatalabb, eltartott, nőtlen/hajadon gyermeke
- szülője vagy nagyszülője
- 18 évnél fiatalabb, nőtlen/hajadon, árván maradt testvére, unokatestvére vagy unokája, illetve bizonyos meghatározott kritériumok alapján bármilyen más rokona.
A kanadai a bevándorlási, állampolgársági és menekültügyi hivatal (IRCC) külön vízumkategóriát hozott létre a szeretteiket meglátogatni kívánó szülők és nagyszülők számára. Ez a több belépésre jogosító engedély tíz évig érvényes, birtokosa egyhuzamban akár két évet is eltölthet az országban. Márki-Zay Péterre és családjára azonban ez sem vonatkozik.
Márki-Zay valójában munkáltatói szerződéssel mehetett ki Kanadába?
Márki-Zayékra a fentiek közül tehát egyik kategória sem igaz. Azon rejtély megoldására, hogy Márki-Zay mégis hogyan kaphatott akkor kanadai vízumot egy hipotézis állítható fel: Magyarország 2004 májusában bekövetkezett EU-csatlakozása után az EDF (Électricité de France) és/vagy a Legrand (esetleg közösen megbízott szervezet) közvetlenül Franciaországban is köthetett Márki-Zay Péterrel munkáltatói szerződést.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy 2004-ben szűnt meg a munkaviszonya a Legrang Hungarynél. Ennek alapján könnyen elképzelhető, hogy a Kanadába történő kivándorlást csak egy, már a zsebében lévő hosszú távú munkáltatói szerződéssel lépte meg.
Az, hogy Márki-Zay képviselhette valamelyik francia energiacéget Kanadában – illetve később talán az Egyesült Államokban – az is alátámaszthatja, hogy a mozgalma honlapján ez áll:
„Az Egyesült Államokban New Castle, Indiana város felkérésére a regionális munkaerő-fejlesztési felügyelőbizottság tagja volt 2008-tól hazaköltözéséig”.
A feltételezett munkáltatói szerződés magyarázatként szolgálhat arra, hogy hogyan kaphatott vízumot. Márki-Zay már a megérkezésekor „elfogadott bevándorló” lehetett, annak kellett lennie ugyanis ahhoz, hogy három év eltelte után megkaphassa a kanadai állampolgárságot. Az elfogadott bevándorlói státusz után ugyanis három évet kell várni az állampolgárság igénylésére. Egy ilyen vízum birtokában az is érthetőbbé válik, hogy a későbbi politikus hogyan tudta Magyarországon folytatni a tanulmányait, egész pontosan az, hogy hogyan tudott hazajönni relatíve rendszeresen.
Márki-Zay szervezete, az MMM honlapján az áll, hogy a 2009-ben bekövetkezett hazaérkezése után az EDF-Démásznál helyezkedett el Szegeden, ahol előbb stratégiai tervezéssel, majd ügyfélszolgálat-vezetéssel bízták meg. 2016 áprilisától 2017 decemberéig a Legrand Hungary Zrt. marketing és belföldi logisztikai vezetője volt.
Tehát francia energetikai cégeknél folytatta (?) karrierjét a magánszférában, ugyanott, ahol egyébként félbehagyta néhány évvel korábban. Egészen addig, ameddig hódmezővásárhelyi polgármester-jelölt nem vált belőle.
