Jakab Péter közeledne Ungárhoz?

Érzelmes pillantásokkal illusztrált Facebook bejegyzéssel bókol az elkergetett egykori Jobbik-vezér az LMP elnökének

Ahhoz képest, hogy alig több, mint négy hónap telt el a parlamenti választás óta számottevő változások tanúi lehetünk az ellenzéki oldalon.

Gyorsan követik egymást a változások, de az ő szempontjukból talán jobb későn, mint soha, bár a parlamenti pártok képviselőinek prioritásai láthatóan nem változtak:

  1. Felvenni a fizetést a parlamenti „munkáért”
  2. Konzerválni az ellenzék összetételét, lehetőleg kizárva minden friss versenytárs-jelöltet, akik valódi alternatívát kínálhatnának a kormánykritikus választóknak
  3. A folyton újra és újra szeletelt, de egyre zsugorodó ellenzéki „tortából” a többiek rovására a lehető legnagyobb szeletet kihasítani
  4. Talán egyszer majd megbuktatni a kormányt és megmutatni, hogy ők ezt tudják jobban csinálni, de ez igazán nem sürgős…

Bár a baloldal parlamentben melegedő megélhetési politikusainak többsége egyelőre nem igazán fogja fel, hogy sz@rból nem lehet várat építeni, odáig azért eljutottak, hogy felül kell vizsgálniuk az elmúlt ciklusok alatt mindenféle változatban kipróbált és kudarcba fulladt összefogás-koncepciók létjogosultságát.

A kommunista utódpárttól az ex-gárdista posztnáci múltját lelkes európéer lózungokkal feledtetni igyekező Jobbikon átívelő szentségtelen szövetséget a hatalom megszerzésére való szégyentelen vágyakozáson kívül semmilyen további érték, vagy érdek sem kötötte össze, így Márki-Zay kiközösítése, a Jobbik szakadása, Hadházy távolodása az őt Parlamentbe juttató Momentumtól – és további törésvonalak megjelenésére is számíthatunk – jelzi, hogy

az ellenzéki erők keresik az egyharmados térfél új egyensúlyát.

Olvasóink bizonyára nem találják ki az ellenzék újra és újra ismétlődő dilemmájának a nevét.

Súgunk:

 

A DK elnökét az ellenzék 2006 óta se kiköpni, se lenyelni nem tudja.

Ez a meghasonlott, következetlen hozzáállás pedig sokat tett hozzá a baloldal sorozatos kudarcaihoz. Kirúgni, ellehetetleníteni azért nem lehet, mert Ferinek már valószínűleg szinte minden mocskos, hírértékkel bíró ügye kikerült a közvélemény elé, összefogni vele viszont egyet jelent a biztos választási vereséggel. Szívós munkával ismét elérte, hogy a következő években a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként ő kínál döntést a baloldalnak: velem, vagy ellenem?

Jakab Péter a Jobbikból való távozásának méltatlan, szekunder szégyenérzetet kiváltó, de távolról sem meglepő folyamata illusztrálja a Gyurcsány-átok igazi erejét.

Bár Peti bohóc a Facebookon egyelőre sokkal inkább one-man-showként produkálja magát, valószínűleg tisztában van a realitásokkal: maroknyi követőjével nem pusztán szövetségeseket, új politikai otthont is kell találnia.

Forrás: Facebook
Sem igény, sem lehetőség nincs ugyanis a következő években egy többszörösen leszerepelt ex-pártelnök ambíciójából növesztett pártra, de a Párbeszédhez (akik az LMP-ből kiválva az MSZP-t gazdatestnek használva léteznek azóta is) hasonló, valós társadalmi támogatottsággal nem, de politikai befolyással nagyon is rendelkező hűbéres gittegyletnek nagyon is lehet funkciója Gyurcsány ellenzék-koncepciójában.

 

Jakabnak tehát nem kell többé ex-szkinhed párttársainak véleményétől tartania, nyugodtan nyalogathatja a DK küszöbét anélkül, hogy bárki számon kérné rajta a szélsőjobbos éveket.

Nyilván nem direkt hűségesküre számíthatunk, sokkal valószínűbb, hogy konkrét szakpolitikai kérdések mentén a következő hónapokban – talán években? – formálódik majd az ellenzéki oldalon egy Gyurcsány-tömb, amely a várhatóan párttá alakuló Jakab Péter Fan Clubbal és az LMP-vel szövetségben próbálja majd megszólítani azokat, akik ilyen-olyan okokból tűrik, tudomásul veszik, esetleg rajongják Feriéket.

A Lehet Más a Politika mára tökéletes paródaiájává vált nevének. Az előválasztásban nyíltan védelmükbe vették Feriéket, akik a lojalitást tisztességgel meg is fizették. Mikor a választást követően az ellenzék savanyú arccal nézte a még korábbi ciklusnál is szerényebbre zsugorodott parlamenti mandátum-keretét, a DK egy nagyvonalú gesztussal lehetővé tette, hogy Ungár Péterék plusz egy képviselővel frakciót alakíthassanak.

Érdemes azonban észben tartani: Gyurcsány Ferenc nem tesz öncélú, gáláns gesztusokat, ő befektet. Várható, hogy a lekenyerezett öt LMP-s képviselő és Jakab Péter lesznek az elsők – de várhatóan nem az utolsók, akik képviselni fogják az ellenzék gyurcsányista szárnyát a parlamentben. Peti bohóc valószínűleg jól van idomítva és Ungár Péter egyik posztjának a megosztásával el is kezdte a közeledést az általa korábban nyíltan kritizált meleg közösséghez tartozó Ungár pártjához.

Facebook

Kérdés, hogy a DK új vazallusi rendszerének építésére hogy reagál a baloldali roncsderbi másik fele, akik egyelőre se Gyurcsányékkal, sem pedig egymással nem igazán tudnak, vagy akarnak mit kezdeni. Az MSZP, és zöldkomcsi szatellit-klubja a Karácsony-párt a múltban már elég kést kapott a hátába a szövetséges DK-soktól ahhoz, hogy kellő távolságban maradjanak tőle. A Jobbik a Jakab eltávolításával a Gyurcsány-kalandot vélhetően végleg lezárta, kérdés, hogy elindulnak-e egy önálló úton, esetleg megpróbálnak szövetséget kötni a Mi Hazánkkal?

A Momentum pedig valószínűleg Feri szerint sem rendelkezik még annyi szellemi munícióval sem, hogy megérje feléjük közeledni, vagy pozícióik gyöngítéséért erőfeszítéseket tenni.
Forrás: Facebook/Momentum

Épül-szépül hát a Gyurcsány-show 2022-2026 közötti évadjainak díszlete. A szereplőválogatás is megkezdődött, kérdés, ki éli túl politikailag az első néhány epizódot.