Gyors visszacsévélés annak, aki nem érti az oroszból lett ukrán borscs evolúcióját a budai sörözőben:
Nagy volt az ijedtség – legalábbis kicsit mi is beszartunk tegnap –, amikor megérkezett a rendkívüli hír, hogy kedden 15 óra 40 perckor Przewodów területén lezuhant egy orosz gyártmányú (egészen pontosan egy SZ-300-as, szovjet gyártmányú rakétarendszer által kilőtt légvédelmi) rakéta, két lengyel állampolgár halálát okozva.
Van elég baj, még ez is? Kimondva-kimondatlanul is rögtön lepörgette a fejében mindenki a „casus belli”-közeli (vagy egészen az) eseményeket: Munkács, Rahó, Gleiwitz, Szarajevó... most pedig Przewodów? És lássuk be, azért az oroszokból elsőre sokan kinéztük volna, hogy Ukrajna megtámadása után a káoszban kicsit még jobban megkavarják a lapokat.

Bár az, hogy tudatosan, saját gyártmányú rakétával pont egy lengyel falut, NATO-tagállamot vennének célba, azért sehogy sem tűnik racionális lépésnek. Kérdés persze, hogy Ukrajna megtámadása annak tűnt-e év elején...
Nézzük, ki kiabált azonnal a leghangosabban!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében „jelentős eszkalációnak” minősítette azt, hogy Oroszország a NATO-tagállam Lengyelország területére mért „rakétacsapást”, és intézkedésre sürgette az északatlanti szövetséget – számolt be a Jevropejszka Pravda nevű hírportál.
Orosz rakéták találták el Lengyelországot. Hányszor mondta Ukrajna, hogy egy terrorista állam nem korlátozza magát a mi országunkra, és csak idő kérdése, hogy az orosz terror mikor lép tovább.
Rakétát lőni a NATO területére, ez egy orosz támadás a kollektív biztonság ellen. Ez nagyon jelentős eszkaláció. Cselekednünk kell!

Most azt akarom mondani minden lengyel testvérünknek: Ukrajna mindig támogatni fog benneteket! A terror nem töri meg a szabad embereket. A győzelem akkor lehetséges, ha nincs félelem.
Zelenszkij megint nem fogta vissza magát, és igen: máris meghozta az ítéletet: ő kész tényként tálalta, hogy Oroszország megtámadta Lengyelországot.

Óvatos véleményünk szerint azonban a nemrég Sean Penn Oscarját is kölcsönkapó ukrán elnök most még a szokásosnál is jobban előreszaladt. Sőt,
érzésünk szerint mintha az amerikaiak is levették volna róla a kezüket, annyira kellemetlen volt a kinyilatkoztatás.
Persze ezt még korai lenne így megállapítani, de vannak jelek, sőt!
A lengyelek már visszafogottabbak voltak
Nézzük, mit nyilatkozott Andrzej Duda lengyel elnök!

Jelenleg „nincs semmilyen egyértelmű bizonyíték arra, ki lőtte ki a rakétát”, amely „valószínűleg orosz gyártmányú volt”.
Nagy csalódás ez, holott Volodimir Zelenszkij már rég megfejtette, hogy csakis az oroszok lehettek az elkövetők! Még csak gondolkodni se kellett volna, erre tessék...
A Nyugat pedig lassan kihátrál Mögüle
Kezdte a BBC, aki Paul Adams diplomáciai szakkommentátort szólaltatta meg:
Teljesen valószínűtlen, hogy szándékos orosz támadás történt volna lengyel terület ellen.
Amerika és Biden pedig már egyenesen az ukránokat hibáztatja

A feltételezések szerint a Lengyelországba csapódott rakétát az ukrán erők lőtték ki egy érkező orosz rakétára. Maga az amerikai elnök, Joe Biden is hűti a kedélyeket, ami kifejezetten biztató – sokunknak kicsit meglepő – fejlemény:
De a röppályája alapján valószínűtlen, hogy Oroszországból lőtték ki. [...] Vannak arra utaló jelek, hogy az a rakéta, amely Lengyelországban kedden becsapódott és két embert megölt, egy ukrán légvédelmi rakéta volt.
Szóval, elfogult helyzetértékelésünk alapján:
- Ukrajna tévedésből vagy akár direkt, provokációképpen is képes Lengyelországra rakétát kilőni, hogy eszkalálja a helyzetet;
- Zelenszkij azonnal ítéletet hoz, és totális háborút követel;
- eközben Lengyelország óvatosan nyilatkozik; a nyugati szakértők, az Egyesült Államok és maga az amerikai elnök is már egyenesen az ukránok nyakába varrják a becsapódást.
- Az élet durva tréfája: mi van, ha a Lengyelországban becsapódott SZ-300-at mondjuk a szlovákok küldték ajándékba az ukránoknak?
Ez alapján azt is ki merjük jelenteni, hogy továbbra is csak Zelenszkijék célja és érdeke a teljes káosz.
Persze ez az agresszív előremenekülés a saját hibájuk fölötti szégyenérzet elkendőzését is szolgálhatja, tiszta sor.
Az internetes kollektív fellélegzés azért némi humort is szült azóta a fejlemények fényében, különösen Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő kommentárja tetszik:

A tegnapi lengyelországi rakétatámadást követően sokan gyors és méltó választ sürgettek a NATO részéről. Én a magam részéről azt tanácsoltam, hogy legyünk megfontoltak, és siessünk lassan. [...] Ami először „orosz támadás” volt, az lassan „orosz gyártmányú” rakétákká szelídült, míg a végén az AP beismerte azt, amit az első pillanatban gyanítottam, hogy ti. ukrán légvédelmi rakétákról van szó. Remélem, hogy a kialakult helyzetben a NATO önmérsékletet fog tanúsítani, a kardcsörtetők is kevesebbet fogják emlegetni az 5. cikkelyt és a „gyors és méltó” választ. Kár lenne, ha a NATO megtámadná Ukrajnát.
Tökéletes összefoglaló.
Kicsit olyan hangulatunk támadt, mint a HVG-s videóhamisítási- vagy a Mortimer-ügy idején. Mindkét esetben minden önmérsékletet, józanságot és tudományos ismeretet félredobva azonnal meghozták az ítéletet a liberális-baloldalon – hogy a végén aztán ők égjenek be csúfosan.
A sztoriban a leginkább örömre (óvatos örömre) indokot adó mozzanat mégis az, hogy az amerikaiak is meglepően higgadtan reagáltak. Lehet, hogy a „mid-terms”-választások után ők se akarják már annyira erőltetni és finanszírozni a bepalizott ukránok szabadságharcát?
Az viszont tényleg kísérteties, hogy akkor történik egy ilyen sajnálatos „baleset”, amikor valós esély körvonalazódna a béketárgyalásokra.