Kezdettől a baloldal egyengette Bige László útját

• A baloldalt finanszírozó „vörös báró”, Bige László üzletemberi karrierjét pólóhamisítással kezdte.
• Első nagyobb dobása a Tiszamenti Vegyiművek privatizációja volt, ennek elősegítése érdekében levelet írt Horn Gyulának is. Az igazi áttörést azonban a Péti Nitrogénművek megszerzése hozta meg.
• Nem teljesen világos, hogy miért romlott meg Bige és Csányi Sándor OTP-vezér kapcsolata, de ehhez köze lehetett a Nitrogénművek tulajdoni viszonyának, illetve a KITE-ügynek is.
• Bigét 1998-ban már egyszer előzetes letartóztatásba helyezték, de végül felmentették. A gyanú akkor is vesztegetés és hűtlen kezelés volt.
• 2020 decemberében őrizetbe vették, de hamar elengedték, és 2021 áprilisáig bűnügyi felügyelet alá helyezték nyíregyházi otthonában. 2021 októberében aztán vádat emeltek ellene kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közel 800 milliós vesztegetés gyanúja miatt. 
• Kartellezés miatt a Bige-féle Nitrogénművek cégcsoportjának hat vállalkozására a GVH összesen mintegy 11 milliárd forintnyi bírságot szabott ki.
• Bige hét év leforgása alatt 36 milliárd forinttal károsította meg a magyar gazdákat az agrárminisztérium szerint.
• Bármit is állítson a saját függetlenségéről, a 2008–2009-es válság alatt 56 millió eurónyi hitelt kapott az MFB-től Gyurcsányék jóvoltából, amiért az állam kezességet vállalt. Korábban ebben az ügyben is vizsgálat folyt.
• Összesen 65 millió forinttal támogathatta a tavalyi év végéig Márki-Zay Péter kampányát

A Kezdeti évek

Bige László Nagyváradon született, régi magyar nemesi családban, akiktől a román kommunisták mindent elvettek. Nővére 1968-ban Hollandiába települt ki, ő pedig a kolozsvári egyetemen végezte el a gyógyszervegyész szakot, és már fiatalon próbálkozott az üzleteléssel.

Bige egy nyomdász és egy kirakatrendező barátjával karöltve készített egy nagy Jimi Hendrix-szitanyomatot. Később a pólókra is rászitálták sportmárkák emblémáját, volt olyan éjszaka, amikor ezer pólót csináltak, és a havi fizetésük ötszörösét is megkeresték ilyenkor.

Magyarán: fiatalon pólókat hamisított a későbbi milliárdos vállalkozó.

Bige 26 évesen 1984-ben, a rendszerváltás előtt települt át Erdélyből Dombrádra, édesanyjához (aki két évvel korábban költözött oda), ahova családegyesítés címén kapott kiutazási engedélyt. Egy kamionnyi bútorral érkezett Nagyváradról Magyarországra, ahol kapott volna állást vegyészmérnökként, de 5 évre inkább  a dombrádi kajak-kenu szakosztály edzője lett.

Ezt követően céget alapított Magyarországon. Eleinte Hollandiából – testvére terepismeretének köszönhetően – hozott be használt nercbundákat fillérekért.

A ruházati termékeken hatalmas haszonkulccsal adott túl: a kilónként egy guldenért (akkori árfolyamon 18-19 forint) vásárolt nercbundákat háromezer forintért adta el (ez akkoriban félhavi átlagkereset volt).

Fontos kiemelni, hogy érdekes módon ezt szokatlanul simán ment neki, a ruhákat egy Daciával hozta be az országba úgy, hogy a kommunista állam valamilyen okból kifolyólag szemet hunyt az akkoriban illegálisnak számító tevékenység felett.

A máig Nyíregyházán, ugrásszerűen javuló körülmények között élő üzletember 1991-ben megalapította a B&H Kft.-t és ekkor találkozott először a műtrágyaiparral. Az Origo információi szerint az erdélyi származású üzletember később a romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett.

Cége terjeszkedett, létszáma és forgalma is gyorsan nőtt, az 1990-es évek elején már milliárdos árbevétele volt, és Bige László lett a magyar–román kereskedelmi reláció legnagyobb játékosa.

Az újabb szintugrás az 1990-es évek közepéhez, a Horn-kormány időszakához kötődik, amikor 1996-ban meghirdették a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációját.

Bige László sokáig nem tudta megszerezni a céget, végül több próbálkozás után 1,1 milliárd forintért ő lett a befutó, és ebben az OTP segítette.

A 2021 márciusában, a Gulyás Márton-féle Partizánban elárulta, hogy a Tiszamenti Vegyiművek 1996-os privatizálása előtt a postabankos Princz Gáborral tárgyalta le a hitelt, és Horn Gyula miniszterelnöknek is írt levelet „ismeretlen nyíregyházi vállalkozóként”.

Hiába működtette pénzügyi szempontból sikeresen a TVM szolnoki gyárát, több tényező is beárnyékolta a tevékenységét. Az ÁPV Rt. a gyárral együtt a gyár melletti, 133 lakásos lakótelepet is eladta a Bige Holdingnak, ez évekig problémákat okozott, a lakók még Orbán Viktor akkori miniszterelnök segítségét is kérték, azt feszegetve, hogy hogyan kerülhetett a telep az ott élők tudta nélkül egy magánszemély tulajdonába. A lakbért többször is emelték a privatizáció után, végül a lakók többsége kivásárolta magát, a maradékot pedig az önkormányzat megvásárolta 2002-ben.

A Péti Nitrogénművek megszerzése

Az igazi áttörést a Péti Nitrogénművek (PNM) megszerzése hozta meg Bigének 2002-ben.

A gyár megvásárlásában ismét komoly szerepe volt Csányi Sándornak, ezúttal eladóként és hitelezőként egyaránt.

A PNM 59 százalékos tulajdonosa az a MOL volt, amelynek az alelnöke Csányi volt, az ötmilliárd forint körüli eladási ár felét pedig az OTP hitelezte. A tulajdonosváltás után a TVM-hez hasonlóan a Nitrogénművek vezetésébe is több, Csányihoz közel álló ember bekerült.

Ezzel a 20,8 millió dollárért (mai áron is alig 6 milliárd forintért) megvett céggel Bige a hazai műtrágya-tömeggyártás legerősebb embere lett.

A gyár megvásárlása több szempontból is telitalálatnak bizonyult. A 2004-es uniós csatlakozás után az EU-támogatások miatt jelentősen megnőtt a magyarországi műtrágya-felhasználás, ráadásul Bigének sikerült elérnie, hogy 2003-tól vámpótlék védje a dömpingáron érkező importtól.

Az évek során összesen 30 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, így Európa egyik legkorszerűbb gyára lett. Ráadásul 2009 óta már csak Bige érdekeltségei gyártanak nitrogénalapú műtrágyát Magyarországon, így hatalmas profittal dolgoznak. A teljes magyar műtrágyapiac hozzávetőlegesen 60%-át ellenőrzi a baloldali milliárdos cégcsoportja.

Nem teljesen világos, hogy miért romlott meg a kapcsolata Csányival

Sokak szerint Bige csak az erőből ért, és egy ilyen döntés miatt visszafordíthatatlan konfliktus alakult ki közte és Csányi Sándor között.

Többen állították, hogy hirtelen szakadt meg a barátságuk, Csányi úgy érezte, Bige átverte őt a Péti Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban.

Az Index portréja alapján ebben az időszakban elindulhatott egy olyan ellentét, amely a következő másfél évtizedben hitelszerződés-bontáshoz, pereskedéshez, illetve a KITE agrárintegrátor cégért vívott öldöklő versenyfutáshoz vezetett a két üzletember körei között.

Biztosat azzal kapcsolatban, hogy miért romlott meg a viszony Bige László és Csányi Sándor között, nem lehet állítani. Amit konkrétan lehet tudni: a Csányihoz közel álló szereplők 2008 májusában távoztak a Péti Nitrogénművektől. Az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből, ez pedig  megnehezítette a gyár finanszírozását.

2013-ban a legnagyobb magyar agrárcég, a nádudvari KITE eladóvá vált. Ekkor  Csányi Sándor már erősen szemmel tartotta Bige László mozgását, és egy emlékezetes harc végén Csányi körei valahogy elhappolták a KITE-t Bige László elől. A Bige László tulajdonában lévő Péti Nitrogénművek hosszas előkészítés után kívánta megszerezni a KITE többségét, ám az utolsó pillanatban az integrátor középvezetője, Guba Sándor elővásárlási jogára hivatkozva ráígért az ajánlatra. Később a KITE fokozatosan került át Csányi érdekkörébe.

A pénzügyi manővert követően a viszonyuk tovább romlott, Bige ugyan összerakott egy saját integrátort Genezis néven, de a KITE-ügy több szempontból is érzékenyen érintette, hiszen Csányi nem tőle akarta beszerezni a műtrágyát, és így a Nitrogénművek részaránya visszaesett a hazai gazdák műtrágya-ellátásában.

Így gyűlt meg Bige László baja a törvénnyel

Alig egy évvel a Tiszamenti Vegyiművek privatizációja után, 1998 őszén Bige Lászlót előzetes letartóztatásba helyezték – többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították, de végül felmentette a bíróság.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 2020 decemberben Bigét mint a Nitrogénművek tulajdonosát több bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg:

• kétrendbeli, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével,
• egyrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével,
• valamint egyrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével.

A gyanúsítás és az őrizetbevétel hírére a Nitrogénművek közleményben reagált. Azt írták, hogy a nyomozás három év alatt nem jutott bírósági szakaszba, és „a vádak teljes mértékben alaptalanok”.

Bige Lászlót tavalyelőtt december 15-én őrizetbe vették, a bíróság azonban nem tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatást, a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírója pedig 2021. április 17-ig elrendelte a bűnügyi felügyeletét.

A döntés ellen az ügyészség, a gyanúsított és védője is fellebbezést nyújtott be, amelyet a Nyíregyházi Törvényszék bírált el. A jogerős döntés értelmében nem tartóztatták le, igaz, nem is helyezték szabadlábra a milliárdost.

Így a vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel gyanúsított nagyvállalkozó maradt bűnügyi felügyelet alatt, nyomkövetőt volt köteles viselnie, és nem hagyhatta el kijelölt tartózkodási helyét, a nyíregyházi otthonát.

Bige László ellen 2021 októberében emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés vádja miatt.

Emellett egy másik ügyben is érintett a baloldali oligarcha, ugyanis –szintén októberben – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rekordösszegű, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt, ebből 11 milliárd Bige László cégcsoportját sújtotta. Egész pontosan: a Bige-féle Nitrogénművek cégcsoportjának hat vállalkozása, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és a Cargill Magyarország Zrt. érintettek az ügyben.

A hivatal négy éven át tartó vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására.

Ezt követően a Nitrogénművek azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amit a Fővárosi Törvényszék első fokon elutasított. Ezután a Nitrogénművek fellebbezett. Bige László a 11 milliárdos gigabírságból tehát még semmit sem fizetett be.

„A magyar gazdáknak és a magyar fogyasztóknak is felbecsülhetetlen kárt okozott Bige László műtrágya-kartellezése” – jelentette ki a vádakkal kapcsolatosan az agrárminiszter. Nagy István szerint Bige cége a piaci helyzetét kihasználva mesterségesen tartotta magasan a műtrágya árát, ráadásul korlátozná a gazdákat a hozzáférésben.

Az agrárminisztérium számításai szerint hét év leforgása alatt összesen 36 milliárd forinttal károsította meg a magyar gazdákat, és fogyasztókat, tönkretéve számos karriert és gazdaságot.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott, hogy felháborító, amit az üzletember tesz, a kartellezése pedig veszélyezteti a magyar mezőgazdaságot. Az ügyben megszólalt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke is, kihangsúlyozva, hogy forintban kifejezhetetlen a kár, amit Bige monopolhelyzetben lévő cége okozott. A baloldali milliárdos egyébként a magas gázárra hivatkozva emelte drasztikus mértékben a műtrágya árát.

Bige László baloldali kapcsolatai

Ahogy már említettük fentebb, Bige az 1990-es évek közepén még Horn Gyula akkori MSZP-s miniszterelnöknek is levelet írt annak érdekében, hogy kapjon hitelt a privatizációhoz.

Bige László az 1990-es években egy társaságba járt vadászni többek között Medgyessy Péterrel, Benedek Fülöppel, a Medgyessy-kormány egyik államtitkárával, későbbi OTP-főtanácsadóval, illetve Deák Gáborral, aki korábban a KISZ KB titkára, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, 1998 és 2006 között igazgatósági tag, rövid ideig vezérigazgató is volt a TVM-ben.

Sajtóértesülések szerint Medgyessy Péter későbbi szocialista miniszterelnökkel annyira jó volt a kapcsolata, hogy „Péterkémnek” nevezte.

A Gyurcsány-kormány 2008. december 20-án az 1086/2008. számú határozatában rögzítette, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül legfeljebb 56 millió eurónyi beruházási hitelt (akkori árfolyamon számolva 14,5 milliárd forint) nyújt a Bige László tulajdonában lévő Péti Nitrogénműveknek.

A határozat értelmében a nitrogénműveknek a tőkeösszeg két százalékának megfelelő kezességvállalási díjat kellett fizetnie. Mindezek mellett a magyar állam kezességet vállalt a hitel 80 százalékára, de cserébe jelzálogjogot kapott a nitrogénművek ingatlanaira és vagyonának egy részére.

Az MFB igazgatósága 2009. január 21-én sürgősségi eljárást rendelt el a hitelnyújtással kapcsolatban, és egy nappal később döntött a hitel folyósításáról és feltételeiről. A kormány pedig úgy határozott, hogy a Nitrogénműveknek mégsem kell semmilyen fedezetet vállalnia a hitelért.

Ez utóbbi tökéletesen szemlélteti azt, hogy Bigének milyen nagy befolyása lehetett a Gyurcsány-kormányra, mivel ha egy bank egy magánszemélynek hitelt ad, akkor legalább a hitel összegének a kétszerese a fedezet.

Az üggyel kapcsolatosan az Európai Bizottság megállapította, hogy a hitel betudható állami támogatásnak, amit az uniós jog tilt. Éppen ezért Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos 2011. július 8-án feljelentést tett az ügyben, ezt követően megindult a nyomozás, amit azonban később megszüntettek.

Mindezek ellenére Bige a Partizánban azt mondta,

„Soha nem voltam egyik pártnak sem a kedvence, sem a kedvezményezettje”

– kivéve az MSZP-t, tehetnénk hozzá.

Horn Gábor, a baloldali Republikon Intézet elnöke, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő és Gyurcsány Ferenc államtitkára 2021 márciusában a már akkor is büntetőeljárás alatt lévő, éppen házi őrizetben tartott Bige Lászlónál járt látogatóban. Mindez úgy derült ki, hogy lefotózták Horn Gábort és a balesetet szenvedett autóját. Horn Bige birtokáról hajtott éppen ki.

A Mandiner azon kérdésére, hogy mégis mit csinált a baloldali milliárdosnál, nem reagált, az viszont biztos, hogy

Bige ezt követően finanszírozott a Republikon Intézetnek egy úgynevezett nagy mintás, 5 ezer fős közvélemény-kutatást, amely vélhetően több tízmillió forintba kerülhetett.

Később felmerült annak a gyanúja, hogy Karácsony Gergely úgynevezett „előválasztási" kampányát is ő szponzorálta. Ezt egyik fél sem erősítette meg, de nem is cáfolták egyértelműen az ezzel kapcsolatos sajtóértesüléseket. Karácsony látványos bukása után Bige pedig bejelentette Márki-Zay Péter támogatását. 

Márki-Zay 2021 decemberében a Szabad Európának adott interjújában arról beszélt, hogy Bige László korábban 5 millió forintot, majd egy 60 milliós kutatást is kifizetett.

Ez azt jelenti, hogy a múlt év végéig Bige összesen 65 milliót költött Márki-Zay kampányának támogatására.

Bige nem veti meg a luxust

Bige László Nyíregyháza környékén egy saját vadászparkot is létrehozott, ahol több száz őzet, szarvast, vaddisznót őriznek. Az egyik hobbija ugyanis – ahogy már említettük – a vadászat. A baloldali milliárdosnak a festői szépségű erdélyi Kommandón is van vadászbirtoka, rajta egy nagy, kastélyszerű épülettel. A vörös báró 5 tonnás, ezüstszínű helikopterrel jár Kommandóra vadászni, melynek értéke 3 milliárd forint körül lehet.

Bige 2018-ban volt a csúcson, a vagyonát akkor 220 milliárd forintra becsülték, ezzel ő volt az ötödik leggazdagabb magyar. 2021-ben a Forbes már „csak” 92,2 milliárdra becsülte a vagyonát, így a 14. helyre zuhant vissza a rangsorban.