Jámbor András mai napig képes volt megőrizni függetlenségét, érkezzen a fizetése bármelyik párttól, Jámbor hű maradt az alapelveihez. Először az LMP, majd a Párbeszéd fizetett alkalmazottjaként volt megkérdőjelezhetetlenül független, majd öt évnyi pártszolgálat után újságíró és főszerkesztő lett.
kapcsolódó
-
Függetlennek hazudott újságírók, akik pillanatok alatt politikussá vedlettek
Számos olyan balliberális politikust gyűjtöttünk össze, aki korábban rendszerint a független újságíró szerepében tetszelgett, mégis pillanatok alatt alázatos pártkatonává vedlett át. És fordítva.
Jámbor András tehát zökkenőmentesen lett pártalkalmazottból újságíró, majd a fővárosi vezetés szakértője. Nemrég pedig annak örvendhettünk, hogy kerületében függetlenként megméretteti magát az ellenzéki előválasztáson. Autonómiáját az sem veszélyezteti majd, hogy egy esetleges választási siker esetén visszatér volt munkaadójához, és a Párbeszéd képviselőjeként végzi a dolgát a parlamentben. Szemernyi kétségünk ne legyen, hogy az LMP, az Együtt-Párbeszéd (már csak P! - a szerk.), a Mérce, és a fővárosi sóhivatal után a Párbeszéd frakciójában is ragaszkodik majd az erkölcsi és etikai elveihez, melyek nagyon szigorúak.
Az erkölcsi szigort azonban csak önmagával szemben érvényesíti, ha a közösségről van szó, akkor sokkal megengedőbbé válik.
„Az hogy a haverunkat bízzuk meg üzleti szolgáltatással, ha azt eltudja látni szerintem nem probléma ameddig elvégzi a szolgáltatást vagy nem ütközik törvénybe.”
– vallja a független jelölt, Jámbor András.
kapcsolódó
-
Függetlennek hazudott újságírók, akik pillanatok alatt politikussá vedlettek - 2. rész
Ahogy azt már cikksorozatunk első részében megírtuk, a balliberális újságírók előszeretettel hazudják magukat függetlennek, mégis ha úgy alakult, nyakukat törve álltak be egyik pillanatról a másikra pártpolitikusnak.
Jámbor András szociálisan rendkívül érzékeny, ezt azzal erősíti meg, hogy kampányának egyik fontos eleme lett, hogy vállalja „szegény” származását. A kilencvenes években többen is osztoztunk a szegénységben, a szüleink reggeltől estig dolgoztak, mégis szegények maradtunk.
Ebből a legtöbben nem csinálunk kázust, csak egy életre megutáltuk az MSZP-SZDSZ párost, amely kizsigerelte a miénkhez hasonló sokgyerekes családokat.
Andrást azonban az alapelvei, amelyek az életét irányítják, meggátolták abban, hogy haragot hordozzon a szocialisták és a szélsőliberálisok iránt. Ez a nagyvonalúság tette lehetővé, hogy végül a fővárost irányító pártok ajánlatát elfogadja. A kiszolgáltatott társadalmi rétegek vérvörös apostola tehát nem szemérmeskedi, ha olyanok ajánlanak neki pozíciót, akik hatalomra kerülve a bőrt is lenyúzzák az emberekről. Az Orbán-diktatúra elleni harcban azonban kénytelen volt áldozatot hozni. Az elvei sok gondot okoztak számára az életben, Jámbor András azonban az elvek embere!
Jámboréhoz hasonló pályát futottak be a szintén független Pikó András, a dékás Kálmán Olga is. Illetve Kun Béla, aki szintén újságíróból lett elveihez ragaszkodó politikus, de az egy másik történet.
A többit hámozzátok ki ti, hisz van körmötök!