- Napok óta borzolja a kedélyeket, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és csapata egy tollvonással megszüntette a 154 éves Főkertet. Több, a kertészeti szakmában elismert szakember is felemelte a hangját az átszervezés, illetve beolvadás ellen, sőt volt, aki 24 órás sztrájkkal tiltakozott a döntés ellen. Lapunknak nyilatkozott Szabó József, a FŐKERT Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, aki 10 éven keresztül sikerrel irányította sikerrel a fővárosi céget.
- Szabó elmondta, hogy nincs racionális indoka az évszázados közműcég beszántásának, hiszen nagyjából kétszer annyiból gazdálkodnak, mint amennyiből ők 2010-ben, amikor átvették a stafétát.
Szeptember elsejével nem csak a Főkert szűnt meg, hanem valamennyi, eddig önálló közműcég egy közös vállaltba, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt-be olvadt bele.
Ez lett a sorsa a kéményseprő vállalat FŐKÉTÜSZ-nek, a távfűtési szolgáltató FŐTÁV-nak, és a szemétszállításért és közterület-fenntartásért felelős FKF-nek, illetve a Budapesti Temetkezési Intézetnek is.
Karácsony Gergely főpolgármester és helyettese, Tüttő Kata a költségek visszaszorításával, racionalizálással indokolta az évszázados cég önállóságának megszüntetését. Több, a kertészeti szakmában elismert szakember, így például Megyeri Szabolcs kertész is egy felháborodott bejegyzésben reagált a hírre, és így írt Facebook-oldalán:
Egy költségvetés és önállóságát vesztett alosztállyá silányítják a hazai díszkertész ágazat egyetlen szabad szemmel látható, féltve őrzött közjószágát. Milliárdos vagyonáról semmit sem tudni: keresztúri termesztőtelep, Tahi faiskola, ingatlanok és speciális eszközök garmadája. Magánál Budapestnél is régebbi Főkert felszámolását, egy európai úniós irányelv alapján legalább egyeztetni kellett volna a kertész ágazat, minisztériummal együttműködő szakmaközi szervezetével.
De hasonlóan írt Szabó József is, a Főkertet, a Tarlós-éra idején vezető szakember is, aki közösségi oldalán csak annyit írt:
R.I.P. FŐKERT Nonprofit Zrt. (1867.03.19 - 2021.08.31)
A volt vezérigazgatót a Kontra is megkereste és arról érdeklődtünk az elismert szakembernél, hogy szerinte mi állhat valójában az átszervezés hátterében.
Szabó József elmondta, hogy 2010 és 2020 közötti időszak a Főkert életében is egy dinamikusan fejlődő korszak volt, mind itthon, mind a nemzetközi szakmai körökben az „ismertből” az „elismert” kategóriába került a társaság és számtalan olyan sikeres zöld-kezdeményezéssel, mint például „10.000 új fát Budapestre!” nagyszabású faültetési programja, vagy épp a városi biodiverzitás elterjesztése a közterületeken, illetve számos zöldinfrastruktúra- és zöldinnovációs fejlesztésekkel érdemelte ezt jogosan ki.
A volt vezérigazgató kifejtette, hogy szakmai álláspontja szerint az új, baloldali vezetésnek is ezt az irányt, ezt a dinamikus fővárosi zöldfelület-gazdálkodó fejlesztést kellett volna folytatnia, ehelyett valami teljesen más történt.
Szabó szerint azért is nehezen értelmezhető számára a Karácsony és Tüttő Kata pénztelenségre való hivatkozása, mivel a Főkert most nagyjából dupla annyi pénzből gazdálkodhat, mint akkor, amikor Szabóék átvették a cég vezetését 2010-ben, illetve közel annyival gazdálkodhatnak ma is, amivel Ő is átadta a kötelező alapszolgáltatásokra fordítható közszolgálatói költségvetést.
De a közgazdász-kertészmérnök szakember azt is elmondta, hogy a Budapesti Városüzemeltetési Holding megszervezése során már korábban megtették az indokoltnak tekinthető karcsúsítási, hatékonyságnövelő, költségcsökkentő és észszerűsítési lépéseket. A mostani, igen nagy járulékos vállalatátalakítási-, vállalatirányítási és struktúra-egységesítési költségekkel járó cégjogi egybeolvasztást úgy tudni nem előzte meg egy átfogó gazdasági elemzés, illetve az esetlegesen várható kockázatokról is szóló részletes hatástanulmány. Karácsonyék mostani lépésével a fővárosi közműcégek egy aldivízióba kényszerítése a korábbi szakmai önállóságukat veszik el.
Lényegében bedarálták a Főkertet, megfosztva a szakmai presztízsétől, a 154 éves múltjától és egyben a vagyonától is
– mondta el az egykori vezérigazgató.
Ami nagyon érdekes még, hogy a beolvadást követően, a könyvelésekben „könyvszerinti értéken” került a BKM Zrt.-hez a Főkert hatalmas vagyona, valamint a leánycégéiben (Tahi Faiskola Kft. és a Virágért Kft.) lévő sok milliárdos értékű ingatlanvagyona is. A vezérigazgató fő aggodalmát pont az okozza, hogy Tüttő Kata azt nyilatkozta minap a sajtóban hogy kizárólag azokat az ingatlanokat-ingóságokat értékesítenék, „ami nem a kertészettel van összefüggésben.”
Hogy mi tekinthető szigorúan véve kertészeti tevékenységnek, az egy elég relatív és szubjektív kérdés.
– mondta el Szabó József.
A volt vezérigazgató kifejtette, hogy az átszervezések eddig is már leépítésekkel jártak.
Fontos megemlíteni, hogy az átszervezések is pénzbe kerülnek, mivel sokszor sok milliós végkielégítést kell fizetni ezeknek az embereknek, hiszen sokan több évtizede álltak már a Főkert alkalmazásában.” - számolt be Szabó.
Az átszervezés egy óriási presztízsvesztéssel is jár a volt vezérigazgató szerint:
A Főkert az elmúlt években a kertészeti szakma „zászlóshajója”, meghatározó szakmai műhelye és a szakemberek szellemi központja volt, ami ma már teljesen elvesztette identitását, a szakmai presztízsét és most az önállóságát is. Talán nem véletlen, hogy ez a kis maroknyi, összetartó hazai díszkertész szakember, akik érzelmileg is kötődtek a megszüntetett Társasághoz siratja csak azt, hogy egy 154 éves legenda véget ért. És talán a legdühítőbb, hogy a magát transzparensnek hirdető Főváros esetében, semmilyen társadalmi-, vagy a szakmán belüli egyeztetés, konzultáció, tájékoztatás nem előzte meg ezt a cégmegszüntetéssel is járó közszolgáltatói struktúra átszervezést”.
– mondta el a volt vezérigazgató.
