A hétfőn kirobbant örmény-azeri konfliktusnak eddig száz halottja van. Sajtóértesülések szerint 49 örmény és 50 azeri katona esett el a harcokban. Másnapra Oroszországnak sikerült fegyvernyugvást kieszközölnie, ez azonban csak átmenetileg oldotta meg a helyzetet.
Az örmény-azeri konfliktus úgy hiányzik a világgazdaságnak és úgy általában az energiaellátási válságtól sújtott Európának, mint egy gyomron rúgás.
A fegyveres összecsapások – orosz közvetítésre – hamar befejeződtek, a helyzet azonban olyan feszült, hogy bármikor kiújulhatnak a harcok.
A háború hátteréről annyit érdemes tudni, hogy Örményország és Azerbajdzsán egyaránt szovjet tagköztársaságok voltak, a kommunista szörnybirodalom felbomlása után rendezetlen viszonyokat örököltek meg az utódállamok. A két fél közötti vitát egy Azerbajdzsán területén fekvő, de többségében örmények lakta terület, a Hegyi-Karabahnak nevezett de facto állam hovatartozásának ügye mélyítette el. Örményország szerint a terület mindig is hozzájuk tartozott, Azerbajdzsán szintén igényt tart a terület birtoklására.
A máig izzó konfliktus akkor mérgesedett el igazán, amikor a Szovjetunió szétesése után Örményország megszállta a területet, amely az azeriek ellenállását váltotta ki. Az akkor kirobbant konfliktusban körülbelül harmincezren haltak meg.
Valódi békekötésre azóta sem került sor, időszakonként újra és újra fellángolnak a harcok. Az egyik hathetes háborúban az azóta megerősödött Azerbajdzsán visszavett bizonyos területeket az örményektől, azonban orosz nyomásra sikerült tűzszünetet kicsikarni.
Aztán Örményország balszerencséjére legfőbb patrónusa, Oroszország éppen háborúba kezdett Ukrajnában, így megnyílt Azerbajdzsán előtt az út a további területgyarapodásra. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az azeriek maximálisan élvezik Törökország támogatását, Oroszország pedig a hadihelyzet alakulása miatt szintén Ankara jóindulatára apellál.
Félő, hogy az örmények az orosz támogatás nélkül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, a katonailag és gazdaságilag is megerősödött Azerbajdzsánnal szemben.
A világ legrégibb keresztény állama, Örményország, aligha számíthat a Nyugat támogatásra. Egyrészről az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt sem, másrészről az azeri gáz jelentősége az egekbe emelkedett a Nyugat számára.
Örményország így jelentős bajban érezheti magát. Talán abban bízhatnak, hogy Amerika nem köpi szembe magát azok után, hogy a törökök által elkövetett örmény népirtás elismerése után nem hagyják magára őket a törökök legfőbb szövetségesével szemben.
Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan már felhívta Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, valamint Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy tájékoztassa őket a kialakult helyzetről. Közben bejelentette, hogy a kormány fontolgatja az Oroszország vezette KBSZSZ (Közös Biztonsági Szerződés Szervezete) csapatainak behívását.
A békében most leginkább Oroszország érdekelt, míg a török és az amerikai fél egyaránt kárörvendően figyelheti, ahogy Moszkva a szűkös katonai erőforrásaiból Örményország megvédésére kell áldozzon. A törökök egyértelmű győztesei a helyzetnek, egyetlen szavukba kerül és Azerbajdzsán felhagy a katonai akcióval, azonban ennek megkéri az árát Oroszországtól.
Talán éppen egy másik konfliktus, a Ciprus hovatartozását érintő vita kapcsán. Nemrég ugyanis Amerika feloldotta a Ciprusra vonatkozó fegyverembargót, így a törökök joggal érezhetik elárulva magukat Amerika által, akikkel eddig időszakosan együttműködtek Oroszország megleckéztetésében.
