Így sarcolják meg Karácsonyék radikális baloldali ideológiai okokból a fővárosi autósokat

• Az autósok üldözése Karácsony politikai krédójának részévé vált, ez a biciklisávok felfestésétől a rakpart lezárásáig számos módon megnyilvánul.
• A parkolási díjak radikális mértékű megemelése szorosan illeszkedik az autósok üldözésének koncepciójába. Az új tartifa bizonyos számítások alapján a korábbi ár akár 16-szorosa is lehet.
• Szintén az autósok vegzálása érdekében terjesztették ki a fizetéses parkolási zónákat.
• Karácsony nyugatról importált radikális baloldali ideológiai alapon hoz döntéseket, az érintettekkel pedig nem konzultál, hatástanulmányokat sem készített.
• A belvárosi részeken valóban csökkenteni kellene a forgalmat, de ezt csak P+R parkolók létesítése által lehetne megoldani, amiről a főváros baloldali vezetése hallani sem akar.
• A P+R parkolókkal szembeni ellenségesség vélhetően oda vezethető vissza, hogy Karácsony a neki kampányoló Levegő Munkacsoport radikális ideológiai jellegű ukázait hajtja végre (például: parkolási díjak emelése, díjfizető övezetek kiterjesztése, kerékpárlobbi).
• Az Európai Bizottság által a mi adónkból is pénzelt Levegő Munkacsoport egyébként B+R (Kerékpározz, és utazz tömegközlekedéssel!) parkolók kialakítását javasolta…
• A budapesti tömegközlekedés fejlesztése mindenképpen szükséges lenne. Ehhez azonban együtt kellene működni a kormánnyal, ám a baloldali főpolgármester erre nem hajlandó, vélhetően azért, mert miniszterelnöki ambíciói vannak.
• Karácsony „megoldási javaslata” e problémahalmazra az, hogy az emberek szálljanak ki az autóikból, és menjenek gyalog.

Karácsony főpolgármesterségének védjegyévé vált az autósok üldözése

Karácsony Gergely már 2020 tavaszán biciklisávokat festetett fel a Bartók Béla útra, a Villány útra, a Tétényi útra, illetve a kiváltképpen forgalmas a Nagykörútra és az Üllői útra.

Karácsony úgy festetett fel biciklisávokat a forgalmas fővárosi utakra, hogy arról nem kérdezte meg a budapestieket, nem készíttetett semmiféle hatástanulmányt, és a társadalmi párbeszéd is elmarad. Ez utóbbi tényező meglehetősen ironikus annak tükrében, hogy a főpolgármester éppen egy Párbeszéd nevű pártnak a politikusa.

Ha ez nem lett volna elég, 2021 nyarától még nehezebbé vált a közlekedés Budapesten, hiszen az időben alaposan megcsúszott felújítások miatt lezárták a Lánchidat, a Blaha Lujza teret és a pesti alsó rakpartot. A három projektből eddig csupán a pesti alsórakpart készült el, amit Karácsonyék nemsokára lezártak az autós közlekedés előtt. 2022 április végén, tehát az elbukott országgyűlési választás után a baloldali főpolgármester a Városháza üzenőfalaként működő Telex felületén bejelentette, hogy a pesti alsórakpart az autósok előtt „örökre le lesz zárva”. Persze ezt az országgyűlési választási kampány alatt nem merte bejelenteni, hiszen tudta, hogy népszerűtlen a terv, ezért csak azt követően lépte meg. A főváros vezetése tudta még fokozni a helyzetet, hiszen nemrég  akadályokat helyeztek ki az Andrássy útra (megítélésünk szerint szükségtelenül), hogy így a forgalom lassítása által tovább szívathassák az autósokat.

A főpolgármester átgondolatlan, nyugatról importált radikális baloldali ihletésű autósüldözésének az lett a következménye, hogy állandósultak Budapesten a dugók, a legrosszabb a helyzet egyértelműen a Nagykörúton és közvetlen környékén alakult ki. Az átgondolatlan sebességkorlátozó intézkedések nem csupán azzal jártak, hogy szokásosan órákat kell eltöltenünk dugókban, hanem a lassabb haladás miatt nőtt a károsanyag-kibocsátás, a légszennyezés. A Karácsony-féle autósüldözésbe tökéletesen beleilleszkedik a korábbi sokszorosába kerülő, újonnan kialakított parkolási rendszer.

KARÁCSONYÉK A kerületekkel való egyeztetés nélkül vezették be az új parkolási rendszert 

A Karácsony Gergely vezette baloldali többségű Fővárosi Önkormányzat 2022. június 29-én szavazta meg a jelentős drágításokkal járó, új parkolási rendszer bevezetését.

A Magyar Nemzet beszámolója alapján a közgyűlés 22 igen szavazattal és 7 nemmel új parkolási rendeletet alkotott, amelynek értelmében a főváros területén négy zónát határoznak meg:

• az A jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni,
• a B jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között,
• a C zónában 300 forint 8 és 18 óra között,
• a D zónában pedig 200 forint 8 és 18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D zónában nincs ilyen korlátozás.

Érdemes megjegyezni, hogy korábban a jelenlegi A zóna területén csak este 20 óráig kellett fizetni, a fizetési kötelezettséget azonban most 22 órára módosították. Az A zóna kimondottan nagy kiterjedésű, lényegében lefedi a köznyelvben Belvárosnak nevezett városrészt.

Kiss Ambrus általános ügyekért felelős főpolgármester-helyettes szerint 2020 óta folyamatosan egyeztetnek a kerületekkel az új parkolási rendszer bevezetéséről… Ezzel szemben Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros–Lipótváros fideszes polgármestere a Demokratának 2022. július 24-én arról számolt be, hogy a fővárosi önkormányzattól egyetlen napot kaptak a tervezet véleményezésére:

A részvételiség és az egyeztetés fontosságát hangoztató fővárosi önkormányzat június 21-én délelőtt juttatta el Belváros Önkormányzatához a teljes parkolási rendszert érintő koncepciót, amelyre másnap kért visszajelzést, tehát mindössze egyetlen napot kaptunk a kerületek mindennapjait jelentősen befolyásoló rendeletmódosítás szakmai véleményezésére.

Szentgyörgyvölgyi Péter 2020 novemberében nyújtott be javaslatot arról, hogy a fővárosi parkolási rendelet módosításával minden budapesti polgármester kizárólagos várakozóhelyeket jelölhessen ki az általa vezetett kerületek lakosai számára.

Épp csak a fideszes vezetésű Belváros vonatkozásában nem talált együttműködésre: míg ez idő alatt Karácsony a baloldali vezetésű kerületekben osztogatta az engedélyeket, addig a belvárosiaknak közel két éven át nem adott lehetőséget, hogy saját parkolóhelyeik legyenek.

A momentumos Soproni Tamás által vezetett Terézvárosnak például Karácsony már 2021 augusztusában engedélyezte, hogy 405 helyen, a parkolóhelyek 30%-án, 18 és 07 óra között kizárólag a helyi lakosok autói várakozhassanak – írta akkor a Metropol.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke többek között azzal érvel a háromórás időkorlát bevezetése mellett, hogy az autósok így majd előnyben részesítik a mélygarázsokat a felszíni parkolás helyett. Csakhogy erre volna más megoldás is. A budapesti kerületek közül elsőként Belváros Önkormányzata tette lehetővé a helyi autósoknak a mélygarázsokban, parkolóházakban való elhelyezést. Erre egészen pontosan annak van lehetősége 2018 óta, aki jogosult várakozási engedély kiváltására, de helyette a mélygarázsban történő parkolást választja. Az V. kerületben ez ingyenes, míg a többi önkormányzatnál fizetni kell érte.

A fővárosi vezetése elvileg azt várja a magasabb tarifáktól, hogy gyorsabban cserélődnek majd az autók, így könnyebb lesz parkolóhelyet találni.

Szentgyörgyvölgyi Péter a Demokrata felvetésére elmondta, az V. kerületben erre a problémára is találtak megoldást: „A beszedett parkolási díj jelentős részét visszaforgattuk a parkolás fejlesztésébe, és többek között létrehoztuk a Parkert, egy saját fejlesztésű applikációt. Segítségével a Belvárosba érkezők már a kerület határához közeledve ellenőrizhetik, merre érdemes szabad parkolóhelyet keresniük.

Az ingyenesen letölthető alkalmazás 30 százalékos forgalomcsökkenést eredményez, mérsékeli a zaj- és légszennyezést, és üzemanyagot spórol az autósoknak. Idén nyártól Pécs (a baranyai megyeszékhely baloldali vezetésű-szerk.) is átvette okosparkolási rendszerünket, működő ötleteinket szívesen megosztjuk másokkal is.”

Magyarán: lett volna megoldás a helyzetre, de Karácsonyék nem voltak nyitottak Szentgyörgyvölgyi javaslataira, és megspórolva az egyeztetést, a fővárosi baloldali vezetés önhatalmúlag döntött.

Nem született egységes parkolási rendszer, bármit is állít a baloldal

A baloldal egy másik érve az volt az új parkolási rendszer mellett, hogy az kerületeként egységes lesz, mivel az eddigi 27 zóna helyett 4-et hoztak létre. Ez azonban több kerület esetében nem igaz, elég csak ránézni a fentebb mellékelt térképre. Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere a Magyra Nemzetnek már június 28-án arról beszélt, hogy az új parkolási zónák kettévágták a XII. kerületet. Ugyanez történt a VI. kerület esetében is. Lindmayer Viktor, a terézvárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője a Demokratának kijelentette,

„nem felel meg a valóságnak, hogy az új parkolási rendelet egységes rendszert hozott volna létre”. Hozzáfűzte:

Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere üdvözölte, hogy a kerületben végre egységes lesz a parkolási rendszer. Ez azért különös, mert ahogy eddig, úgy szeptembertől is két zóna lesz a kerületben.

Ennél is rosszabb a helyzet a László Imre gyurcsányista polgármester által vezetett Újbudán, a XI. kerület ugyanis három új parkolási zónába került. Ezt a tényt a honlapján elismerte az önkormányzat által fenntartott Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Kft. is. VIII. és a XIII. kerületek szintén három új parkolási zónához tartoznak, magyarán: szó sincs egységesítésről.

Van, ahol 16-szorosára emelkedett a parkolás díja Karácsonyék miatt

Az új szabályozás szeptember 5-én lépett hatályba. Aznap a Player.hu brutális és sokszoros díjemelkedésekről számolt be. „Eddig 175 forint volt a legolcsóbb, és – a várat-Margitszigetet leszámítva – 525 forint a legdrágább övezet, tehát nemcsak drágább – és az A zónában tovább fizetendő – lett a parkolás, hanem az övezetváltás miatt olyan helyszín is van, ahol 175 forint helyett hétfőtől 600 forintot kell fizetni. Ez majdnem három és félszeres emelés” – írta.

A szerző megjegyezte, „ám ez még sehol nincs a rekordhoz képest”. A baloldali vezetésű XIII. kerületben található Carl Lutz rakparton eddig a 175 forintos parkolási díjat is csak három órán át kellett fizetni, utána a jegy átalakult napijeggyé. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy vagy bedobott valaki pontosan 525 forintot az automatába, és kapott egy 18:00-ig, vagyis a fizetős időszak végéig érvényes jegyet; vagy mobilparkolást indított, és három óra múlva leállt a számláló, a parkolás viszont 18:00-ig rendezettnek számított. Amolyan P+R-szerű működés volt ez, és ugyanúgy népszerű volt, mint minden P+R a városban – ugyanúgy nehéz volt napközben helyet találni, és ugyanúgy tökéletesen kifejezte, mekkora igény lenne több P+R-re Budapesten.

A napi 525 forint helyett mostantól óránként kell 600-at fizetni a Carl Lutz rakparton, ráadásul 18 óra helyett 22 tart a díjköteles időszak. „Ha eltekintünk attól, hogy a maximális parkolási idő hivatalosan három óra, akkor a 8–22-ig tartó időszakra 8400 forint jön ki, ez pedig az 525 forinthoz képest pontosan 16-szoros áremelés” – hangsúlyozta a Player.hu munkatársa.

Egy szó, mint száz: a mostani parkolási zónák kialakítása újabb csapás a fővárosban élőkre, amely Karácsonyék nyugatról importált autóellenes hisztériakeltésével magyarázható.

A többségében baloldali irányítású kerületekben több új helyen vezettek be fizetős parkolást

Az Origo összefoglalójából kiderül, hogy fővárosi drágításokkal párhuzamosan a II. kerület, Kőbánya, Újbuda és Zugló is fizetős parkolást vezetett be, vagy vezet be a közeljövőben olyan helyeken, ahol eddig ingyen lehetett megállni.

II. kerület

November 1-jétől bővülhet a fizetős övezet az MSZP-s Őrsi Gergely által vezetett kerületben. A Pasaréten a Szilágyi Erzsébet fasor – Lotz Károly utca – Pasaréti út – Gábor Áron utca által határolt területen kell majd fizetni a parkolásért, illetve a Rózsadombtól kívülre eső részen a Gábor Áron utca – Pusztaszeri út – Alsó Zöldmáli út lesz az új határvonal. A Szépvölgyi út 52–66. előtti terület is a bővítés része lesz.

X. kerület

A fideszes vezetésű Kőbányán eddig csak a Gyakorló utcai lakótelep környékén és az Üllői út melletti lakótelepnél kellett fizetni két kisebb területen. Hamarosan azonban fizetős lesz a Kőrösi Csoma Sándor út mentén több terület, a Bajcsy-Zsilinszky kórház tágabb környezete, a teljes Gyárdűlő (az Üllői út, a Népliget mellett futó vasútvonal, a Kőbányai út és a Száva utca által határolt terület) és a Laposdűlő teljes területe (a Hungária körút – Kőbányai út – Pongrácz út háromszögben minden, beleértve a Hős utcát is).

XI. kerület

A DK-s polgármester által irányított Újbudán júliustól a Műegyetem környéke és az Infopark, augusztustól pedig a Bartók Béla út és a Karolina út környéke is már része a fizetős zónának. Decembertől ismét bővítik a területet, a kelenföldi vasútállomás környékén – beleértve Őrmezőt is – szintén megszűnik az ingyen parkolás lehetősége a P+R parkolókon kívül. Az Etele téren, az Etele úton és környékén a Fehérvári útig, valamint Őrmezőn a Balatoni útig, tehát a 7-es főútig mindenhol fizetni kell majd a parkolásért.

XIV. kerület

Hamarosan az MSZP-s Horváth Csaba vezette Zuglóban is tovább nő a fizetős parkolási zóna. A Fogarasi út – Nagy Lajos király útja – Kerepesi út által bezárt háromszög területét teljesen fizetőssé teszik – írta a Napi.hu Záhonyi Juditra, a zuglói parkolási divízió helyettes vezetőjére hivatkozva.

Tovább drágítaná a parkolást a baloldal, 3 óráért 6 ezret kérnének

Az Origo beszámolója alapján Ferenczi István, az LMP budapesti elnöke, Kispest egyik önkormányzati képviselője múlt hétfőn a Spirit FM műsorában már be is jelentette, hogy további drágításokat szeretne: „…mindjárt mondom is, hogy hogy lehetne ez még jobb. Úgy lehetne ez még jobb, hogy az első óra, mondjuk adott esetben legyen ugyanilyen drága, nem tudom, talán 800 forint most egy óra parkolás (amúgy 600 forint, de lehet ezt freudi elszólásként is értelmezni – a szerk.). A második óra már legyen, most a hasamra ütök, de legyen 1500 forint, és ha valaki 3 órát pakolt ott, az már legyen összesen 6000 forint, tehát hogy tényleg még egyéb módokon is arra ösztönözzük az embereket, hogy jól gondolják meg, hogy kell-e az autó és ha kell az autó, akkor jól tervezzék meg azt, hogy hogyan használják és mennyi ideig maradnak ott" – zárta mondanivalóját a baloldali politikus.

Karácsonyék már korábban is drágították a budapesti parkolást.

2020 júniusában a főváros baloldali többségű képviselő-testülete már megszavazott egy jelentősebb mértékű díjemelkedést, amely magában foglalta a fizetős zónák kiterjesztését, mind térben, mind időben. Erről az Origo írt.

Van megoldás, új P+R parkolókra lenne szükség, de Karácsony álciviljei erről hallani sem akarnak

A Player.hu egy másik cikkben megoldási javaslattal is előállt:

Ha Budapest tényleg azt szeretné, hogy az utcáin kevesebb vidéki járjon autóval, építsen vagy jelöljön ki nagyon jó tömegközlekedési átszállási kapcsolatot biztosító P+R parkolókat a peremen, és építse meg azokat a nagysebességű, a belső forgalomtól elkülönített tranzitutakat, amelyek híján most autósok tízezrei araszolnak kényszerből a belvároson keresztül nap mint nap.

Karácsony már közel három éve Budapest főpolgármestere, de az új P+R parkolók létesítésére való szándék semmiféle jelét nem adja. A főpolgármester ugyanis kizárólag az autósokat akarja még tovább szívatni, nyugatról importált radikális baloldali ideológiai okokból.

A baloldali politikus gyakran hivatkozik nyugat-európai nagyvárosi példákra, ezen nagyvárosokban azonban rengeteg P+R parkoló szolgálja az autósok kényelmét és pénztárcáját. Ilyen parkolók építésére Budapesten is óriási szükség lenne, enélkül lehetetlen elérni azt, hogy a belvárosi részeken kevesebb autó legyen.

A baloldalhoz erősen kötődő Levegő Munkacsoport már 2020 márciusában kiadta az ukázt Karácsonyéknak, hogy szó sem lehet P+R parkolók létesítéséről.

Az „Újabb P+R parkolók? Jobb, ha elfelejtjük!” címmel jelentetett meg cikket Lukács András, a „civil szervezet” elnöke, amelyben ezt írta: „Rendszeresen hallhatjuk – politikusoktól, közlekedéstervezőktől és átlag állampolgároktól is –, hogy ennek a forgalomnak és egyúttal a város belső részei parkolási gondjainak a csökkentéséhez jelentősen hozzájárulhat, ha sok P+R parkolóhelyet létesítünk a város szélein. Egyszerű számítások és a már meglévő P+R parkolók tapasztalatai alapján viszont az a következtetés vonható le, hogy új P+R parkolókkal nemhogy javítanánk, inkább tovább rontanánk a helyzetet.

Már azért sem szabadna szorgalmazni új P+R parkolóhelyek kialakítását, mert nincs hozzá megfelelő terület. Ami >>szabad<< terület lenne, az zöldfelület, aminek a felszámolása ütközne azzal az alapvető és mindenképp betartandó elvvel, hogy Budapest és környéke zöldfelületeit nem szabad tovább csökkenteni.

A csak újabb kudarcokat eredményező P+R létesítési program helyett számos egyéb intézkedés lehetséges, amelyek valóban elősegítik a főváros tehermentesítését az autóforgalomtól. Ezek közé tartozik egyebek mellett a városi útdíj bevezetése, a parkolási díjak emelése és a díjfizető övezetek kiterjesztése, a ráhordó járatok létesítése a ritkábban lakott területeken, a telekocsizás ösztönzése és B+R (Kerékpározz és utazz tömegközlekedéssel!) parkolók kialakítása.”

Az úgynevezett B+R (Kerékpározz, és utazz tömegközlekedéssel!) parkolók kialakításáról a Levegő Munkacsoport semmiféle konkrétumot nem osztott meg. Egyébként, a parkolási díjak emelését és a díjfizető övezetek kiterjesztését Karácsony már végrehajtotta, ahogy a kerékpárlobbi követeléseinek is engedett.

Most már csak az a kérdés, hogy a főpolgármester mikor vezeti be a „városi útdíj"-nak nevezett dugódíjat, hiszen erről van szó.

A Levegő Munkacsoport egyébként annyira „civil szervezet”, hogy egyike volt azon húsz, többségében Soros György által támogatott NGO-nak, amely 2022 januárjában levélben fordult az EBESZ-hez annak érdekében, hogy az összeurópai szervezet ne „korlátozott missziót” küldjön az áprilisi magyar parlamenti választások megfigyelésére, hanem hogy a monitorozás ezúttal legyen teljes körű.

Karácsony 2019 januárjában, még főpolgármester-jelöltként arról beszélt: „egy nyitott városházát szeretnék, ahová behívjuk a civil szervezeteket. Legyen ott a budapesti önkormányzat épületében a Transparency International, a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace, a How To Help Humanity, akik a város érdekében dolgoznak és szolgáltatnak”.

Ráadásképpen a P+R parkolók létrehozása ellen harcoló, „kerékpárlobbista” Lukács András az év szeptemberében kampányolt Karácsonynak. Nagyvonalakban ennyit a Levegő Munkacsoport „civil” jellegéről.