- Korányi Dávid Bajnai Gordon, majd Karácsony Gergely egykori tanácsadója legújabban a Márki-Zay Péter féle Mindenki Magyarországa Mozgalom amerikai kampánypénzeivel összefüggésben került a fókuszba, de a Kontra tovább kutakodott a rejtélyes életút egyes részleteivel kapcsolatban.
- Az Action for Democracy alapítója arról számolt be LinkedIn-profilján, hogy 2010 és 2017 között kutatóként dolgozott a demokrataközeli Jonhs Hopkins Egyetemen, az Egyesült Államokban – mentorával, Bajnai Gordonnal egyidejűleg.
- Az egyetem honlapján azonban egyetlen nyomot sem találtunk Korányi Dávid tevékenységére vonatkozóan, ezért magához az intézményhez fordultunk kérdéseinkkel.
- Az egyetem válaszából kiderült, hogy a Korányi által feltüntetett hétéves kutatói ösztöndíjából az intézmény csak egy kilenc hónapos, 2010 szeptembere és 2011 júniusa közötti időszakot lát igazoltnak, amikor Korányi valóban a Transzatlanti Kapcsolatok Központjában kutatott. A fennmaradó időszakra vonatkozóan azonban nincsen kézzel fogható adatuk, azt pedig csak feltételezni tudják, hogy ezt a státuszt meghosszabbították. Vagyis kísértetiesen hasonló a helyzet, mint Szabó Tímea esetében.
- Korábbi cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy Korányi a magyar ellenzéket közel 2 milliárd forinttal támogató Action for Democracy tanácsadóinak egy jelentős részét is erről az egyetemről szedhette össze, így például Charles Gatit és Anne Applebaumot (Afd, Atlantic Council, National Endowment for Democracy), valamint Zeid Raad al-Husszeint is. De korábban Fukuyama, a híres liberális filozófus is megfordult az intézményben.
kapcsolódó
-
Megérkezett az MMM elszámolása: 1,8 milliárd forintnyi dollárral támogatták Márki-Zayékat a kampányban
Ez azért érdekes, mert az ellenzék jelöltje nemrég arról beszélt, hogy Amerikából komoly pénzekkel segítették a Fidesz-ellenes küzdelmüket. Újabb kérdőjelek bukkantak fel a baloldal külföldi (párt)finanszírozási botránya körül. Nem csak emiatt volt érdekes a késve közzétett dokumentum, hiszen abban több irracionális tétel is szerepel. Többek között 530 millió ment Facebook-hirdetésekre, 97 millió buszoztatásra, 290 millió robocall- és SMS-kampányokra, de az MMM marketingre és tanácsadásra se sajnálta a pénzt.
Korányi Dávid, az egykor Bajnai Gordon miniszterelnök államtitkáraként, majd Karácsony Gergely tanácsadójaként feltűnő, aztán a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa számára amerikai magyar pénzeket „gyűjtögető” Action for Democracy vezetőjének életútja csupa-csupa kínzó kérdést vet fel.
Megírtuk, hogy Korányi már fiatalon egész magasra jutott a Bajnai-féle kormányzatban, hiszen az utolsó baloldali miniszterelnök mellett a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára volt. Karrierjének fontos állomása volt, hogy 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára, és az akkori miniszterelnök ezt követően Soros Györggyel is találkozott.
kapcsolódó
-
A nemzetközi összekötő: Korányi Dávid még 2009-ben elkísérte Bajnait a New York-i Soros-tárgyalásra
A rejtélyes háttérembert a legtöbben Playboy-életmódjáról ismerik, csakhogy ennél sokkal fontosabb szerepet kapott: a volt miniszterelnökkel közösen hangolják össze a hazai és a nemzetközi baloldal tevékenységét. Eddig nem ismert részleteket mutatunk be Karácsony városdiplomatájáról, aki már a húszas éveiben testközelből láthatta Soros Györgyöt.
A kormányváltás után Korányi Dávid főnökéhez hasonlóan az USA-ba távozott, és többek között a Johns Hopkins Egyetemen kutatott, ahogyan Bajnai Gordon is.
A Kontra októberi összeállításában is feldolgozta annak a történetét, hogy az amerikai Johns Hopkins Egyetemen egész szép ellenzéki kontingens állt össze Orbánék ellen - mondhatjuk, egyelőre mérsékelt sikerrel.
Leírtuk, hogy egy helyen, egy időben dolgozott a Johns Hopkins Egyetem washingtoni Nemzetközi Tanulmányok Intézetében (SAIS) és annak Transzatlanti Kapcsolatok Központjában (CTR) Bajnai Gordon, Korányi Dávid, Charles Gati és Anne Applebaum (Afd, Atlantic Council, National Endowment for Democracy). De szintén itt volt diák Zeid Raad al-Husszein is. Rajtuk kívül korábban még a híres Francis Fukuyama is megfordult az egyetemen, a CTR vezetője pedig nem más, mint Dan Hamilton, Bill Clinton egykori külügyi államtitkára. A Johns Hopkins tehát joggal nevezhető az Action for Democracy találkozási pontjának.
kapcsolódó
-
Korányi az amerikai Johns Hopkins Egyetemen igyekezett szövetségeseket szerezni Orbán megbuktatására
Folytatjuk a magyar választásokba beavatkozó amerikai alapítvány, az Action for Democracy (AfD) vezetőinek a bemutatását. A rendelkezésünkre álló információk alapján a legbefolyásosabb, Soros-szövetséges washingtoni demokrata körök akarták megdönteni az Orbán Viktor által vezetett nemzeti-szuverenista kormányt, de végül csúnyán elbuktak.
Minket azonban továbbra is Korányi személye és munkássága izgat leginkább. Ezért nekiláttunk kibogozni, hogy tulajdonképpen mit is csinált ő az egyetemen – ehhez nyilvános LinkedIn-profilja volt segítségünkre. Saját bevallása szerint az alábbiakkal foglalkozott a Johns Hopkinson:
Érdekes ezt így éppen 2022-ben, az orosz–ukrán konfliktus és a világméretűvé duzzadó energiaválság meg az amerikai „cseppfolyós törekvések” közepette újraolvasni – de hát fogadjuk el, hogy az óceán mindkét partján valóban jól fogadták és alkalmazták is Korányi ajánlásait.
Nincsenek nyomok
Mi azonban nem nyugodtunk meg teljesen, mert míg az egyetem honlapján a volt miniszterelnökről, Bajnai Gordonról, a volt amerikai nagykövetről, Simonyi Andrásról, valamint a sokat emlegetett Charles Gatiról is számtalan hírt, illetve anyagot találtunk, addig Korányi Dávidról egyetlen találat sem volt.
Most akkor ennyire jelentéktelen figura volt ott ez a Korányi Dávid, vagy csak inkább nem szeretnék publikálni a munkásságát?
Persze az is lehet, hogy ennyire bizalmas jellegű kutatómunkát végzett a Johns Hopkinson. Oké, a fent említett, az energiahelyzetről szóló áttekintő kiadvány valóban megjelent 2012-ben. De, hogy utána még öt évig mit csinált, az nem derült ki.
Kicsit Szabó Tímea-utánérzésünk van.
kapcsolódó
-
Újabb sötét folt Szabó Tímea múltjában: nem szerepel a neve a Harvard hallgatói adatbázisában
A világhírű egyetem tájékoztatása szerint sosem iratkozott be hozzájuk ilyen nevű hallgató, ugyanakkor az előfordulhat, hogy azért nincs rajta a listán, mert titkosítást kért. Ez azért furcsa, hiszen az ügynökváddal illetett parlamenti képviselő korábban azt állította, hogy egy ideig Cambridge-ben tanult. Ezek után felmerül a kérdés: mit is csinált pontosan a Harvardon, és hogyan került be az elitképzésre? Egyre több a kérdőjel Szabó Tímea körül, akit Bajnai Gordon régi harcostársa a napokban CIA-ügynöknek nevezett.
Ezek után írtunk a Johns Hopkins egyetemnek és kértük, tisztázzák ők a volt kutatójukat: Korányi több mint hétéves egyetemi kutatói ösztöndíjjal büszkélkedik az önéletrajzában, ugyanakkor ennek az egyetem honlapján nincs – általunk fellelhető – nyoma.
Az intézmény válasza meglepően gyors és őszinte volt, a lényeg:
igazolják, hogy Korányi 2010 szeptemberétől 2011 júniusáig valóban ösztöndíjas („visiting scholar”) volt az egyetemen, és bár jelenleg nincs módjuk leellenőrizni, „lehetséges”, hogy akár 2017-ig is meghosszabbíthatták vele a jogviszonyt.
Igazolásképpen elküldték az egyetem által 2010-ben Korányi Dávid részére kiküldött levelet, ahol a magyar férfi számára kilenc hónapos, összesen 58 ezer dolláros ösztöndíjprogramot állapítottak meg.
Ez az összeg mai (2022. november 3-i) árfolyamon számítva 24.244.406 forint.
Lehet, hogy mégis Szabó Tímeát kéne megkérdezni erről?
