KSH: A GDP-arányos hiány 8,1%-os volt 2020-ban... és 2006-ban?

Amikor azt hisszük, hogy ennél rosszabb nem volt, hát volt.

KSH gyorstájékoztató: A GDP-arányos hiány 8,1%-os volt 2020-ban

(...) Az egyenleg az előző évhez képest 2882 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett kedvezőtlenebb. A jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye.

SZPOJLER: a 2020-as eredményünk rossz, de 2002 és 2006 végén még rosszabb volt!

Mi is az a GDP-arányos hiány? Ez a költségvetési egyenleg vagy államháztartási hiány – ami persze többlet is lehetne akár, azaz leegyszerűsítve: hogy az állam a bevételeihez képest mennyivel költött többet vagy kevesebbet adott időszakban.

A távoli múltból talán még rémlenek sokunknak olyan kifejezések, mint pl. az euróbevezetés maastrichti kritériumai (ez, a deficit az egyik): na igazából itt lépett Magyarország a stabilitás útjára 2010-ben, miután Manuel Barroso és Angela Merkel is többször nagyon határozottan a GDP-arányos hiány féken tartását kérte tőlünk: a hivatalos elvárás egyébként legfeljebb 3% volt.

Azóta sok év eltelt, és Magyarország következetesen tudta hozni a 3% alatti egyenleget (hiányt)

– ugyanakkor az euróbevezetés se izgat bennünket már annyira (leszámítva a lakosság kényelmi szempontjait, különös tekintettel a minden évben ezen szipogó síelni vágyókra – de helló: minek síelni, amikor úgyis elolvad a bolygó?).

Visszatérve: a 8,1%-os hiány sajnos valóban extrém magas, számítottunk is rá: a független sajtó persze itt is kiegyensúlyozott: apokaliptikus képet fest a gazdaságról (is), és egyben még több pénzt követel az embereknek meg az önkormányzatoknak. Az igazi sokk azonban akkor ért, amikor kicsit visszanéztem, hogy a még távolabbi múltban milyen számokat produkáltunk: az eredmény megdöbbentő volt.

Az MSZP-SZDSZ szakértői kormányai 2002-ben és 2006-ban is képesek voltak 8% fölé ugrasztani a GDP-arányos hiányt – és hát pont akkor még csak gazdasági válságokkal se lehetett magyarázni a számok elengedését, hanem csupán csak választásokkal meg 100 napos programokkal.

 

Borzongásra vágyóknak kifejezetten szórakoztató nézni a piros, ill. narancs pöttyök elhelyezkedését az ábrán: a magamfajta hobbi-közgazdásznak olyasmi jön le ebből, hogy a baloldali kormányok a GDP-növekedést csak extrém túlköltekezésből és eladósításból tudták fűteni, de hátha tévedek. Érdekesség, hogy a 3%-os hiánycélt a szoclibek EGYSZER SEM tudták teljesíteni vizsgált 8 évük alatt, bár 2008-ban egészen közel álltak hozzá (3,7%). Feltehetően már akkor is jót akartak, csak minden építő jellegű kezdeményezésüket elgáncsolta a Fidesz ellenzékből, belekényszerítve őket a fenntarthatatlan gazdaságpolitikába, hiszen a Cél nemes, na meg a népszerűség... :(  Pedig annyira szerettek volna eurót! (Ebben biztos vagyok, legfeljebb máshogy - a szerk.)

De hogy ne folyton csak mi beszéljünk, nézzük, mit írt az Index.hu-n Dudás Gergely (Évek óta hazudtak, évek óta tudtuk) 2006-ban a megnyert választások után - tudjátok, amikor már szabad volt kicsit kritikusabbnak lenni a kormánnyal! Ők persze szóltak.

Nem éjjel-nappal, hanem - esetleg sőt - éveken át hazudott a kormány. És ez éveken át mindig ki is derült. Az Index lelkiismerete tisztább, mint Gyurcsány Ferenc vasalt fehér inggallérja, de tényleg: szóltunk mi is. Az MSZP-SZDSZ kormány 2002 óta traktálja hamis költségvetési adatokkal a közvéleményt - és a közvélemény, ha akarta, tudhatta, hogy nem mondanak igazat neki. Tudhatta tehát a választások előtt is, legalábbis nem kevésbé, mint most. (...)
„Választási kampányban a politikus azt mond, amit akar, a választópolgárnak pedig az a felelőssége, hogy elhiszi, vagy sem. Ha elhiszi, az az ő baja" - jelentette ki Lövétei István alkotmányjogász.
Mekkora megszorító csomag várható a választások után, ha az MSZP nyer? - kérdezte az Index Gyurcsány Ferencet az országgyűlési választások két fordulója közötti interjúban. Miért, lesz megszorító csomag? - hazudta a miniszterelnök.
A trükkök: Mit is tett a PM? A szinte folyamatosan alkalmazott megoldás az volt, hogy a havi beszámolókban a következő hónapra - de csak arra - óvatos prognózist készített a tárca. Így amikor eltelt a hónap, általában kedvezőbb is volt a kép a vártnál, azaz arról számoltak be, hogy a havi hiány kisebb lett az előrejelzésnél. (...) Az elmúlt két évben két nagyobb, önálló trükkről lehet beszélni, ezek azonban nem maradtak titokban. Ezek egyike a tavaly ősszel az MNB Brüsszelnek adott jelzése alapján kibukott autópálya-elszámolás kérdése. 
(...) a Pénzügyminisztérium általában csak évente 1-2 alkalommal változtatott a nyilvánosság előtt az egyébként havonta frissített prognózisain, ilyenkor viszont drasztikus mértékű felülvizsgálatok történtek. A korrekciós ugrások között közzétett szinte változatlan előrejelzések tehát vagy tudatos megtévesztésről, vagy teljes szakmai hozzánemértésről tanúskodtak.

De ide tudnánk idézni a teljes cikket, annyira zseniális. Tényleg korrekt. Mondjuk jobban esett volna kicsit korábban (2006 márciusa körül például), de azért jó, hogy az internet itt se felejt. 

Szóval még egyszer: a szaksajtó nagy hangerővel hirdeti a hihetetlen hiányszámot, eközben elég 15 évet visszamenni az időben, ahol az MSZP-SZDSZ saját tehetségéből is képes volt ennél rosszabbra.

Csak megérdemelnek már még egy esélyt, most már biztos jobban csinálnák!