- A brüsszeli elit elsősorban politikai, tehát nem bűnüldözési szempontok miatt hozta létre az Európai Ügyészséget (EPPO), hiszen a bűnüldözésre ott a Eurojust, az OLAF és a Europol.
- Az EPPO vezetője, Laura Codruța Kövesi a román Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén a gyanú szerint visszaélt a hatalmával, és politikai érdekeket szolgált ki. Beszédes szám, hogy összesen 17 korrupciós aktában merült fel a neve.
- Kövesi hadjáratot indított az erdélyi magyar politikai elit ellen. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád véleménye szerint „magyarnak születni Romániában nemzetbiztonsági kockázat, mert lehallgatják a magyar politikusokat, még a fürdő- és a hálószobákba is lehallgatókészülékeket helyeznek el”.
- A DNA Kövesi vezetése idején – együttműködve a Securitate utódszervezetével, a SRI-vel – a román parlament jelentése alapján 6 millió embert hallgatott le. A szervezet ebből 300 ezret ismert el, az így nyert információkat pedig törvénytelenül használta fel az eljárások során.
- Nem meglepő módon két Soros György-közeli figura, a holland szocialista Frans Timmermans és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetésével a brüsszeli bürokraták aktívan támogatták Kövesi kinevezését. Sőt, a bukaresti politikai elit szerint beavatkoztak Románia belügyeibe is, követelve a Kövesi ellen indított vizsgálatok megszüntetését.
- Călin Popescu-Tăriceanu volt román miniszterelnök szerint „Kövesi mandátuma csak arra lenne jó, hogy végrehajtsa Brüsszel utasításait, a legfőbb feladata pedig az lenne, hogy megakadályozza Románia hozzáférését az európai uniós pénzügyi forrásokhoz”.
- A magyar baloldal a Kövesi vezette EPPO segítségével verné szét a hazai politikai életet, és korlátozná az ország nemzeti szuverenitását. Kövesi ugyanúgy kiszolgálja a brüsszeli politikai érdekeket, ahogy Romániában tette. Ezt jól mutatja, hogy a csehországi választások előtt néhány hónappal az EPPO már fellépett a szuverenista cseh miniszterelnök, Andrej Babiš ellen. Ez a minta lebeghet a hazai baloldal előtt.
Hosszú előkészületek után, 2021. június 1-jén hivatalosan is megalakult a luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség (EPPO), amelynek vezetője Laura Codruța Kövesi, a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egykori feje, aki korábban Románia legfőbb ügyésze is volt.
Az EPPO-hoz 22 uniós tagállam csatlakozott, Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország azonban nem.
Az Európai Ügyészséggel kapcsolatosan három fő probléma merül fel:
- 1) Az EPPO a tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott intézmény, amelyet Brüsszel várhatóan a politikai fegyverként használ majd fel – az uniós bürokrácia szerint – renitenskedő, elsősorban közép-kelet-európai tagállamokkal szemben.
- 2) Mi szükség van az EPPO-ra?! Hiszen nemzeti szinten minden tagállamban léteznek bűnüldöző szervek, amelyek hasonló jellegű feladatokat látnak el, mint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely az elcsalt, ellopott EU-s pénzek ügyében vizsgálódik. A másik ilyen fontos szerv az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), amely a bűnügyekben az európai uniós igazságszolgáltatási együttműködés összehangolásáért felelős. Az OLAF és a Eurojust munkáját egészíti ki az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol). Ezek tükrében nem világos, hogy szakmai szempontból mégis mi szükség lehet egy újabb uniós szervre, amely csak tovább növeli a meglehetősen költséges és átláthatatlanul működő uniós bürokráciát.
- 3) A harmadik, egyben az egyik legfőbb aggály az EPPO vezetőjével, a botrányos előéletű Laura Codruța Kövesivel kapcsolatosan fogalmazódik meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a következőképpen foglalta össze: „Olyan szervezet jön létre, amelynek első vezetője Laura Codruța Kövesi, aki korábban Romániában koncepciós eljárást folytatott magyar politikusok ellen. Saját hazájában is indult ellene büntetőeljárás. Az ő kinevezése bármilyen jóindulatot megcáfol”.
Laura Codruța Kövesi botránysorozata
Nevével ellentétben Laura Codruța Kövesi nem magyar származású, csupán volt férje, Kövesi Eduárd nagyszebeni üzletember magyar, de Laura, a válásuk ellenére megtartotta annak a vezetéknevét.
Az életpályájáról a következőket kell tudni: 2006 októbere és 2012 között ő volt Románia legfőbb ügyésze. Már akkor felmerültek vele kapcsolatosan olyan vádak, hogy nem független személy, hanem Traian Băsescu (2004 és 2014 között volt hivatalban), akkori jobboldali köztársasági elnök embere, és feladata, hogy leszámoljon Băsescu politikai ellenfeleivel.
Ezt a gyanút támasztja alá az a tény, hogy amikor 2009-ben a Legfelső Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte Kövesi tevékenységét, és azt javasolta a köztársasági elnöknek, hogy ne hosszabbítsa meg a mandátumát, Băsescu ismét kinevezte őt legfőbb ügyésznek.
Elsősorban szintén magas rangú pártfogójának köszönhette Kövesi, hogy 2013 májusában a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére nevezték ki.
Ezt a tisztséget Kövesi 2018 júliusáig töltötte be, amikor is az Alkotmánybíróság döntésének eléget téve Klaus Iohannis jobboldali államfő végül kénytelen volt meneszteni őt.
Iohannis egyébként nem kívánta Kövesit felmenteni, de miután az akkori igazságügyi miniszter kezdeményezésére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Kövesi a hatáskörét túllépve megsértette Románia alkotmányát, az államfőnek nem volt más választása.
Időközben számos további vád fogalmazódott meg Kövesivel szemben, ezeknek a lényege a következő: a DNA vezetőjeként politikai utasításra göngyölített fel ügyeket, visszaélt a hatáskörével, illegálisan működött együtt belföldi és külföldi titkosszolgálatokkal, illetve hadjáratot indított az erdélyi magyar politikusok ellen.
Az Origo 2018 októberében erdélyi magyar politikusok nyilatkozatai alapján számolt be arról, hogy Kövesi mandátuma alatt az ottani politikai elit elleni lejárató hadjáratokban is felhasználták a DNA-t.
Hamisan korrupcióval, hivatali visszaéléssel és egyebekkel vádolták meg a magyarság érdekeiért határozottan kiálló vezetőket. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád például azt nyilatkozta, hogy
magyarnak születni Romániában nemzetbiztonsági kockázat, mert lehallgatják a magyar politikusokat, még a fürdő- és a hálószobákba is lehallgatókészülékeket helyeznek el.
A dolog lényege a következő: az Antal Árpád ellen zajló eljárás 1 232 napig tartott. A politikus 60 napig nem gyakorolhatta polgármesteri tisztségét, ez idő alatt 19 alkalommal kellett jelentkeznie a DNA-nál és 118 alkalommal a rendőrségnél. Dossziéja szerint 47 személy telefonbeszélgetéseit hallgatták le vele összefüggésben, ami igen sok figyelt beszélgetést jelent, hiszen 11 452 oldalnyi lehallgató jegyzőkönyv született. A 2016 februárjában indult ügyet 2019 júliusában egyetlen mondatnyi indoklással, vádemelés nélkül zárta le az ügyészség. Az indoklás a következő volt: „tévedés” történt, és bűncselekmény hiányában megszüntették ellene az eljárást.
De a DNA hamisan vádolta meg Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, a város alpolgármesterét is. A két politikust 17 hónapon át napi 24 órán át tartották megfigyelés alatt. Végül egy év után, szintén bűncselekmény hiányára hivatkozva mindkettejük ellen ejtették a vádakat. Ugyanez történt több más magyar politikussal is, ezekről a Kontra itt számolt be. Ráduly Róbert az Origónak azt mondta, hogy a nagyobb konfliktusokat a magyar és a román közösség között a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezete, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szítja.
Kövesi ellen egy másik fontos vád volt, hogy együttműködött a SRI-vel, mégpedig a következő módon. A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve, a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül. A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság egykori elnöke, a szociáldemokrata (PSD) Claudiu Manda jelenlegi EP-képviselő által 2018 májusában nyilvánosságra hozott adatok alapján 2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le.
A titkosszolgálat ezt úgy tagadta, hogy azzal saját magát leplezte le: szerintük „csak” 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.
Kövesit ezek mellett további vádakkal is illették, szerepelt köztük hamis tanúzás, hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása, valamint bűnszövetkezet létrehozása. A neve összesen 17 korrupciós aktában merült fel.
Ezek közül kiemelünk néhány érdekesebbet: 2019 februárjában a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) gyanúsítottként idézte be Kövesit. A gyanú szerint a nő – akkor még legfőbb ügyészként – 2011-ben közel 270 lejt (57 ezer euró) kért és kapott Victor Ponta későbbi szociáldemokrata miniszterelnök közeli barátjától, Sebastian Ghiță román politikus-üzeltembertől, a nemzetközi körözés alatt álló, Indonéziába menekült Nicoale Popa üzletember hazaszállítására. A SIIJ közleménye szerint a legfőbb ügyészségnek a román törvények szerint semmilyen hatásköre nincs a körözött személyek kiadatási procedúrájában.
Kövesi ennek ellenére még 2010-ben egy ügyészekből álló delegációt utaztatott Indonéziába, majd utasítást adott arra, hogy az általa vezetett intézmény fizesse ki a kiadatásban illetékes személyek (több rendőr és egy titkosszolgálati alkalmazott) indonéziai látogatásának költségeit. Emellett befolyásolta a belügyminisztériumot, hogy a Jakarta–Bukarest út fedezésére pénzt utaljon az Országos Rendőr-Főkapitányságnak.
Az SIIJ kétségbe vonta azt is, hogy Laura Codruţa Kövesi igazat vallott akkor, amikor tanúként hallgatták meg az ügyben, és azt állította, hogy Sebastian Ghițăvel kizárólag intézményes kapcsolatot tartott, és tagadta, hogy bármilyen privát kapcsolatban állt volna vele. Nem derül ki az sem, hogy a legfőbb ügyészt megvesztegető személy, azaz Sebastian Ghiță mit kapott a szolgálataiért cserébe. A többrendbeli korrupcióval vádolt, később Szerbiába menekült politikus-üzletember már korábban azt hangoztatta, hogy kifizette Nicolae Popa hazahozatalát, a legfőbb ügyészség pedig a vádak elhangzása után közölte, hogy hivatalból vizsgálódik az ügyben.
A SIIJ 2019 márciusában azzal is előállt, hogy Kövesi 2015-2016-ban rendelkezéseivel és utasításaival közvetlenül irányított egy bűnözői csoportot, amelyet két ügyész és a bűnügyi rendőrség egy tagja hozott létre. Ehhez utólag további három ügyész és egy rendőrtiszt csatlakozott, és a csoport a következő bűncselekményeket követte volna el: vizsgálati visszaélés, jogtalan megtorlás, nyilatkozatok befolyásolása, a nyomozóhatóság megtévesztése, közokirat-hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása.
Kövesi persze mindent tagadott, szerinte politikai okokból indítottak ellene vizsgálatokat.
Mindezek ellenére már a DNA éléről való menesztése után felmerült, hogy ő kerüljön a létrehozandó Európai Ügyészség élére.
Kövesi kinevezési procedúrája
A brüsszeli bürokraták két, Soros György-közeli figura, a holland szocialista Frans Timmermans és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetésével aktívan támogatták Kövesi kinevezését, ez pedig komoly vitát váltott ki az akkor szociáldemokrata dominanciájú bukaresti kormánnyal. Akkoriban Timmermans és Verhofstadt csúcspolitikusoknak számítottak Brüsszelben, az előbbi az Európai Bizottság első alelnöke volt, és a bizottság élére pályázott, míg utóbbi az ALDE nevű liberális frakciót vezette.
2019 februárjában a külföldi francia közszolgálati rádiónak (Radio France International-RFI) nyilatkozott Cătălin Rădulescu, a PSD egyik román parlamenti képviselője. Rădulescu azzal vádolta meg Frans Timmermanst, hogy Kövesi európai főügyészé való kinevezése érdekében beavatkozik Románia belügyeibe.
A politikus kijelentette, hogy „nem ez az első eset, amikor Timmermans beavatkozik Románia belügyeibe, ráadásul Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében is így járt el”.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „Soros embere nyomást próbál gyakorolni a román igazságszolgáltatásra annak érdekében, hogy Kövesit felmentsék a vádak alól. Rădulescu szerint ez azzal magyarázható, hogy a DNA volt vezetője és Timmermans kiváló személyes kapcsolatot ápolnak”.
A politikus végezetül azt mondta: „nem szabad engedni, hogy egy olyan »bűnöző« vezesse a leendő Európai Ügyészséget, aki ellen hazájában eljárások folynak”.
A téma kapcsán nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek Gabriela Zoană, PSD-s akkori európai parlamenti képviselője is. Zoană szerint
„Soros másik fontos embere, Guy Verhofstadt azt követelte a bukaresti kormánytól, hogy avatkozzon be az igazságszolgáltatásba annak érdekében, hogy Kövesit valamennyi vád alól felmentsék”.
Gabriela Zoană véleménye alapján „Soros emberének ilyen jellegű nyílt beavatkozási kísérlete az igazságügy működésébe veszélyezteti a jogállamiságot”. Az EP-képviselő szerint
„Verhofstadt még mindig nem fogja fel: Románia nem azért lépett be az EU-ba, hogy végrehajtsa a brüsszeli bürokraták parancsait, hanem azért, mert egyenrangú tagja kívánt lenni az európai közösségnek”.
Kövesin kívül többen is pályáztak az EPPO vezetésére, végül ő, egy német és egy francia jelölt jutottak be a végső fordulóba. A témával kapcsolatosan több szavazás is volt. Az egyik alkalomról 2019 februárjában nyilatkozott az Origónak Sógor Csaba, az erdélyi RMDSZ akkori EP-képviselője, aki tagja volt a LIBE-bizottságnak.
Sógor szerint „az Európai Ügyészség eléggé elkapkodott dolog, ő konkrétan fél attól, hogy az EPPO-t felhasználhatják politikai célokra a közép-kelet-európai tagállamokkal szemben”.
Sógos szerint „ezt támasztja alá Kövesi kinevezésének ötlete is. A DNA egykori vezetője ugyanis szétverte a román politikai rendszert a korrupcióellenes harc ürügyén, ráadásul aktívanegyüttműködött a román és az amerikai titkosszolgálatokkal. Számos ügyet politikai megrendelésre göngyölített fel” – fűzte hozzá az erdélyi EP-képviselő.
A voksolást kommentálva Călin Popescu-Tăriceanu, a román szenátus akkori elnöke, volt miniszterelnök a következőket nyilatkozta: a szavazással „az Európai Parlament tökéletes példát szolgáltat arra, hogy miután nagyvonalúan kioktat minket, hogy az igazságszolgáltatásba nem szólhat bele a politikum, utána megmutatta, miként avatkozik bele a politikum ebbe a döntésbe".
Tăriceanu később még azt mondta: „Kövesi mandátuma csak arra lenne jó, hogy végrehajtsa Brüsszel utasításait, a legfőbb feladata pedig az lenne, hogy megakadályozza Románia hozzáférését az európai uniós pénzügyi forrásokhoz”.
Végül nem a francia jelölt győzött, és ennek az volt a legfőbb oka, hogy Dacian Cioloş volt román kormányfő, a Momentumot is magában foglaló Renew Europe-frakció vezetője megegyezett Emmanuel Macron francia államfővel Kövesi támogatásáról.
A magyar baloldal Kövesi zűrös ügyei ellenére is csatlakozna az EPPO-hoz
A magyar baloldali pártok már számos alkalommal kifejtették, hogy mindezen botrányok ismeretében is azt akarják, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Nyilvánvalóan így korlátoznák hazánk nemzeti szuverenitását.
Azzal nekik is tisztában kell lenniük, hogy külső beavatkozás nélkül soha nem kerülhetnének hatalomra, következésképpen: román példa alapján veretnék szét a magyar politikai rendszert a Kövesi-féle EPPO-val, a hazai konzervatív politikusokkal pedig úgy bánnának el, ahogy Kövesi elbánt az erdélyi magyar politikai elittel: tehát jó eséllyel koncepciós eljárásokat indítanának ellenük.
A magyar ellenzék előtt álló példa: Andrej Babiš versus Kövesi
Az Európai Ügyészség létrejötte után négy nappal, június 4-én már meg is volt az első ügye.
A Kövesi vezette EPPO elsőként Andrej Babiš cseh miniszterelnök ellen összeférhetetlenség vádja miatt indított vizsgálatot, a sajtó szerint egy régi ügy, az Agrofert Holding kapcsán. Andrej Babiš arra, hogy ő lett az EPPO első vizsgálódásának célpontja azt reagálta: „senki sem avatkozhat be külföldről Csehország belügyeibe”.
Majd hozzáfűzte:
„nem akarjuk, hogy az Európai Parlament zöld fanatikusai irányítsák a hazánkat!”
Csehországban október 8-án parlamenti választások lesznek, a brüsszeli bürokrácia pedig nagyon nem kedveli a gazdasági kérdésekben liberális, más szempontból azonban nemzeti szuverenista Babišot, az EPPO még le nem zárult vizsgálatát tehát ennek tükrében kell értelmezni. Brüsszel minimum a választási kampányba beavatkozna Babiš ellenfeleinek az oldalán.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a nyilatkozatok szintjén ugyanez a várakozás tapasztalható a magyar baloldali politikusoknál is. Amennyiben Magyarország tagja lenne az EPPO-nak, akkor szinte biztos, hogy vizsgálatok sora következne a hazai konzervatív politikusok ellen a 2022-es parlamenti választások előtt.
