- November 3-án újraválasztják a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát.
- Ahhoz, hogy a republikánusok meg tudják bénítani Joe Biden elnökségét, mindkét házban meg kell szerezniük a többséget.
- A demokraták a Donald Trump elleni eljárásokkal próbálják felrázni a saját híveiket, de ez könnyen a visszájára fordulhat.
- A republikánusok mozgósító rendezvényekkel és a neokonzervatívoktól megszabadulva fordulnak rá a választásra.
- Óriási sikernek tudható be, hogy egy Trump által felépített jelölt „kiütötte” az előválasztáson Dick Cheney volt alelnök lányát.
- A közvélemény-kutatás eredményei nem egyértelműek, de az infláció, az árak meredek emelkedése és Biden elnök népszerűtlensége mind a republikánusoknak kedvezhetnek.
A mindenkori elnök ciklusának felénél, november 8-án tartják az úgynevezett „félidős választásokat” (midterm elections) amelynek keretén belül újraválasztják a 435 fős Képviselőház valamennyi tagját, illetve a 100 fős Szenátus 35 tagját. Emellett idén 36 államban és 3 területen (U.S. Territories) kormányzót választanak, a fővárosban, Washington D. C.-ben pedig polgármestert is.
Elsősorban a szenátusi választásoknak van különleges jelentőségük, mivel a felsőházként funkcionáló testületben a republikánusoknak 50, a demokratáknak pedig 48 politikusuk ül. Rajtuk kívül 2 független is helyet foglal, ők azonban szinten minden kérdésben a demokratákkal szavaznak. Szavazategyenlőség esetén Kamala Harris alelnök voksa dönt, ő pedig nyilvánvalóan a demokratáknak kedvez.
Ahhoz, hogy republikánusok meg tudják szorongatni Joe Bident, tulajdonképpen elég csupán a Szenátusban többség szerezniük, ami viszonylag könnyen teljesíthető. Ha azonban „béna kacsává” (lame duck) akarják tenni Joe Bident a következő két évben, akkor a Képviselőházat is le kell uralniuk. Ez a feladat ugyan már keményebb diónak tűnik, de bőven teljesíthető. Az alsóházként működő Képviselőháznak jelenleg 220 demokrata és 211 republikánus tagja van, 4 hely pedig betöltetlen.
A félidős választáson a hivatalban lévő elnök pártja szinte mindig vereséget szenved, a kérdés általában az, hogy csak az egyik vagy esetleg mindkét ház ellenőrzése felett elvesztik a kontrollt. November 8-án is ez a kulcskérdés Biden elnök és a demokraták számára. Egyébként a voksolás eredményeképpen az új Kongresszus 2023. január 3-án ül össze.
Így készülnek a demokraták a választásokra
A demokratáknak különösen nehéz lesz a kampány, hiszen Joe Biden elhibázott lépései, az ezekkel részben összefüggésben álló COVID-járvány negatív utóhatásai, az elmúlt 40 év legmagasabb inflációja, az orosz–ukrán háború, a rekord élelmiszer-, energia- és üzemanyagárak, nem utolsósorban pedig az amerikaiak afganisztáni kivonulása mind-mind rontják az esélyeiket.
Mivel kézzelfogható belpolitikai eredményeik nincsenek, ezért más, nem hagyományos eszközökkel igyekeznek kampányolni.
Ennek tudható be, hogy 25 év elteltével Nancy Pelosi személyében ismét amerikai házelnök utazott Tajvan szigetére, ami – a kínaiak olvasatában – egy hatalmas provokáció volt. A demokraták szemszögéből nézve viszont a következőképpen fest a helyzet: megmutatták a pekingi vezetésnek, hogy Amerikával nem lehet packázni, Washington ott és úgy érvényesíti az érdekeit, ahol és ahogy akarja, hiszen ő a fennálló világrend vezetője, az egyetlen szuperhatalom. A dolog szépséghibája csupán az, hogy a demokraták összekeverik a pártjuk érdekeit az Egyesült Államok érdekeivel és biztonságával, ami komoly hiba, de meglepetésre annyira nem ad okot. Pelosi tajvani útja egyértelműen a félidős választásokkal összefüggő erődemonstrációnak tekinthető.
Augusztus 8-án az amerikai hatóságok olyat léptek, ami túlzás nélkül példátlan az Egyesült Államok történetében. Alig három hónappal a választások előtt ugyanis mindenfelé előzetes magyarázat nélkül az FBI betört Donald Trump volt elnök floridai otthonába, ott előre be nem jelentett házkutatást tartott, és elvitt 15 doboznyi iratot. Trump a házkutatáskor nem tartózkodott a helyszínen.
Eddig még nem fordult elő olyan, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda előre be nem jelentetett házkutatást tartson hivatalban lévő vagy volt elnöknél.
Az FBI nem adott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért tartottak házkutatást Trumpnál. Sajtóinformációk szerint titkosított dokumentumokat foglaltak le, amelyeket a volt elnök a Fehér Házból vihetett magával. Elnökként Trumpnak azonban jogában állt ezeknek a dokumentumoknak a titkosságát feloldani. A volt elnök arra kérte a washingtoni Igazságügyi Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a házkutatás indoklását, de a tárca a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva megtagadta ezt. A témával kapcsolatosan egyelőre nincsenek megnyugtató válaszok, csak sok-sok kérdés, egy azonban biztos: az igazságszolgáltatás kampánycélú felhasználása nem egy fejlett demokráciára, hanem egy harmadik világbeli banánköztársaság gyakorlatára utal.
Ezt a verziót támasztja alá, hogy a házkutatás után két nappal újabb szakaszba lépett a Trump ellen ezzel párhuzamosan zajló pénzügyi vizsgálódás, a New York-i ügyészség augusztus 10-én indítványozta a volt elnök kihallgatását, amit ő megtagadott.
A demokraták azonban nem számolnak azzal, hogy ezek a meglehetősen átlátszó, harmadik világbeli módszerek könnyen visszaüthetnek, a volt elnökből pedig politikai értelemben vett mártírt csinálhatnak.
Így készülnek a republikánusok november 3-ra
A republikánusok egy teljesen más jellegű felkészülési stratégiát választottak. Egyfajta kampánystartnak tekinthető a texasi Dallasban augusztus 4. és 7. között megtartott Conservative Political Action Conference (CPAC), amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyitott meg, és Donald Trump zárt le. A CPAC-en a konzervatív politikusok felvázolták a jövőbeni teendőket, különös tekintettel a félidős választásokra, miközben a háttérben már mindenki azt találgatta, hogy Trump mikor jelenti be az indulását a 2024-es elnökválasztáson. Erre azonban – érthető okokból – nem Dallasban került sor.
A legtöbb politikai elemző egyetért abban, hogy Trump majd csak a félidős választások után, az eredmények tükrében jelentheti be, hogy indul-e 2024-ben, vagy sem. Ez jó taktika az elnök részéről, hiszen egyrészt a háttérben építheti a saját jelöltjeit, másrészt megakadályozza, hogy november 3-ra a demokraták az ő nevével mozgósítsák a saját híveiket. Egy szó, mint száz, az idei félidős választásokon múlik Trump politikai jövője.
Úgy tűnik, a volt elnök tanult a múlt hibáiból és most arra törekszik, hogy november 3-ára megtisztítsa a Republikánus Pártot politikai ellenfeleitől, akiket egyszerűsítve nevezhetünk neokonzervatívoknak vagy „héjáknak”. Ők azok, akik az elmúlt bő két évtizedben a Trump által „soha véget nem érőnek” titulált háborúkba sodorták az Egyesült Államokat. Egész konkrétan az afganisztáni, az iraki és a líbiai amerikai katonai intervenciókról van szó.
Érdemes megjegyezni, hogy Trump volt az elmúlt 40 évben az egyetlen amerikai elnök, aki nem indított háború senki ellen. A beavatkozáspárti héjákat a republikánus politika élvonalában két klán, a Bushok és a Cheney-ik képviselték. A vezérük egészen mostanáig Liz Cheney volt, aki George W. Bush volt elnök alelnökének, Dick Cheney-nek a lánya. Liz Cheney 2017 óta Wyoming egyetlen körzetének a képviselője, mindenképpen érdekes, hogy apjának is ugyanez volt a „politikai vadászterülete”.
A Capitolium ostroma után Liz Cheney egyértelműen szembefordult Trumppal, és bizonyítékok hiányában őt vádolta meg a történtekért. Liz Cheney ráadásul a Január 6-i Bizottság alelnöke lett, amely a volt elnök felelősségre vonására jött létre. Ha ez nem lenne elég, egyike lett annak a tíz republikánus képviselőnek, akik támogatták a Trump ellen indított impeachment eljárást.
A fentiek következtében Liz Cheney páriává vált a Trump-tábor szemében.
Ezt követően teret vesztett a párton belül: tavaly májusban megfosztották a Republikánus Konferencia elnöki tisztségéről, ami a párt harmadik legfontosabb vezetői pozíciója volt. Innentől kezdve Cheney még „Trump-ellenesebb” lett, a kettejük közötti harc odáig fajult, hogy az augusztus 16-i wyomingi republikánus előválasztásra (primary) Trump felépítette a hozzá hű, addig ismeretlen Harriet Hagemant, aki óriási fölénnyel, 66,3–28,9 arányban győzte le ellenfelét, kiütve a régi, Bush–Cheney-féle washingtoni republikánus elit legfőbb utóvédharcosát.
Trump célja jól láthatóan az, hogy az ellene szavazó tíz republikánus ne indulhasson november 8-án. Trump egyelőre kifejezetten jól áll a terve végrehajtásában, hiszen közülük négyen el sem indultak az előválasztáson, négyen vesztettek, és csak ketten maradtak versenyben leendő demokrata ellenfelükkel szemben.
Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?
A Képviselőház tekintetében a YouGov augusztus 1-én publikált felmérése szerint a republikánusok 49-47 arányban vezetnek. A Monmouth University augusztus 3-án ismertetett kutatása éppen az ellenkezőjére jutott: demokratáknak áll a zászló 52-48-re. A Beacon Research/Shaw&Company augusztus 12-i mérése döntetlenre hozta ki az állást: mindkét párt 47 százlékon áll. A Szenátusban viszont enyhe republikánus többség lehet.
Tehát a legfrissebb felmérések nagyon változó képet mutatnak, fontos azonban kiemelni, hogy Biden elnök 54 százalékos elutasítottsága a republikánusokat segítheti.
A közvélemény-kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a félidős választás végeredményét nem szabad megelőlegezni, hiszen Amerika is olyan kihívások előtt áll, amelyekre az elmúlt években nem volt példa. A következő hetekben az áremelkedések és az infláció mellett a Roe kontra Wade-ügy is befolyásolhatja a voksolás kimenetelét, az viszont már nem világos, hogy milyen irányba.
