Alig több mint egy héttel az országgyűlési választások előtt onnan kapott pofont a Gyurcsány-féle szivárványos moslékkoalíció, ahonnan senki nem várta:
az általuk folyamatosan a sárba rángatott Magyar Kétfarkú Kutya Párttól.
A baloldal már a zárt ajtók mögötti visszaléptetésekkel lejátszott előválasztási bohózattal is nyilvánvalóvá tette: a demokráciát éppen addig tartják fontosnak, amíg a választó arra szavaz szabadon, akiket ők arra méltónak tartanak. Ám kíméletlen elszántsággal törekednek leszámolni azokkal a velük ideológiai szempontból egy platformon álló pártokkal, akik valamilyen különös oknál fogva nem voltak hajlandók egy gyékényen árulni az egykor még kisnyilaspárttal, a Jobbikkal. Ilyen például a Gattyán György által gründolt Megoldás Mozgalom vagy a mára már politikai veteránnak számító viccpárt, a Kétfarkú Kutyák.

Utóbbiak valószínűleg azért is különösen veszélyesek a baloldalra, mert általában nem hajlandók azonosulni a „kormányváltást bármi áron” elvtelen logikájával.
Egyrészt törekednek szabálykövető módon versenybe szállni, másrészt pusztán azért, hogy Gyurcsányt ültessék Orbán helyébe, nem hajlandóak feladni elveiket, harmadrészt pedig minden sunnyogás nélkül lerántják a leplet a moslékkoalíció résztvevőinek disznóságáról is.

Teszik ezt annak ellenére, hogy ugyanolyan kemény kritikusai a Fidesz-kormánynak, mint a Márki-Zay által vezetett összefogás. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbbek a nagy pártokból kiábrándult szavazók körében. Ezért pontosan tudják, hogy óvatosnak kell lenniük, ha meg akarják őrizni jó hírüket.
A héten Döme Zsuzsanna, a párt ijesztő vigyorgásáról híres alelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában járt, ahol a riporter a támogatói aláírásokkal és állami támogatás visszaküldésével kapcsolatos döntésükről kérdezte őket. A Kutyapárt ugyanis közel kétszázmillió forint kampánytámogatásról mondott le, mert gyöngyösi jelöltjük ajánlóíveinek egy részével kapcsolatban kételyeik támadtak, és nekik láthatóan nem ér annyit a parlamentbe jutás, hogy Gyurcsányék mellé heveredjenek a morális pöcegödörbe.

Ennél is érdekesebb volt azonban az, amit a Kutyapárt a baloldali összefogás pártjairól állított. Döme Zsuzsanna szerint a mostani kampányban a szolnoki szavazatmásolásra buzdító jelölt nem az első és nem is az egyetlen szabálytalanság:
- „Igaziból négy éve is tapasztaltuk, hogy ellenzéki pártok is akartak venni, eladni [...], nagyon furcsa ez az aláírásgyűjtés!”
- „A liberálisok, az LMP is próbálkozott vidéken, például szerettek volna vásárolni tőlünk, az MSZP próbált eladni.”
- „Ott lehet, hogy nagy bizniszt csináltunk volna, mert a budapesti aláírásokat olcsóbban tudtuk volna venni, mint ahogy a vidékieket eladni.”
- „Most is találkoztunk olyannal, amikor jönnek oda a pultokhoz, és mikor elküldik az ottani passzivisták, hogy köszönjük szépen, mi becsületesen szeretnénk összegyűjteni az ajánlásokat, akkor csodálkozik és azt mondják: De hát harminc év tapasztalata van abban, harminc éve csinálja így...”
Facebook
A Kétfarkú Kutyákra jellemző cinikus közöny tünete, hogy valószínűleg ezekben az ügyekben annak ellenére nem kezdeményeztek eljárásokat, hogy folyamatosan találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a baloldal a hátukon (vagy a kárukra) próbál meg visszakúszni a hatalomba.
A viccpártok felbukkanása jellemzően a jelentős befolyással rendelkező pártokból való kiábrándulást jelzi. Az ilyen politikai formációk azokban időszakokban jutnak képviselethez, amikor a mindenkori kormánnyal szemben kritikus választók egyáltalán nem bíznak abban, hogy az alternatíva jobb lenne az országnak.