Azt már számtalanszor megírtuk, hogy Karácsony Gergely hogyan nem vezeti a várost. Ahogyan azt is, hogyan szervezi ki a nagy fővárosi cégeket a pajtásoknak, és miféle büdös tanácsadói vannak. De mi is vele a baj úgy igazán?
Az aktuálpolitikai csatározásokat rendkívül unalmasnak tartom. A ezt csinálta, B mondott rá valamit, és a végén nem történik semmi. Inkább a tendenciákat kell szem előtt tartani, mert minden, ami a felszínen történik, csupán indikátora annak, ami a háttérben közben megváltozik.
És itt most nem az ott meghúzódó Gyurcsány-szálra gondolok, hanem arra, ahogy változik a korszellem, ahogy satnyul el az úgynevezett demokrácia. Karácsony Gergely jelenléte a legszomorúbb tünet, amiről ő maga nem tehet, hiszen pontosan úgy termelte ki őt a történelem, ahogy a hozzá hasonló, abszolút nem meghatározó arcokat.
A főpolgármester annak a jéghegynek a csúcsa, amelynek felszín alatti része a semmitmondás, a felelőtlenség és az üresség politikája. A kiüresedett vállalások, a választójog hamiskás hatalma és felemás gyakorlata a felelőtlen tömegek felelősség elől való menekülése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ilyen színtelen, szagtalan politikusok kerüljenek vezető pozícióba.
Ez pedig azért veszélyes, mert mögöttük viszont egyáltalán nem ártatlan és semmilyen-emberek állnak, hanem az untig hangoztatott, viszont egyre inkább a szemünk előtt dolgozó nemzetközi elit. Ezért veszélyes, ha nincs nemzeti minimum a választáson elindulók önmeghatározásában, és ezért káros, ha a tömegek demokráciájában elindulnak olyan nímandok, melyekre a legtöbb ember saját magát projektálhatja.
