Olvasóink bizonyára emlékeznek a Kontra szervezésében szeptember 11-én lezajlott, történelmi léptekben mérve is meghatározó kormányváltó tüntetésünkre.
Az elmúlt 12 évben még egy rendezvény sem jutott ilyen közel a rezsim megdöntéséhez.
Nem volt véletlen, hogy a kormány mindent megtett a tömegtüntetés ellehetetlenítésére, mely végül családias, sétálós, de a körülményekhez képest figyelemre méltó embertömeget megmozgató, rendszer, -és korszakváltó eseményként kerül majd a történelemkönyvek lapjaira.
Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy annyit mentünk előre a rezsim eltávolítása felé vezető, rögös úton, hogy innen már nincs hová hátrálni: ki kell kérni az ENBEREK véleményét. Ezúttal azonban nem vidékre, hanem egy budapesti aluljáróba mentünk le, ahol megtartottuk az első Kontra Kormányváltó Kukafórumot (KKK).
Hisszük ugyanis, hogy politizálni nem lehet a választók bevonása nélkül. Nem mindegy, hogyan bukik a kormány, azonkívül egyelőre az ellenzék többségével együtt kissé tanácstalanok is vagyunk.
A Facebookon meghirdetett esemény szokás szerint sok tízezer embert is megmozgathatott volna, azonban a Kossuth téri tüntetéstől megrettenve a rezsim vélhetően már a közösségi médiában is ráijesztett az ellenzéki érzelmű érdeklődőkre. Úgy érezzük, hogy ha Orbán csatlósai nem lépnek közbe, akár telt házasnak is tekinthettük volna az eseményt.
Hagyományos utcafórumokat a pártok jellemzően költséges és harsány, saját színeikkel dekorált pultok mögött, vagy sátrak alatt szoktak tartani. Mi úgy gondoltuk – és rendezvényünk szimbólumává is tettük ezt – hogy a Blaha Lujza téri aluljáróban egy kukára támaszkodva, egy pohár szíverősítővel is meg lehet beszélni az ország dolgait. A helyszínválasztás sem véletlen: úgy gondoltuk, hogy a Fidesz önkényuralmával szembeni ellenállás egyik utolsó bástyája, Budapest egyik leggyönyörűbb, folyamatosan megújuló közterületén várhatóan az ott élő szabad emberek szabadan merik majd kifejezni véleményüket. Nem kellett csalódnunk!
A csodálatosan megújult, XXI. századi közösségi térré varázsolt aluljáró a várost megtestesítő progresszív hangulat egyik legszebb példája. Ideális helyszín volt egy ilyen korszakalkotó rendezvényhez, melyre ismét rengeteg ember volt kíváncsi.
Mindig öröm, amikor az ember rádöbben, milyen sok főállású demokrata, professzionális forradalmár él ebben a gyönyörű, csodálatosan zöld, modern, európai nagyvárosban. Voltak, akik munkájukat félbehagyva elegyedtek velünk beszélgetésbe, mások kifejezetten ezért érkeztek, nem ritkán a világ egy távoli pontjáról. Ez is jelzi, milyen nagy bajban van ez az ország.
Lajos (32) például elmesélte nekünk, hogy számára a rezsicsökkentés soha, semmilyen megtakarítást nem jelentett. Úgy érzi, átverték és az ő adóforintjaiból finanszírozzák mások áram és gázszámlájának oroszlánrészét. Nem tudtunk vele érdemben vitatkozni.
József (29) elmondta, hogy visszataszító önkényuralmi lépés volt a dohánytermékek jövedéki adóját az egekbe emelni. Az utóbbi években egyre gyakrabban kell választania, hogy a napi betevőből melyiket engedheti meg magának: két palack Koccintós Cserszegi Fűszeres, vagy a másfél doboz barna Sopiane cigaretta. Mindezt persze azért, mert Orbán stadionokra pazarolja azt a pénzt, amit oktatásra és egészségügyre kellene költenie. Hány meg hány ilyen szörnyű egzisztenciális dilemma elé kényszeríti a rendszer az ártatlan polgárokat!
Kálmán bá (???) viszont elmondta, hogy nagyon örülnek Karácsony Gergely főpolgármester úr engedékenységének, hiszen ismét lehet szabad embereknek szabadon szundikálni a széltől, esőtől jól védett aluljárókban anélkül, hogy Tarlós vérebei zargatnák őket. Nemrég egy aktivistától azt is hallották, hogy a város mindenkié!
Kijelenthetjük, hogy a magyar társadalom szinte minden szegmense kellő arányban reprezentálta saját álláspontját a Kontra Kukafórumon.
Elhangzottak ötletek, szomorú és vidám történetek, de egy valamiben mindenki egyetért: ez a kormány erkölcsileg, politikailag már rég megbukott és nemsokára a Nép is felébred. Az aluljárók népétől azonban azt is megtanultuk, hogy fröccsöt csak amatőrök isznak, a Koccintós csak tisztán jó, valamint az automata nem hajalndó bevenni a százast, csak ha előtte megütögeted.
Voltak, akik csak jelenlétükkel fejezték ki a kormányváltás ügye iránti elkötelezettségüket, mások áthaladás közben félreérthetetlen jelzésekkel - például egy óvatos biccentéssel - tudatták: noha félnek a rendszertől, mégis úgy gondolják, itt az ideje a változásnak.
Úgy gondoljuk, lélekben még ez a repülő patkány galamb is hozzánk jött látogatóba, felidézve az egykori SZDSZ szellemiségét.
