Így érnek össze a szálak a Telexet finanszírozó cseh oligarcha, Zdenek Bakala és a 24.hu-t birtokló Varga Zoltán között

A 24.hu-t kiadó Central Médiacsoport tulajdonosa, Varga Zoltán és a Telexet támogató cseh oligarcha Zdenek Bakala életútja több ponton is összeér.

  • A 24.hu-t kiadó Centrál Médiacsoport Zrt. tulajdonosa-vezérigazgatója, Varga Zoltán több alkalommal is eldicsekedte, hogy a rendszerváltás idején jókor volt jó helyen. A mentora egy Hardy Ilona nevű korábbi KISZ BT-tag volt, aki részt vett a Budapesti Értéktőzsde megalapításában.
  • Varga első munkahelye a '80-as évek végén a New York-i Credit Suisse First Boston (a továbbiakban: CSFB) volt, ahol vele egy időben dolgozott a Telexet 200 ezer euróval támogató cseh oligarcha, Zdenek Bakala, illetve a mindkettejükkel üzleti kapcsolatban álló Kádas Péter kanadai állampolgárságú magyar üzletember is.
  •  Bakala és Kádas az amerikai tanulmányaik során ismerkedtek meg. Miután hazatértek Közép-Európába, Bakala a prágai CSFB-t vezette, Kádas pedig a budapesti CSFB igazgatósági tagja lett, őt követte ebben a pozícióban Varga.
  • Bakala az egyik legnagyobb cseh lapkiadó, az Economia tulajdonosa.
  • Az egykori legnagyobb cseh szénipari vállalkozás, az OKD 2004-es privatizációja miatt Bakala ellen nyomozás indult, az ügy jelenleg, tehát másfél évtizeddel később is folyamatban van. Az OKD-t Bakala 2016-ra csődbe vitte, azt végül az államnak kellett megmentenie. Andrej Babis szerint az „Zdenek Bakala egy egész régiót megsemmisített, és megtévesztette az embereket, megfosztva őket 40 ezer lakástól”.
  • Bakala 2007-ben Soros György társaságában vett részt a Policy Association for an Open Society konferencián. Sőt! Bakala kezdeményezte a The Aspen Institute Central Europe nevű, Soroshoz köthető intézet megnyitását, amelyet az ő alapítványa is támogat.
  • A cégnyilvántartásokból derült ki, hogy Bakala és Varga között üzleti kapcsolat volt. Varga azt nyilatkozta, hogy 2014 óta nem áll Bakalával üzleti kapcsolatban, másképp fogalmazva: ezzel lényegében elismerte, hogy korábban viszont valóban voltak közös ügyleteik. 

Varga Zoltán háttere

A „vörös bárónak” tartott Varga Zoltán médiamogul a 24.hu-t kiadó Centrál Médiacsoport Zrt. tulajdonosa-vezérigazgatója. A Forbes 2020-as listája szerint Magyarország 61. leggazdagabb és 37. legbefolyásosabb embere. Ugyancsak a Forbes  43,2 milliárd forintra becsülte a vagyonát 2019-ben.

Forrás: CENTRAL MÉDIACSOPORT

A későbbi médiamogul 1966-ban, egy szegény bonyhádi bányászcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot.

Varga 2004-ben létrehozta az eleinte faktoringgal foglalkozó Central Csoportot, majd 2014-ben megvásárolta a finn Sanoma cég magyarországi leányvállalatát, ahol baloldali médiabirodalmat kezdett felépíteni.

A 24.hu mellett a Story, a Nők Lapja, a Best, a Startlap, a Meglepetés, a Színes RTV, az NLC, a Marie Claire, valamint a Vezess.hu is az övé.

Varga Zoltán kapcsolata az állampárti hálózattal

Varga a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán tanult a '80-as évek második felében. A diákéveivel kapcsolatban 2010-ben az akkor még liberális Figyelő készített vele portréinterjút.

Ezt a PestiSrácok dolgozta fel, illetve egészítette ki: „Nyaranta Varga Zoltán a Balaton környékén dolgozott, majd két társával külföldi újságok értékesítésére százfős hálózatot szervezett. Amikor 1987-ben az AIESEC nemzetközi diákszervezet révén nyugat-németországi ösztöndíjat kapott, társaira hagyta a vállalkozást. Az akkor negyedik legnagyobb német bank, a Volksbank Pforzheim (Baden-Württemberg) értékpapír-osztályán gyakornokoskodott”.

A PS ezen a ponton kiemelte, hogy a szocializmusban nem lehetett csak úgy külföldi újságokat terjeszteni és százfős hálózatot szervezni.

Főleg úgy, hogy ezt a területet szoros felügyelet alatt tartotta az állambiztonság (azon belül is a hírszerzés és az elhárítás) és a katonai hírszerzés (MNVK-2.). Varga Nyugat-Németországból legatyásodva érkezett haza, mivel saját bevallása alapján minden pénzét elbukta egy kaszinóban.

A csúfos kudarc után azonban nem tört össze:

Nincs Forbes-sztori e nélkül a fordulat nélkül, de ő maga is többször mondja, hogy jókor volt jó helyen a rendszerváltás idején. Persze kellett ahhoz önbizalom és magabiztosság, hogy ismeretlenül is lazán felhívja az Értékpapír-forgalmi Titkárságon Hardy Ilonát azzal, hogy ott szeretne dolgozni. Összejött.

Hazatérve – még pécsi egyetemistaként – eljárt a fővárosba a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megalapításán dolgozó Hardy Ilonának segíteni. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a korábban KISZ BT-tag Hardy Ilona volt Varga Zoltán mentora.

Hardynak hála Varga később is kijutott Németország nyugati felébe. 1991-ben pedig a Credit Suisse First Boston (CSFB) befektetési bank londoni és New York-i irodáiban dolgozott, majd végleg hazajött, és a BÉT-nél helyezkedett el. Ezt követően vette kezdetét a cégháló kiépítése. Az egyébként nem világos, hogy Hardy a CSFB-hez való kijutásában is segítségére volt-e, vagy sem.

A svájci vállalat 1990 decemberében jelent meg Magyarországon, Credit Suisse First Boston (Budapest) Befektetési és Értékpapírforgalmi Rt. néven.

Arról nincsenek információk, hogy Varga mikor csatlakozott a CSFB Budapesthez, de 1997-től már igazgatósági tag volt. A CSFB Budapest 2002-ben beolvadással szűnt meg, jogutódja az Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. lett, amely 2018-ban végelszámolással szintén megszűnt. 

Kicsoda Zdenek Bakala?

Zdenek Bakala, a „cseh Soros” vagyonát 18 milliárd koronára, azaz 240 milliárd forintra becsülik, ezzel Csehország 11. leggazdagabb embere. Sajtóinformációk alapján életvitelszerűen Svájcban él.

Forrás: Magyar Nemzet

Bakala 1961-ben született a kommunista Csehszlovákiában, 1980-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol amerikai állampolgárságot szerzett. A legprogresszívebb kaliforniai egyetem, a Berkeley business szakának elvégzése után (1989) pedig különböző bankoknál kapott munkát, ezek közül a legjelentősebb a New York-i Credit Suisse First Boston. Ennél a cégnél dolgozott Varga Zoltán is.

Tehát egy helyen voltak, hozzávetőlegesen egy időben, de arról nincsenek információk, hogy esetleg már akkoriban találkoztak volna.

Bakala a rendszerváltás után hazatért, és rész vett a Credit Suisse First Boston prágai leányvállalatának a megalapításában, amelyet 1994-ig vezetett. Ezután megalapította Csehország első magánbefektetési bankját, a Patria Finance-t, amely ma is üzemel.

Az üzletember-oligarcha ezt követően a médiában is megjelent, 2006-ban vásárolta meg a Respekt nevű hetilapot.

Bakala az egyik legnagyobb cseh kiadót, a Respektet is üzemeltető Economiát 2008-ban szerezte meg: 88,36 százalékban megvásárolta a német Verlagsgruppe Handelsblatt kiadótól.

Érdemes megemlíteni, hogy Milos Zeman cseh államfő 2018-as beiktatási beszédében élesen bírálta a Bakala érdekeltségébe tartozó sajtóorgánumokat, elfogultsággal vádolva azokat.

Az oligarcha egy saját családnevét viselő alapítvánnyal is büszkélkedhet, bár az méreteiben, tevékenységében sokkal kisebb, mint Sorosé. A 2007-ben létrehozott Bakala Alapítvány főként felsőoktatási ösztöndíjakat adományoz.

Bakala kapcsolata Sorossal

Az Origo cikke alapján 2007-ben Bakala együtt szerepelt a Policy Association for an Open Society konferencián Soros Györggyel. Ezen a konferencián Soros a nyitott társadalom létrehozásáról elmélkedett.

Bakala kezdeményezte az oktatással és politikatudománnyal foglalkozó Közép-Európai Aspen Intézet (The Aspen Institute Central Europe) megnyitását, amelyet az alapítványa is támogat.

A Közép-Európai Aspen Intézetet a The Aspen Institute, valamint a The Aspen Institute Germany szintén patronálja. 

Fontos megemlíteni, hogy The Aspen Institute és a The Aspen Institute Germany szerepel a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kifizetési listáján.

A The Aspen Institute 2016 és 2018 között 590 ezer dollárt kapott, míg a német intézet 2017-ben több mint 34 ezer dollár támogatásban részesült a Soros Alapítványtól. 

Nem véletlen tehát, hogy a The Aspen Institute védelmébe vette Bakalát, amikor őt támadták az OKD nevű szénipari vállalat miatt, de erről majd később.

Kádas Péter lehet a kapocs Varga Zoltán és Zdenek Bakala között

A 24.hu 2008. április 26-i cikke szerint a harmadik emberünk, Kádas Péter felmenői egykoron vagyonos magyar gyártulajdonosok voltak, övék volt a Richter Gedeon gyógyszergyár.

Kádas édesapja Londonban volt kereskedelmi tanácsos, ezért ő ott járt gimnáziumban. Miután a '80-as években hazajöttek, itthon kezdte el a közgazdasági egyetemet, de hamarosan Kanadába emigrált. Saját bevallása alapján 1982 óta nincs magyar állampolgársága, kanadai állampolgár.

Az 1986-ban Torontóban szerezte meg első diplomáját, majd a Berkeley business szakán tanult, akárcsak Bakala. Kádas a Morgan Stanley-nél kezdett, majd – Bakalához hasonlóan – a New York-i Credit Suisse First Bostonhoz igazolt.

A 24.hu cikke alapján Zdenek Bakala és Kádas Péter egyébként az amerikai tanulmányaik során barátkoztak össze.

Kádas később Londonban is dolgozott,

majd visszatért Magyarországra, és 1993 és 1997 között az Credit Suisse First Boston (Budapest) igazgatósági tagja volt, a pozícióban pedig Varga Zoltán követte.

A Crossroads, az RPG Industries és Zdenek Bakala, valamint két amerikai kockázatitőke-alap közös cége 2004 novemberében vásárolta meg az OKD-t (Ostravsko-karvinské doly), Csehország legnagyobb szénbányászati vállalatát, akkori hírek szerint 400–500 millió euróért.

Az OKD-t rendszerváltás után két egykori vezetője részére privatizálták úgy, hogy magasabb árajánlatok is érkeztek. Bonyolult ügyletsorozat keretében lényegében tőlük szerezte meg a céget az RPG, majd a szerteágazó vállalatcsoportnál megkezdődött az észszerűsítés és a feljavítás, bizonyos üzletágakat pedig kiszerveztek, illetve eladtak.

Az OKD privatizációja miatt Bakala ellen nyomozás indult, az ügy jelenleg, tehát másfél évtizeddel később is folyamatban van.

2006-ban az OKD tulajdonosaiként Bakala és Kádas létrehozták a hollandiai, amszterdami bejegyzésű New World Resources nevű bányásztársaságot, amelyet  a londoni, a prágai és a varsói tőzsdékre is bevezettek. A társaság értéke akkor 3 milliárd font (1000 milliárd forint) fölött volt.

Az OKD a botrányos privatizáció után még 14 évig állt Bakala érdekeltségében, de 2016 májusában csődöt jelentett.

Mivel több ezer embert foglalkoztatott, a cseh állam nem hagyhatta a sorsára, így 2018 áprilisában a Prisko nevű állami vállalaton keresztül megvásárolta azt.

Andrej Babis cseh miniszterelnök bírálta Bakalát az OKD ügye miatt. Babis szerint „Zdenek Bakala egy egész régiót megsemmisített, és megtévesztette az embereket, megfosztva őket 40 ezer lakástól. Meg kellett mentenünk a vállalatot és a munkahelyeket, amikor pénzügyminiszter voltam. Nemcsak hétezer alkalmazottért, hanem az egész vállalatért is felelősséget vállaltunk, ami teljesen rendezetlen volt, de a régió ipara tőle függött”.

KÁDASNAK Más magyar érdekeltsége is volt 

Kádas Péter a Figyelőnek még arról beszélt, hogy Magyarországon is vannak érdekeltségei. Elmondása szerint családi kötődései miatt is évente jó párszor megfordul itthon, a tevékenysége pedig az olyan magyar származású üzletemberekkel vethető össze, mint Soros György vagy az Interactive Brokerssel híressé vált Péterffy Tamás.

Nem mellékesen Kádas és Bakala neve magyar takarékszövetkezeteknél is feltűnt. A HVG 2009-es cikke alapján a Croesus Kft. ügyvezetője 1997 szeptembere és 2001 májusa között Kádas, a cég jogutódja pedig 2008 vége óta a Crossroads volt, amelyet abban az évben átneveztek Bakala Crossroadsnak.

Mivel a Crossroads nem nyilvános cégként működött, tulajdonosi összetételét nem tették hozzáférhetővé. Kádas azonban a 24.hu-nak annyit elárult, hogy ő és családja kisebbségi tulajdonosa a társaságnak. A rendelkezésre álló információk alapján többségi tulajdonos Bakala kellett hogy legyen, ezt alátámasztja a cég névváltása is.

Bakala 200 ezer eurót adott az induló Telexnek

2020. szeptember 21-én először a Reutersen jelent meg a hír, hogy Zdenek Bakala 200 ezer eurót ajánlott fel a régi indexesek új hírportáljának, a telex.hu-nak. Kárpáti Márton 2021. március 25-én azt írta a Telexen, hogy március 23-án kapták meg Bakala nagylelkű felajánlását. A 200 ezer euró egész pontosan a Ne Hallgassunk Nonprofit Kft. számlájára érkezett, amelyet Munk Veronika és Dull Szabolcs, a Telex két főszerkesztője, valamint Kárpáti Márton, a Telex kiadójának vezetője hozott létre februárban.

Zdenek Bakala és Varga Zoltán kapcsolata

A Világgazdaságban 2020. szeptember 24-én jelent meg az a hír, hogy Varga Zoltán üzleti kapcsolatban állt Zdenek Bakalával. (A cégnyilvántartások alapján jutottak erre a következtetetésre.) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkepiaci szereplőket tartalmazó közzétételi adatbázisában fellelhető dokumentumok szerint 2017 év végén a BC Central Europe Savings Limited tulajdonában 10 000 darab Central-Found Zrt. részvény állt. A Világgazdaság információi szerint a BC Central Europe Savings Limited pedig a Zdenek Bakala és Kádas Péter által ügyvezetőként irányított Bakala Crossroads londoni székhelyű csoporthoz tartozott, de a Bakala Crossroads 2014. október 1-én megszűnt.

A BC Central Europe Savings Limitedet az írországi Dublinban jegyezték be, vélhetően adóoptimalizálás miatt. Mindezek alapján a kapcsolat megléte egyértelműnek tűnt, de a Világgazdaság Varga Zoltánt is megkereste, és a fenti adatokat felvázolva az iránt érdeklődött, hogy még mindig kapcsolatban áll-e a cseh milliárdos üzletemberrel, illetve volt-e esetleg ráhatása a támogatói döntés megszületésére.

Az igen részletesen felvázolt kapcsolatrendszerre reagálva az üzletember a Világgazdaságnak azt válaszolta, hogy

„Zdenek Bakala és Varga Zoltán 2014 óta nem állnak üzleti kapcsolatban. Zdenek Bakala magánemberként hozott adományozási döntései nem tartoznak Varga Zoltánra.”

Milyen érdekes, hogy pont akkor szakadt meg köztük az üzleti kapcsolat, amikor a Kádas Péter vezette Bakala Crossroads is megszűnt.

Azaz előtte valóban üzleti kapcsolatban álltak.