- A Kontra új sorozatában bemutatjuk azokat a Soros György megbízható szövetségeseinek számító európai uniós politikusokat, akik a 2019 és 2024 közötti ciklusban is aktívan segítik a spekulánst céljai megvalósításában.
- Kiindulópontunkat a DC Leaks korábban kiszivárgott listáján szereplő fontosabb EP-képviselők jelentik. Sorozatunk első részében a közülük továbbra is az EP-ben tevékenykedő és Magyarországot élesen bíráló politikusokat ismerhetik meg az olvasók.
- A következő részben pedig az Európai Bizottság vezetőit és munkatársaikat vesszük górcső alá, különös tekintettel a Soros-szervezetek képviselővel való találkozókra.
A DC Leaks nevű tényfeltáró portál 2016 augusztusában publikálta a Soros György-féle Open Society Foundation (OSF) belső adatbázisából kiszivárgott mintegy 2500 dokumentumot. Ezek közütt szerepelt a „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019" című kiadvány is.
kapcsolódó
-
Mi lett belőled Európai Unió? Mi lett belőled Európai Néppárt? - 2. rész
Sorozatunk folytatásában megnézzük, hogy kik is azok, akik az elvileg kereszténydemokrata Néppártban évek óta a Fidesz kizárásán dolgoznak? Most megismerhetjük őket, hogy mennyire keresztények vagy egyáltalán demokraták ezek a figurák.
A dokumentum felsorolta azokat az európai parlamenti képviselőket, akik szimpatizálnak Soros György nézeteivel, a nyílt társadalom eszméjével. A DC Leaksnek köszönhetően tudjuk, hogy 751 fős EP-ből 226 képviselő szerepelt Soros megbízható szövetségeinek a listáján.
Azóta a Brexit következtében az EP-képviselők száma 705-re csökkent. Soros szövetségesei közül pedig csak 63-an maradtak az EP-ben a mostani ciklusra is. Elvileg.
A „kiesett” képviselők között természetesen akadnak olyanok is, akik „felfelé buktak’’, így például
- Kaja Kallas észt liberális politikus miniszterelnök lett hazájában,
- Pablo Iglesias spanyol radikális baloldali miniszterelnök-helyettes lett, de 2021. március 31-én lemondott,
- Adina-Ioana Vălean pedig közlekedésért felelős jobboldali EU-biztossá avanzsált.
A Magyarországot folyamatosan kritizáló fontosabb Soros-szövetséges politikusok közül az alábbiak maradtak EP-képviselők a 2019–2024-es ciklusban:
- Philippe Lamberts: A belga Ecolo nevű zöld párt politikusa, aki 2016 óta az Európai Zöldek társelnöke az EP-ben. Lamberts 2018-ban a következőképpen vélekedett Lamberts korábban azért emelt szót, hogy szerinte sokkal gyorsabban kellene végrehajtani a migránsok szétosztását a tagállamok között, és bírálta a magyar kerítést is, mert szerinte
egyetlen fal sem tudja megakadályozni a bevándorlók érkezését.
2020 októberében a jogállamisághoz akarta kötni az EU-s kifizetéseket, ezzel pedig egyértelműen Magyarországot és Lengyelországot támadta.
Guy Verhofstadt
- Veterán belga politikus, a liberális Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) nevű pártban politizál. 1999 és 2008 között Belgium miniszterelnöke, majd 2009 és 2019 között az EP akkori liberális frakciójának, az ALDE-nek a vezetője lett. Az ALDE utódszervezetében, a Renew Europe-ban viszont már nincs vezetői tisztsége.
Az évek során felsorolhatatlanul sok Verhofstadt körüli botrány borzolta a kedélyeket. A 2019-es EP-választási kampányban például kiderült róla, hogy lobbitevékenységért temérdek pénzt kapott multiktól, és ami különösen problémás: EU-n kívüli, amerikai és svájci nagyvállalatoktól is.
A hírek szerint emiatt vesztek össze Emmanuel Macronnal. A francia törvények ugyanis tiltják az ilyen jellegű pártfinanszírozást, Macron pedig Párizsban nem tudta kimagyarázni az efféle kétes módszereket.
Verhofstadt a magyar kormányt is számtalan alkalommal kritizálta a migrációs politikája, illetve a jogállamiság állítólagos problematikája miatt. A botrányhős hisztije a 2019-es EP-választási kampányban hágott a tetőfokra, amikor a fejével zúzta szét a magyar határkerítést, az ALDE pedig óriásplakátokon kampányolt Orbán Viktor miniszterelnök ellen.
Ska Keller
- a német zöld párt, a Die Grünen messze legismertebb politikusa, az EP-ben 2016 óta az Európai Zöldek társelnöke. 2019-ben a zöldek őt jelölték az Európai Bizottság élére.
Ska Keller vállaltan bevándorláspárti, „elveihez” hűen 2015 decemberében a kötelező betelepítési kvóta egyik legnagyobb támogatója volt.
2017 júniusában pedig már arról beszélt, hogy szír falvakat kellene telepíteni a migránsokat elutasító közép-európai államokba.
2020 májusában a rendkívüli jogrendet lehetővé tevő magyar koronavírus-törvényt támadta a következőképpen:
„válság idején nagyon fontos, hogy a polgárok bízzanak a kormányukban. Orbán arra használja a koronavírust, hogy tovább rombolja a demokráciát. Vajon ezt jóváhagyja az EPP?"
2019 szeptemberében az volt a problémája, hogy a görög EU-biztos porfóliójába az európai életmód védelme is beletartozna. Szerinte ez bevándorlásellenesség...
Keller 2020 októberében Lambertshez hasonlóan a jogállamisághoz akarta kötni az EU-s kifizetéseket, ezzel egyértelműen Magyarországot és Lengyelországot támadva.
Roberta Metsola
- A máltai, elvileg jobbközép Nemzeti Párt (EPP-tag) politikusa. Metsola a Sargentini-jelentés vitáján Magyarország ellen szólalt fel, és meg is szavazta a hazánkat elítélő dokumentumot.
Papíron konzervatív létére, 2016-tól kezdődően határozottan szorgalmazta a kötelező betelepítési kvóták ráerőltetését valamennyi tagállamra. Pártja 2017-ben a máltai parlamentben megszavazta az azonos neműek házasságának engedélyezését.
Metsola elnökletével 2021 februárjában az EP vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek a célja a magyar határőrség működésének kivizsgálása. A baloldali sajtó szerint ugyanis a magyar határőrök illegálisan toloncolnak ki migránsokat Szerbiába.
A politikusnő 2013 óta tagja az EP-nek, 2020 októberében pedig az EP egyik alelnöke lett. Tagja a LIBE-bizottságnak is.
Sophia in’t Veld
- 2009 óta a holland balliberális párt (Politieke Partij Democraten 66) EP-képviselője és delegációvezetője. A politikusnő számtalan alkalommal támadta Magyarországot a migrációtól az állítólagos korrupción át a genderügyekig és a jogállamiság problémájáig.
Forrás: AFP
Sophie in 't Veld 2021 márciusában arról tweetelt, hogy szerinte
a vita Magyarországgal és Lengyelországgal nem jogi, hanem politikai természetű, és ezért „politikai választ is igényel".
- Tehát bevallotta, hogy nem a jogállamisággal, hanem a politikai berendezkedéssel van problémája Magyarország és Lengyelország esetében. 2020 májusában ő is a koronavírus-törvény miatt kritizálta Magyarországot, kijelentve: Orbán Viktor végzett a magyar demokrácia és a jogállamiság megölésére vonatkozó projektjével. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány intézkedése nem összeegyeztethető az EU-tagsággal.
- Még az Európai Bizottsággal is szembeszállt, amely kimondta végül, hogy Magyarország nem sértett meg semmilyen uniós elvet a koronavírus-törvény kapcsán. Sophia In’t Veld szó szerint így reagált erre a hírre:
- Szintén akkoriban egy EP-vita során „halottnak nevezte” a magyar demokráciát.
- A botrányok egyébként őt sem kerülték el: a 2019-as EP-választás előtt néhány nappal kiderült, hogy több mint 27 ezer eurónyi (9 millió forint) szállásköltség-térítést vett fel 2018-ban, miközben 15 éve Brüsszelben él.
- 2019 szeptemberében a holland politikusnőnek is azzal volt a problémája, hogy a görög EU-biztos porfóliójába az európai életmód védelme is beletartozna.
- Tagja a LIBE-bizottságnak.
Róza Thun und Hohenstein
2009 óta EP-képviselő a lengyel jobboldali-liberális (PO-EPP) Polgári Platform színeiben, amely Donald Tusk volt kormányfő, egykori Európai Tanács-elnök pártja.
Róza Thun nagyjából azóta támadja Magyarországot, amióta a pártja 2015 őszén elvesztette a lengyel parlamenti választást, a Fidesz pedig jó viszonyt alakított ki a PO legnagyobb riválisával, a PiS-szel.
- Róza Thun 2019 februárjában így nyilatkozott:
A magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy a Fidesz elhagyja a Néppártot.
- Róza Thun is megszavazta a Sargentini-jelentést.
- 2019 májusában sajátos módon szerzett mandátumot. A PO, a posztkommunista baloldal, az erősen bevándorláspárti zöldek és egy új liberális párt közös EP-listán indult. A közös lista neve „Európai Koalíció" volt, így lehetett tehát Thun ismét EP-képviselő.
- Az Oktatási Hálózat (OH) 2020 januárjában az Európai Parlamentben rendezett konferencián mutatta be a Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019 című jelentését. A rendezvényen Róza Thun is felszólalt, elítélve Magyarországot. És ha már adott volt az alkalom, Gyurcsánynéval, a Demokratikus Koalíció jelenlegi miniszterelnök-jelöltjével fotózkodott.
Corina Cretu
- Román EP-képviselő életpályája több mint érdekfeszítő. Az előző ciklusban regionális fejlesztésekért felelős EU-biztos volt, szociáldemokrata színekben. 2014 júniusa és októbere között az EP egyik alelnöke is volt. Jelenleg a román Szociáldemokrata Pártból (PSD) kivált, Victor Ponta egykori miniszterelnök-féle Pro Románia Párt EP-képviselője.
Politikai pályafutását az 1990-es években kezdte mint Ion Iliescu (PSD) posztkommunista államfő sajtósa és – a hírek szerint – szeretője. Cretu a későbbiekben is szívesen kereste befolyásos férfiak társaságát.
- A legnagyobb botránya annak köszönhető, hogy egy aradi származású félig magyar-félig román hacker, Lazar Marcel Lehel (közismert álnevén: Guccifer) feltörte több román és amerikai politikus e-mailfiókját, köztük Hillary Clinton egykori amerikai külügyminiszter levelezését is.
- Cretu számára azért vált kellemetlenné az eset, mert Guccifer George Bush volt hadügyminiszterének, Collin Powel levelezését is feltörte, ebből derült ki, hogy a 2000-es években Cretu Powel szeretője volt.
- Corina Cretu 2018 januárjában, uniós biztosként azt mondta, hogy az EU amellett kötelezte el magát, hogy a migrációs kihívást lehetőséggé alakítja át a társadalom és gazdaság számára. A közzétett útmutató célja, hogy hozzájáruljon azoknak a tagországi integrációs kezdeményezéseknek a sikeréhez, amelyekhez az EU is biztosít forrásokat.
Cretu 2018 márciusában találkozott Karácsony Gergellyel, az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltével.
Iratxe García Pérez
- A nagyobbik madridi kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) egyik csúcspolitikusa, már 2004 óta EP-képviselő. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű EP-frakciónak vezetője.
Forrás: AFP - Leginkább gender- és nőügyekkel foglalkozik. A legnagyobb visszhangot kiváltó botránya az volt, hogy 2021 márciusában ellenezte, hogy az EP megvitassa Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő 2017 októberében történt kivégzését. Azóta felmerült a gyanú, hogy az újságírónőt a máltai kormánypárt, az S&D-frakcióban ülő Munkáspárt egyes politikusainak a megbízásából gyilkolták meg a baloldali kormány korrupciós ügyeinek feltárása miatt.
- Az Origo beszámolója szerint egy 2019 novemberében körbeküldött levél alapján az MSZP-s Ujhelyi István hatására, a magyar ellenzéki EP-képviselők mellett többek között Iratxe García Pérez is részt vett azon a szolidaritási akción, amelyet az Európai Parlament strasbourgi épületében tartottak, a plenáris ülés szünetében. 2020 szeptemberében a spanyol politikusnő nem volt hajlandó reagálni a V4NA nemzetközi hírügynökség kérdéseire az antiszemita jobbikos Bíró Zoltán jelölésével kapcsolatban. Pérez tehát nem ítélte el a baloldal összefogását a Jobbikkal.
- A magyar koronavírus-törvény kapcsán 2020 májusában vita zajlott az EP-ben. Akkor Iratxe García Pérez azt mondta, hogy a magyar kormány meg akarja szüntetni a demokráciát: „Nem Magyarországot akarjuk támadni, hanem azokat, akik a demokráciát akarják megszüntetni egy európai országban".
Juan Fernando López Aguilar
- Szintén a spanyol PSOE politikusa. 2009 óta EP-képviselő, a hazájában korábban igazságügyi miniszter volt.
- 2018 decemberében az EP szavazott az úgynevezett migránsvízum bevezetéséről. Ennek Juan Fernando López Aguilar volt az egyik legnagyobb támogatója. Így nyilatkozott: „A dokumentum széleskörű kompromisszum, amellyel üzenetet küldünk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára". A migránsvízumot végül nem szavazták meg.
Forrás: AFP - A LIBE-bizottságban számos alkalommal sürgette a migránsok szétosztását.
- 2019 júliusa óta egyébként ő a LIBE-bizottság elnöke. 2020. március 24-én a LIBE-bizottság honlapján megjelent egy sajtóközlemény, melyben a testület nevében a tagok kifejezték aggodalmukat a magyar parlamentben a veszélyhelyzet kiterjesztéséről és a büntető törvénykönyv ebből következő módosításáról történő szavazás miatt.