- Már húsz évvel ezelőtt is megpróbálták értékesíteni a baloldali városvezetők az Újbudai Bocskai István Általános Iskola kertjét, azt az ingatlant, amelynek kiárusítását László Imre is megkísérelte a veszélyhelyzeti jogkörével visszaélve az idén. A helyi Momentum azonban útját állta a műveletnek.
- A történet azonban nem most, hanem még 2009. szilveszter éjjelén kezdődött, amikor egy olyan önkormányzati dolgozó, aki másnap már nem dolgozott Újbudán, átírta a forgalomképtelenből, forgalomképessé a Badacsonyi út 30. szám alatti iskolaudvart. Vagyis, rejtélyes okból megnyílt a lehetőség az ingatlan értékesítésére.
- Az ingatlan iránt egy érdeklődő neve merült fel: Janikovszky János Györgyé, a Móra Kiadó tulajdonosáé. Janikovszky nem meglepő módon erős balos gyökerekkel rendelkezik, és egy másik cégével, az Impostore Kft-vel egy irodaházat tervezett létesíteni az udvarban.
- Az önkormányzat olyannyira támogatta Janikovszky tervét a diákok kárára, hogy 25 millió forintért földhasználati jogot biztosított számára, amivel teljesen elértéktelenítették volna az ingatlant. Ráadásul Janikovszky végül egy fillért nem fizetett az önkormányzatnak magától, csak hosszas pereskedést követően.
- A 2010-ben érkező fideszes vezetés megakadályozta az ingatlan kijátszását, és visszaszerezte azt Janikovszkytól. De 2019 októberében munkába álló DK-s polgármester, László Imre mégis értékesíteni kívánta a Bocskaiba járó gyerekek és szüleik által évnyitókra és közös bográcsozásra használt kertet. A helyi Momentum azonban megijedt a botránytól és megakadályozta a műveletet, amelynek a célja a helyi információink szerint újra Janikovszky helyzetbe hozása lehetett.
A baloldal sosem változik, a célok mindig ugyanazok maradnak: a közvagyon kiárusítása és felélése. Avagy, ahogy azt Margaret Thatcher találóan monda: „Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak mások pénzéből.”
A fentieket jól alátámasztja az a történetünk is, amelyből jól látszik, hogy a mentalitásban bizony teljes az eszmei folytonosság Újbuda 2010 előtti MSZP–SZDSZ-es városvezetése és a 2019 utáni, László Imre vezette szivárványkoalíció között.
A cél: minden mozdíthatót eladni és felélni.
Mindössze néhány hetes hír, hogy Újbuda DK-s vezetője végül meghátrált, és egy másik üggyel együtt, kvázi mellékesen, elmismásolva a lényeget jelentette be, hogy a többi ellenzéki vezetővel a háta mögött érvénytelennek minősíti a Badacsony utca 30. szám alatti telekre kiírt pályázatot.
Ez így jól hangzik, azonban, ha jobban utánanézünk, a fenti ingatlan keszekusza története, sötét titkokat rejthet.
László Imre bár igyekezett úgy tenni, mintha a lakosság akaratát vette volna figyelembe, az igazság sokkal inkább az, hogy még a saját szövetségese, az alpolgármestert is adó Momentum számára is elfogadhatatlanná vált az a pofátlanság, ahogy a helyi DK – sok másik mellett – igyekezett eladni egy értékes, önkormányzati tulajdonban lévő zöld ingatlant.
Amely egyébként nem mellesleg fő rendeltetése szerint az Újbudai Bocskai István Általános Iskola által használt kert.
Elindultak az ingatlanos „Joy-napok” Újbudán
Korábban a Mandiner írta meg, hogy a XI. kerület elképesztő mértékben kezdte el dobra verni az önkormányzati ingatlanokat. És a folyamat továbbra sem állt le: ha ránézünk az önkormányzat honlapjára, azt látjuk, hogy László Imre élve a veszélyhelyzet által biztosított jogkörével, megkerülve a képviselő-testületet, legalább egy tucatnyi ingatlant kíván értékesíteni. Ezek közül csak az egyik volt a Badacsony úti iskolaudvar.
A fenti ingatlan azért is kiemelten érdekes, mert ha mélyebbre ásunk, akkor egy közel két évtizedes, tipikus baloldali trükközést láthatunk, amely jó eséllyel az iskolaudvar átjátszását célozta meg.
Az ÁVH alezredesének fia már két évtizede érdeklődik az ingatlan iránt
Az egyébként iskolai évnyitókra és bográcsozásra, a diákok és szüleik által használt kertnek hosszú története van, és bizony nem is először akarja dobra verni a baloldali vezetés.
Azaz, hogy a dobra verés kifejezés nem is helytálló, hiszen információink szerint, csak egy, a baloldalhoz erősen köthető érdekelt van, aki már Molnár Gyula polgármestersége alatt is meg akarta kaparintani az ingatlant.
Két ház is van a telek mellett, a Badacsonyi út 24. és 28. szám alatt. Előbbi (a 26. számon lévő, keskeny telekkel együtt) azé a befektetőé, aki részéről helyiek szerint sanszos, hogy a 30. szám alatti iskolakert-telek eladásának ötlete kiindult – írta a Mandiner.
A birtokos pedig nem más, mint az a Janikovszky János György, aki egyébként Móra Kiadó tulajdonosa is. Janikovszky már Molnár Gyula idejében is igyekezett megszerezni a szomszédos Badacsonyi út 30. szám alatti iskolaudvart, egy igazi szoci trükkel elértéktelenítve a területet. De erről később.
Janikovszky János Györgyről, a Móra Kiadó tulajdonosáról annyit érdemes megemlíteni, hogy ahogy azt a Pesti Srácok korábban megírta, Janikovszky Béla ÁVH-s alezredes és Janikovszky Éva meseíró közös gyermekéről van szó.
Janikovszy János édesapjáról a Pesti Srácok úgy ír, hogy „ÁVH egyik legkegyetlenebb, legcinikusabb tisztje volt, több, kivégzéssel végzett koncepciós ügyben nyakig benne volt, olyanokban is, amelyekben egykori elvtársait – Sólyom László, Pálffy György – ítélték halálra”.
De az ÁVH-s alezredesről azt a megdöbbentő történetet is megírta a PS, hogy az első feleségével közös fiúk után nem fizetett rendesen gyerektartást, s miután az asszony emiatt zúgolódott, előbb a gyereket raboltatták el az ÁVH-val, majd magát a nőt zárták elmegyógyintézetbe.
No, de nyilván tudjuk, hogy a fiúk sosem felelnek az apák bűneiért, persze csak akkor, ha a baloldali érintettekről van szó. Azonban Janikovszky János részt vett a Móra Könyvkiadó privatizálásában is, és azóta is ő a kiadó tulajdonosa.
Már húsz éve is „telekspekulációt” sejtettek
Kis kitérő után térjünk vissza az eredeti történethez.
2003-ban cikkezett arról a Heti Válasz az országszerte folyamatban lévő iskolabezárások és -összevonások kapcsán, hogy a bezárások valahogy az akkor még Molnár Gyula vezette XI. kerületet is utolérték. Ami miatt hét iskola és hét óvoda összevonásáról döntöttek a leépítésben mindig erős baloldali városvezetők.
Abban az időben felmerült a Bocskai István Általános Iskola bezárásának a gondolata is, arra hivatkozással, hogy „A környéken nagy a forgalom, ezért rezgés-, zaj- és levegőszennyezettségi vizsgálatot rendeltünk el" – nyilatkozta akkoriban Veresné Krajcár Izabella akkor alpolgármester.
Az alpolgármester 120-150 millió forintra tette az iskola felújításához szükséges összeget, amire elmondása szerint nem volt pénz.
A Heti Válasz cikk felidézte, hogy mivel teljesen észszerűtlen döntés lett volna az iskola bezárása, ezért már akkor felmerült, hogy esetleg egy „telekspekuláció” állhat a háttérben.
Ekkor már komolyan felmerült Janikovszky mint esetleges érdekelt neve. A Heti Válasz meg is kereste a Móra Kiadó tulajdonosát, azonban ő mindent tagadott.
Pedig egyedüli érdekeltként egyedül ő jöhetett szóba.
Szilveszterkor az „éj leple alatt” vált eladhatóvá az iskolaudvar a balos vezetés alatt
A jó szoci elvtársak azonban itt nem adták fel. Hiszen Molnár Gyula polgármestersége végén, 2009-ben Janikovszky cégével (Impostore Kft.) kötött az önkormányzat egy úgynevezett földhasználati jog alapítására irányuló szerződést annak érdekében, hogy az Impostore Kft. a fenti iskolaudvaron építhesse fel az által elképzelt irodaházat.
A szerződésben 25 millió forint egyszeri díj és mellé még évi 800.000 forint földhasználati díjat állapítottak meg az önkormányzat számára. Amit Janikovszkynak ki kellett volna fizetnie.
Ennek a történetnek már előzménye sem volt hétköznapi, hiszen ez az ingatlan az önkormányzati vagyonnyilvántartásában – hivatalosan: vagyonkataszterében – a forgalomképtelen ingatlanok közé tartozott, azaz nem lehetett volna eladni. Sőt arra földhasználati jogot sem lehetett volna létesíteni.
Szilveszter napján azonban egy olyan önkormányzati dolgozó, aki "véletlenül" a következő naptól már nem dolgozott az önkormányzat kötelékében, forgalomképesre írta át az ingatlant, senki által nem tudott módon és okból. Ezzel pedig megnyitotta a lehetőséget, az ingatlan értékesítésére, megterhelésére.
Vagyis ilyen furcsa módon nyílt lehetőség, a fentebb már említett földhasználati jog létesítésére. Aminek a vége az lett, hogy 20 millió forintért gyakorlatilag elértéktelenítette volna a területet az önkormányzat, hiszen a földhasználati jog az "épület fennálltáig" illette volna meg a Janikovszky tulajdonában lévő Impostore Kft.-t.
Az önkormányzat szocialista vezetése biztosította, hogy a fenti Kft. birtokolhassa az iskolaudvart már azelőtt, hogy Janikovszky kiegyenlítette volna a számlát.
Ahhoz azonban, hogy ezen az ingatlanon bármilyen épület elhelyezhető legyen, a kerületi szabályozási tervet módosítani kellett volna, amire szintén vállalkozott az akkori baloldali vezetés, így megállapodott Janikovszky költségviselése mellett az ehhez szükséges terv elkészítéséről.
A terv el is készült, majd a módosítás alapján egy előterjesztés is készült a Kerület Szabályozási Terv (a továbbiakban: KSZT) módosítására, de amikor erről képviselő-testületnek arról szavaznia kellett volna a testület határozatképtelenné vált, így nem módosították Janikovszky érdekében a kerületi rendeletet.
Vagyis nem sikerült a jól kifundált, tipikus baloldali művelet. A két elvtárs nem tudta átjátszani egymásnak az értékes ingatlant.
Ezek után pedig a Janikovszky tulajdonában lévő Impostore Kft. nemcsak, hogy nem adta vissza területet amit ugye a Molnár-féle vezetés átengedett neki, de még a földhasználati díjat és a tervet sem fizette ki az önkormányzatnak.
Ezeket a pénzeket hosszú pereskedés után már az új, fideszes vezetésű önkormányzat hajtotta be, és szerezte vissza az ingatlant.
Kerületi forrásaink szerint igen erős a gyanú, hogy ezt a öreg tervet porolták le újra, és próbálták most másképpen helyzetbe hozni a Móra Kiadót és Janikovszkyt. Hiába, a jó komcsi bajtársiasság még húsz évvel a rendszerváltás után is működik. Pláne, ha László Imréről van szó.
