- Karácsony Gergely régi, jól bejáratott MSZP–SZDSZ-es kezekbe adta a fővárosi közlekedési vállalat, a BKV sorsát. Mindkét vezér már az 1990-es évek óta a közélet közelében mozog. Valóban megújul a baloldal...
- Kamarás Miklós neve már a Tocsik-ügyben is felmerült, de emberünk megjárta a MÁV-ot, illetve a Budapest Airportot is, és mindenhol valami botrány követte a távozását.
- Kamarás szuperképességét jól mutatja, hogy most egyszerre tölti be a BKV igazgatósági elnökségét és Miskolc város vagyonkezelőjének elnökségi pozícióját is.
- Katona Tamás, aki a BKV felügyelőbizottságának az elnöke, Horn Gyula bizalmasaként előbb a KSH elnöke volt, majd Medgyessy kabinetfőnöke lett.
- A Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok Pénzügyminisztériumának volt az államtitkára. 2005-ben még ezermilliárdos adócsökkentésről hazudozott, amibe aztán bele is bukott. 2010-ben pedig a 400 ezer munkanélkülivel küzdő országban azt mondta, hogy nincs szükség a Fidesz által megígért egymillió munkahelyre.
Kamarás Miklós a BKV Zrt. Igazgatóságának elnöke
Kamarás Miklós a balliberális kormányok egyik intézője, az SZDSZ egykori könyvelője, aki befolyását a Horn-kormánytól egészen napjainkig képes volt megőrizni.
kapcsolódó cikkek
2019 novemberétől ugyanis a BKV igazgatótanácsában ül, hivatalosan „tisztségviselőként”, mindeközben pedig a szuperképességekkel megáldott politikus-üzletember Miskolc város vagyonkezelő cégének igazgatótanácsi elnökségét is el tudja látni.
Kamarással kapcsolatban nagyon érdekes tény, hogy bár nagyon sok, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű céget vezetett már a Horn-kormány óta, mégsem érhető el róla az interneten még csak egy rendes önéletrajz sem.
Karrierjének fontos kiindulópontja, hogy az 1990-es évek legelején közös cége volt a későbbi belügyminiszterrel, Kuncze Gáborral.
1991-ben Kuncze Gáborral közösen alapította meg a Tallér Auditáló Kft.-t. 1997-ben átalakult a cég, Kuncze pedig „csak” belügyminiszteri kinevezéséig maradt tag a cégben. Mégis, ezt a jó kapcsolatot sokáig ápolták, Kamarás a legmagasabb állami pozíciókig jutott – vélhetően – befolyásos barátjának köszönhetően.
ÁPV Rt., MOL, MÁV, Budapest Airport, könyvvizsgálóként több Volán-társaság. Szép kis sorozat, nem igaz?
Kamarás mindig egyfajta SZDSZ-es intézőként volt tűzközelben, de sosem vett részt a nyílt politizálásban.
Felmerült a neve a Tocsik-ügyben is
Kamarás az 1990-es évek gigabotrányába is belekeveredett, hiszen a Tocsik-ügyben is érintett volt, mivel a privatizációs botrány idején ő volt az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Sőt, a korabeli hírek szerint Tocsik Márta első, több mint 300 millió forint összegű számláját is ő írta alá. majd miután megtörtént a kifizetés, egyből el is rendelt egy belső vizsgálatot.
MÁV-vezérként akkor tevékenykedett, amikor a MÁV-Cargót eladták, a Budapest Airport vezetőjeként pedig éppen akkor, amikor a MALÉV csődbe jutott.
Nem csoda, hogy mindkét ügyben vizsgálatokat folytattak ellene, és 2010 után több vizsgálóbizottságba is meghallgatásra hívták Kamarást, de végül mindent megúszott.
2009-ben Bajnai miniszterelnöksége idején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élére nevezték ki, botrányos elődje, Tátrai Miklós helyére.
Olyannyira komoly hátszele volt Kamarásnak, hogy egy 2011-es Heti Válasz cikk tanúsága szerint, Gyurcsány azzal „fizette ki” az SZDSZ-es Kuncze Gábort, hogy pozíciójában hagyta Kamarást a kormánykoalíció felbomlását követően is.
A család említésre méltó érdekeltsége CSOBI-BAU Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság, amelynek jelenleg is egy offshore-gyanús Seychelle-szigeteki cég, a SVT Holdings Corporation.
2010 után aztán arról is lehetett olvasni, hogy a MOL Petrolkémia Zrt.-nél Medgyessy Péter volt miniszterelnökkel közösen látja el a felügyelőbizottsági feladatokat, amiért évi 50 000 eurót, tehát közel 18 millió forintot kapott.
Karácsony 2019-es győzelmét követően reaktiválta a régi SZDSZ-közeli pénzembert, és a BKV igazgatóságának elnökévé nevezte ki.
Nem biztos, hogy csak Kamarás felelőssége, de kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszak újra a BKV botrányaitól volt hangos. Például a budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek, azaz a reklámtender bedőlése miatti évi 2 milliárdos veszteség vagy épp a 3-as metró felújítása körüli botrányok miatt.
Katona Tamás, a BKV felügyelőbizottságának elnöke
Katona a Leningrádi – szentpétervári – Egyetemen végzett, majd hazatérve – a szocializmusban – előbb a KSH-ban, majd az Állami Népességnyilvántartóban dolgozott vezető pozíciókban.
A rendszerváltást követően a Belügyminisztériumban folytatta pályáját, ahol az Adatfeldolgozó Hivatalnál dolgozott. A rendszerváltozás utáni első baloldali kormány már fel is karolta, és a KSH elnöke lett belőle.
Arról cikkeztek ebben az időben, hogy Katona Horn Gyula egyik legközelebbi bizalmasa volt.
Az első Orbán-kormány idején leváltották, ekkor az egyetemi pályára helyezte a hangsúlyt, és a Szegedi Tudományegyetemen tanított statisztikát és jogi informatikát.
A közismert Markmyprofesszoron olvasható értékelése 3,7 pontos volt, és több diák is arról panaszkodik, hogy nagyon unalmas előadásokat tart.
A Medgyessy-kormányban megint felvitte az Isten a dolgát, mivel a miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Gyurcsányék alatt a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára lett Veres János minisztersége mellett.
2005-ben adócsökkentésről hazudozott
Egy 2005-ös interjúban még ezermilliárdos adócsökkentéssel hazudta tele a sajtót, így nyugodtan kijelenthető, hogy Katona is jócskán közrejátszott a 2006-os, a gazdasági adatok eltitkolásán alapuló győzelem kierőszakolásában.
2009-ben a korábban általa is még a Gyurcsány-kormányban összehozott gazdasági válság kezelésére is felkérték, aztán Bajnai is előhúzta a kalapból Katonát, amikor újra a Pénzügyminisztérium államtitkára lett belőle.
Ebben az időszakban sikerült egy ízben azt nyilatkoznia az Indexnek a PM államtitkáraként, hogy pár tízmilliárdot tévedni nem nagy dolog.
Az ő találmánya volt a szuperbruttósítás, ami megint a családokat vette célkeresztbe a válságkezelés címén, hiszen többek között a családi pótlék is az adó alapját képezte.
2010 után megint az egyetemi pályájára koncentrált, és persze – magát független szakértőként ábrázolva – a blogján rendszeresen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 2014-ben aztán az MSZP pártigazgatója lett, de nem sokáig, mivel kiszivárgott egy rendkívül kínos hangfelvétel egy VIII. kerületi MSZP-ülésről,
amelyen pártigazgatóként a helyi feketekasszáról beszélnek a kerületi MSZP-elnökkel, valamint arról, hogy utólag hogyan korrigálják a könyvelést, hogy megfelelő legyen. Az ügyben aztán nyomozás is indult.
Látható tehát, hogy Karácsony biztos, jól bejáratott kezekbe adta a BKV sorsát.