Koronavírus-járvány - az ellenzék gyalázkodása eltereli a figyelmet a fontos kérdésekről

Családok százezreinek dilemmája, hogy menjen-e a gyerek iskolába, vagy sem. A fertőzésveszély az egyik oldalon, a munka és a tanulmányi előmenetel a másikon. A döntésben nem hogy nem segít a magyar ellenzék a szülőknek, hanem a folyamatos rágalmakkal és uszítással csak megnehezítik mindenki dolgát.

Kezdjük először statisztikával. 2020. december 1-én az új koronavírus (COVID-19) járvánnyal kapcsolatos adatok:

 

A járvány mint politikai eszköz

Mielőtt elhagyjuk a statisztikai adatokat, hogy más nézőpontokról is legyen szó, két fontos tényezőt meg kell említenünk, hogy ellensúlyozzuk az ellenzéki politikusok ocsmány és kegyeletsértő bűnét:

Magyarországon a hatóságok minden koronavírussal fertőzött elhunytat beleszámolnak a járvány mortalitási mutatójába, függetlenül attól, hogy valójában mi volt a halál közvetlen oka, míg más országokban az egyéb krónikus betegségben is szenvedők nem minden esetben jelennek meg a járvány áldozatai között. Ezt tudtuk már az első hullám idején is, de az ellenzéki politikusok magasról tesznek rá, hogy Magyarország kiemelkedő halálozási mutatóival kampányolhassanak.

A járvány kezdete óta elhunyt 4114 emberre gondolva a gyásznak, a szomorúságnak és a fegyelmezett viselkedésnek van helye kulturált emberek között. Amikor viszont a tragédiájuk puszta eszköz egy-egy ízléstelen ellenzéki politikus számára, rájuk hivatkozva kiabálnak hazugságokat a kormány felelősségéről, akkor el kell mondanunk, hogy volt idő, amikor ez a szám Olaszországban vagy Spanyolországban 4 nap halálozási mutatója volt, nem 10 hónapé.

Azt már megszokhattuk a balliberális politikai szereplőktől és médiumaiktól, hogy emberek, társadalmi csoportok szerencsétlensége, szenvedése puszta kampányeszköz számukra. Felhasználják a szegényeket, az elesetteket, a beteg gyerekeket és bárkit, akit alkalmasnak találnak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében folytatott küzdelmükben. Ennek ellenére meglepő, hogy ezt a receptet még a járvány okozta vészhelyzet idején sem teszik félre, a megrendült, ijedt és bizonytalan emberekre zúdítják a hazug és uszító szövegeiket. Meglepő, mert ez már annyira szélsőséges viselkedés, aminek a bevállalása visszavonhatatlanul meghatározza a politikusok és pártjaik további megítélését. Rövidtávon lehet ilyen eszközökkel is eredményt produkálni, de az ára aránytalanul nagy és végleges.

„A gyilkos kormány miatt halnak meg emberek.”

Nem túlzás, szó szerint ezeket a szavakat üvöltözik eltorzult arccal a Parlamentben és a sajtótájékoztatóikon. Pedig aki megnézi a statisztikákat, olvassa a nemzetközi híreket, figyeli a kormány lépéseit, az pontosan tudhatja, hogy ami megtehető az emberek egészsége és a gazdaság védelmében, azt a magyar kormány, a hatóságok, az állami és civil intézményrendszer megteszi. Ennek is köszönhető, hogy

olyan extrém helyzetek nálunk nem fordultak eddig elő, mint számos gazdagabb és fejlettebb országban sajnos igen.

Ha felsorolnánk az összes koronavírussal kapcsolatos hazugságot, rémhírt és vádaskodást, akkor eséllyel pályázhatnánk az idei év leghosszabb cikke rangra. De nincs ilyen ambíciónk, nem szívesen ismételnénk meg a nemtelen állításokat.

Nézzük meg inkább, hogy hogyan kíván bekapcsolódni az ellenzéki politikai tábor életébe egy új párt, az Új Világ Néppárt egészségügyi témafelelőse, Lantos Gabriella. Az egészségügyi közgazdász politikus nő azzal próbált kitűnni a vadabbnál vadabb állítások tömegéből, hogy november 12-én szakértőként megjósolta, hogy két hét múlva, azaz most, milyen döbbenetes statisztikai mutatók lesznek Magyarországon. Lássuk, hogy Gabriellának mennyire sikerült eltalálnia a számokat:

  • Kórházi ápolásra szorul:   valóság 7734     Jóslat 15 ezer fölé emelkedik
  • Lélegeztetőgépen:              valóság 666       Jóslat: 804
  • Napi halálozás:                      valóság 151       Jóslat: 200 fölé emelkedik

Lantos Gabriella
Lantos Gabriella Forrás: MTI / Bruzák Noémi

Ezek az 'előrejelzések', pláne egy egészségügyi szakembertől, volt kórházigazgatótól, rendkívül felelőtlen tettek, mert az embereknek már amúgy is tele van a fejük a különböző teóriákkal, találgatásokkal, valamint az ellenzéki pártok által működtetett álhírgyárak precízen megtervezett uszító szövegeivel. Ebben a ricsajban csoda, hogy a magyar társadalom többsége még képes fegyelmezetten alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, betartani a járványügyi szabályokat.

Pedig ha az ellenzék nem a tényeket és adatokat támadná, hanem az energiáit olyan kérdések felé fordítaná, amelyekben valóban lehet értelmes vitát folytatni, az nagyon hasznos lenne, mert családok százezreit érinti, és nagyon nem lényegtelen, hogy milyen megoldás születik.

Be kell-e zárni az iskolákat? 2020- 2021 egyik nagy dilemmájáról

Be kell-e zárni az iskolákat, hogy megállítsuk a vírus terjedését?

- ez az egyik fő téma a COVID második hullámának kezdete óta szerte a világban. A magyar kormány a fokozatosság elvét követi és más országokhoz hasonlóan arra törekszik, hogy a szülők dolgozhassanak. Kérdés, ez meddig tartható fenn.

Hosszabbítsák-e meg a karácsonyi szünetet - többek között erről is heves vita zajlik épp Németországban. Az iskola- és óvodazárás kérdése kőkemény gazdasági kérdés mindenütt: ha a szülőknek otthon kell maradniuk a gyerekkel, kiesnek a munkából. A tavaszi zárás után vagy van fizetett szabadságuk, vagy nincs, vagy otthon tudnak maradni, vagy nem, vagy elvesztik a munkájukat, vagy nem.

Amikor a magát évtizedek óta politikai aktornak gondoló PDSZ nemrég felszólította a szülőket, hogy ne vigyék suliba a gyerekeket, csak azt felejtette el, hogy ezt sajnos csak bizonyos társadalmi réteg engedheti meg magának. Nem teheti meg az egészségügyi szakápoló, a lidlis pénztáros vagy a cipőbolti eladó. De nem tud otthon maradni a banki alkalmazott vagy az orvos sem. Számos országban az óvodákat és az általános iskolákat ezért tartják nyitva, és csak az önállóbb korcsoport tanul online.

A sulik nem szuperfertőző helyek?

Egy másik megfontolandó érv, hogy vajon az iskolában valóban előfordul-e tömeges megbetegedés. Nemrég a Nők Lapja idézett egy brit kutatást, ami szerint az iskola nem fertőző gócpont. A kutatók 9 millió 65 év alatti felnőtt adatait vizsgálták meg február és augusztus között, és arra jutottak, hogy a 18 éven alattiakkal együtt élőknek nincs nagyobb esélye, hogy komolyan megbetegedjenek covidban vagy meghaljanak, mint akik gyermek nélküli háztartásban élnek.

A WHO szerint még nem tiszta a gyerekek szerepe a betegség átadásban: az Egészségügyi Világszervezet azt hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az oktatási intézményeken belül limitált a vírus terjedése.

Reggeli lázmérés egy budapesti iskolában
Reggeli lázmérés egy budapesti iskolában Forrás: MTI / Balogh Zoltán

De vannak ezeket megcáfoló adatok is: Izrael például nyáron kinyitotta az iskolákat, majd miután végigsöpört egy megbetegedési hullám, hamar bezárta azokat, ahol sok megbetegedés volt. Ugyanez volt a helyzet Dél-Koreával: ahogy a srácok visszatértek, megnőtt a tanárok és gyerekek közti megbetegedések száma.

Ráadásul az a britek által megállapított tény, hogy a gyerekekkel együtt élő felnőttek nem nagyon veszélyeztetettek, semmit nem mond el a tanárokról.

Szorongó tanárok, köddé vált gyerekek

A tanárok ugyanis, a legtöbb iskolában, gyakran gyomorgörccsel kezdik a napot.

Amikor tanítok, azokra az órákra kizárok mindent, rákapcsolódom a gyerekekre, előjön az évtizedes rutin. De ahogy kilépek a teremből, elfog a szorongás, hogy mi lesz másnap

- mesélte egy ismerős tanár.

Nincs ezzel egyedül, hiszen a magyar pedagógustársadalom “elöregedő”, ezért sok tanár tartozik koránál fogva a veszélyeztetett célcsoportba, ráadásul egy plexifal mögött dolgozó idősebb pénztárosnőhöz képest az óvodai dadán és az alsós tanítón fürtökben, szoros testközelségben lógnak a gyerekek.

Fontos lépés, hogy az Orbán-kormány teszteléssel próbálja kiszűrni az esetleges megbetegedéseket és oldani a szorongást.

Koronavírus-szűrőprogram
Koronavírus-szűrőprogram Forrás: MTI/Komka Péter

De tragikus, hogy tanárokat veszítettünk el a járvány miatt, akik még évtizedekig taníthattak volna.

Ahogy drámai az is, amit a miniszterelnök már az első hullámban jelzett: tíz százalékra tette a rendszerből kiesett gyerekek arányát. Ezek a gyerekek nemcsak a rendszer számára tűntek el, de ki tudja, hozzájutottak-e alapvető ételhez, amire az iskolák egy részében napi szinten számíthattak.

Feltételezhető, hogy az eltűnt gyermekek aránya most sem kisebb - és nem csak nálunk. Németországban is viták vannak arról, hogy a karácsonyi szünet meghosszabbításával hogy tudják a diákok felügyeletét megoldani.

Szülőtársak számolnak be, hogy vannak gyerekek, akikről március óta nem tudni semmit.

És nem beszéltünk még a pszichés károkról: a WHO szerint a bezárásoknak egyértelműen negatív hatása van a gyerekek egészségére és oktatására. A gyerekek, különösen a kamaszok nehezen bírják, hogy társaiktól távol vannak, hisz számukra az iskola elsősorban nem a tanulásról, hanem a szocializációról szól.

Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára azt mondta: a közoktatásban az iskolák 16 százalékában van digitális oktatás, de mindössze 43-ban érintett a teljes intézmény, míg az óvodák 10 százalékában kellett rendkívüli intézkedést bevezetni.

A cél a most indult teszteléssel az, hogy amíg lehet, biztonságban lehessen működtetni a rendszert. Amíg tudjuk.