Vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Romániában, amelyen kulcsfontosságú, hogy jelentős számban vegyen részt az erdélyi magyarság, azért is, mert a közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ és a vele történelmi választási szövetséget kötő Erdélyi Magyar Szövetség közel táncol a parlamenti küszöbhöz.

Ráadásul az Erdélyben is tomboló koronavírus-járvány is nehezíti a dolgukat, hiszen sokan — főként az idősebb lakosságból — jó eséllyel nem mernek majd urnához járulni a vírustól félve.
Pedig a magyar képviselet kiharcolása azért is kulcsfontosságú, mivel se szeri, se száma a román többség visszaéléseinek az erdélyi magyar közösséggel szemben. Bele se merünk gondolni, hogy mi lenne, ha még parlamenti képviselete sem lenne a magyaroknak a bukaresti parlamentben.
A közelmúltban is számtalan visszaélés érte az erdélyi magyarságot
Emlékezzünk csak vissza egy percre az úzvölgyi magyar temető tavaly nyári, román szélsőségesek általi, végtelenül felháborító meggyalázására.

De ne feledkezzünk meg Beke István és Szőcs Zoltán székely-magyarok ügyéről sem, akiket egy erősen koncepciósszagú perben ítéltek el terrorizmus előkészületének vádjával, olyannyira mondvacsinált indokokkal,
hogy kb. a petárdák tárolásától jutottak el bombakészítésig a román ügyészek.

Mára persze kiderült, hogy számtalan eljárási hiba és ellentmondás volt az ügyben,
de az viszont jól kitűnik, hogy a Wass Albert-felolvasásokkal a román hatóságoknál a biztosítékot kiverő két fiatallal példát akartak statuálni.
És a sort lehetne folytatni a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyével vagy épp az erdélyi katolikus egyháztól lényegében visszaállamosított II. Rákóczi Ferenc Gimnázium esetével.
Ez utóbbi azért rettenetesen felháborító, mert pont a román hatóságok — az önálló hatalmi tényezőként funkcionáló Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA) kiegészülve — lehetetlenítették el a történelmi hagyományokkal rendelkező magyar iskola működését.

És ha nincs Szijjártó Péter OECD-vétója, a magyar diákok vissza sem kaphatták volna az egyébként a magyar katolikus egyház tulajdonában lévő iskolájukat.
Egy szó, mint száz: nagyon fontos, hogy ott legyenek a magyarok a román parlamentben, és ehhez az kell, hogy elmenjenek szavazni.
Erről beszélt a héten Marosvásárhelyre látogató Szijjártó Péter külügyminiszter is:
Arra kérem nagy tisztelettel a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt a hétvégi parlamenti választásokon. Vegyenek részt abban a nagy közös döntésben, ami a jövőjükről, a közösségük jövőjéről szól. Minél erősebb lesz a magyar érdekképviselet Bukarestben, annál nagyobb erővel hallatszik majd a magyarok hangja akkor, amikor a jövőről szóló döntéseket meg kell hozni.
De fontos gondolat, és önbizalomra adhat okot az is, amit Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazott meg néhány napja, visszaemlékezve a szeptemberi helyhatósági választás sikereire.

Úgyhogy mi reméljük, hogy a román választás eredményeképpen egy stabil román kormány jön létre, és azt is reméljük, hogy az ott élő magyarok, akiknek külön politikai szervezete van, az RMDSZ, amely egy példaértékű összefogást hozott létre, az sikeresen szerepel majd a választáson. Ez szerintem egyszerre román és egyszerre magyar érdek, ezért én arra kérek minden erdélyi magyart, hogy most vasárnap menjen el szavazni, és támogassa a magyar összefogást, támogassa az RMDSZ jelöltjeinek listáját.
AZ RMDSZ LEHET A mérleg nyelve a nagypártok között
Így, ha az RMDSZ bejut a parlamentbe, könnyen döntő befolyást tud majd gyakorolni a magyarság érdekében.

És szükség is van erre, hiszen a felvidéki és most már kárpátaljai példák is jól mutatják, hogy milyen nehéz a kisebbségi lét küzdelme, ha nincs képviseletük a törvényhozó és végrehajtó hatalomban. És ahogy látjuk, nemigen van visszaút.