Háborús agresszor, kiképzett tanácsadók, megvett tudósok - globalista nehézfiúk tüzeltek az Orbán-kormányra

• Az áprilisi választáson minden eddiginél erőteljesebb nemzetközi befolyásolási kísérlet történt.
• A művelet célja a markánsan bevándorlásellenes, nemzeti karakterjegyeket felvonultató Orbán-kormány megbuktatása volt.
• Ennek érdekében egy jól megszervezett, precízen kiépített globalista hálózat telepedett rá a magyar politikára. 
• A rendszer agya az Action for Democracy nevű NGO volt, amely közel kétmilliárd forinttal támogatta Márki-Zay Pétert, és feltehetően Karácsony előválasztási kampányát is segítette.
• Az amerikai szervezet erősen kötődik Soros Györgyhöz, már csak azért is, mert annak vezetői egytől egyig az ő emberei.
• A Kontra most részletesen megvizsgálta, kik akarták eltakarítani a jobboldali kabinetet az útból. Az összkép elég erős lett: háborús agresszor, kiképzett tanácsadók, globalista társadalomtudósok egyaránt a csapat tagjai voltak.
• Az AfD második számú vezetőjének, Elisabeth Jenningsnek az a Kati Marton az édesanyja, aki baráti viszonyt ápol az üzletemberrel, és egy időben bent ült a CEU igazgatóságában is.
• Szintén említésre méltó Wesley Clark tábornok, akit Soros az ukrán hadsereg felfegyverzésével bízott meg. A volt NATO-vezető  az amerikai tanácsadók javaslatára felbukkant Márki-Zay kampányában.
• De ami legalább ennyire fontos: vizsgálatunk során kirajzolódott a szisztéma lényege, ahogyan Sorosék mozgatták az embereiket.
• Ebből pedig az is következik, hogy az amerikai agytrösztből mondhatták meg a magyar ellenzéknek, mit és hogyan kell csinálniuk. Néha úgy, hogy azt a közös kormányfőjelölt nem is akarta.

Bár korábban is volt rá példa, áprilisban minden eddiginél intenzívebben próbálták befolyásolni külföldről a magyar parlamenti választás végeredményt. Ennek okai ismertek: az Orbán Viktor vezette jobboldali kormány régóta szemben áll a nemzetközi baloldallal, rendszeresen sérti annak érdekeit.

Jól szervezett hálózat

Április harmadika tehát remek alkalomnak bizonyult a revansra, és ennek megfelelően a globalista elit rendesen rákészült. Ezt jelzi, hogy az elmúlt években egy több elemből álló hálózatot építettek ki, ami erős pókhálóként szőtte be a magyar politikát.

A szisztéma központi eleme az Action for Democracy (AfD) nevű civil szervezet volt, amely egyfajta agytrösztként működött a kampány idején.

Az amerikai NGO nem csak a pénzosztásban jeleskedett. Ahogy a Kontra elsőként írta meg, 1,85 milliárd forinttal támogatták  Márki-Zay Péter mozgalmát, de jó eséllyel Karácsony Gergelyt is pártfogolták korábban. De ez még nem minden: vélhetően innen érkeztek a legfontosabb politikai tanácsok is.

Márki-Zay Péter és más baloldali szereplők több alkalommal is arról beszéltek, hogy az ellenzék központi kampánystábja és az MMM-es belső kör mellett amerikai tanácsadók is segítették a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjét. Ha átfutjuk az AfD vezetőinek névsorát, akkor elég egyértelműnek tűnik, kik találták ki az ellenzék választási stratégiáját.

Ez nem tetszett mindenkinek: Kunhalmi Ágnes MSZP-s társelnök a választás után amiatt panaszkodott, hogy a pártelnökök nem hallgattak rá, amikor kevesebb putyinozást javasolt, inkább az amerikai tanácsadókat követték.

Kiképzett globalista zsoldosok

Ahogy a Kontrán többször is foglalkoztunk vele, az Action for Democracy alapítója és első számú vezetője Korányi Dávid, aki hivatalosan Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója. Idejének nagy részét New Yorkban tölti, de hogy pontosan mit csinál ott, nem lehet tudni. Utólag összerakva a mozaikdarabokat azonban eléggé úgy tűnik, hogy

a tengerentúlról szervezte Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányának nemzetközi hátországát, azt a globalista hálózatot, ami aztán rátelepedett a magyar politikára.

Mint ismert, a felállított stáb időközben – a mai napig nem teljesen tisztázott okokból – elpártolt a főpolgármestertől, és besorolt a hódmezővásárhelyi polgármester mögé.

Az amerikai NGO kifejezetten izgalmas vezetői konstrukciót választott: a szervezeti hierarchia felső szintjén, az Igazgatótanácsban nehézsúlyú nemzetközi politikai tanácsadók, míg az alsóbb szinten, a Tanácsadói Testületben a szakmai szereplők kaptak helyet.

Van azonban valami, ami egyértelműen összeköti őket: Soros György személye, valamint a nyílt társadalom eszméje iránti feltétlen hűség.

A vezetői rangsorban névleg Elisabeth Jennings stratégiai tanácsadó, diplomáciai szakértő következik Korányi után. Bár a hölgy kevésbé ismert a magyar nyilvánosság számára, édesanyja annál inkább: Kati Marton magyar származású, az Egyesült Államokban élő író rendszeresen szerepel a hazai sajtóban, miután nagy hanggal szokta bírálni Magyarországot. Ez nem meglepő, hiszen Soros egyik legbizalmasabb embereként tartják számon, ahogyan az sem, hogy lányához hasonlóan benne van az AfD-ben, egész pontosan annak Tanácsadói Testületében.

Visszatérve Jenningsre: ahogy az egy ilyen NGO vezetőitői elvárható, nemzetközi terepen edződött. Kilenc éven át, 2009 és 2018 között dolgozott ilyen-olyan beosztásban az ENSZ-nél.

LinkedIN-oldalán sokoldalú politikai tanácsadóként jellemezte magát, és arról is írt, hogy tizenöt év alatt hat különböző országban nyújtott stratégiai tanácsadást, adott tippeket válságkezelésre vezető döntéshozóknak. Sőt, arról is tartott eligazítást, hogyan kell a különböző kormányokkal együttműködni.

Jennings 2018 óta a New Yorki-i székhelyű Ázsia Társaságnál dolgozik, ahol elmondása szerint a szervezet elnökét segíti, többek között stratégiai tanácsadással. De ami legalább ennyire izgalmas: munkája során kormányokkal, multilaterális szervezetekkel, NGO-kal, vállalkozásokkal, filantrópokkal, valamint 70 globális szereplővel tartja a kapcsolatot. Befolyását jól mutatja, hogy besegített New York korábbi, demokrata kormányzójának a koronavírus elleni stratégia létrehozásában. Ezek után feltehetően nem sokan lepőnek meg azon, hogy

az Ázsia Társaság nagyon egy húron pendül Soros Györggyel.

Az amerikai milliárdos többször is részt vett a keleti kontinensre fókuszáló szervezet pódiumbeszélgetésén. Így például 2015 áprilisában. 

Az Action for Democracy harmadik igazgatósági tagja, a magyar származású Chris Maroshegyi szintén kapcsolódik a tengerentúli spekulánshoz. Ennek legegyértelműbb jele, hogy 2018-ban aláírta a Transatlantic Democracy Working Group nevű nemzetközi szervezetnek a CEU védelmében írt nyilatkozatát. A dokumentumban „az akadémiai szabadság eltiprása”-ként értékelték az egyetem Magyarországról történő „elüldözését”. „Amikor egy illiberális vezető ellenséges lépéseket tesz egy amerikai intézmény ellen, az Egyesült Államoknak ezt jogsértésként kell értékelnie” – fordultak Donald Trump akkori elnökhöz.

Maroshegyinek jól láthatóan a szívéhez nőtt a Soros György által alapított egyetem, hiszen egyik korábbi tweetjében is tiltakozott a „CEU-/NGO-törvény” ellen.

Maroshegyi egyébként régi ismerősén, Korányi Dávidon keresztül érkezett az AfD-hez, korábban több cikket is közösen jegyeztek. A Soros ernyőszervezeteként funkcionáló European Council on Foreign Relations honlapján 2018 áprilisában arról írtak, hogy az Európai Uniónak meg kell büntetnie Magyarországot. „Orbánt a Fidesz által erősen leuralt médiatérben és egy rendkívül igazságtalan választási rendszerben választották újra” – adtak helyzetértékelést a négy évvel ezelőtti parlamenti választást követően. Az Albright Stonebridge oldalán is megjelent egy írás tőlük, „Magyarország a nacionalista bolsevizmusba süllyed” címmel.

Korányi barátja jelenleg a Meta (Facebook) stratégiaalkotója, ezelőtt az Albright Stonebridge Group korábbi igazgatójaként dolgozott. A tanácsadó cég ügyfeleinek globális piaci és nemzetközi politikai tanácsokat ad.

Szakmai vonal

Rátérve az a Tanácsadói Testületre: Kati Martont nem kell különösebben bemutatni az olvasóknak, hiszen rendszeres szereplője a magyar nyilvánosságnak. Jelzésértékű, hogy 2006-ban a Gyurcsány-kormánytól kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, 2009-ben pedig a magyar kultúra követe címet.

Családjával 1956 után vándoroltak ki az Egyesült Államokba, ahol aztán tartósan letelepedtek. Kati Marton közeli kapcsolatot ápol Soros Györggyel és fiával, amit tökéletesen bizonyít ez a 2018 márciusában készült fénykép is.

Azt, hogy az amerikai milliárdos legbelsőbb köreinek a tagja, jól mutatja, hogy egy időben helyet foglalt a CEU igazgatóságában, és több alkalommal (itt, itt és itt) népszerűsítette a könyveit az aktivistaképző egyetemen.

De Twitter-oldalán is szokott foglalkozni a számára kedves oktatási intézménnyel. 2020-ban annak örült, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében a CEU erkölcsi győzelmet aratott Orbán Viktor felett.

Szintén az Action for Democracy szakmai szintjét erősíti Timothy Garton Ash globalista történész, a Guardian újságírója, aki egy időben elismert tudósként tevékenykedett, de mára teljesen feláldozta a hitelességét a nyílt társadalom oltárán. Egyébként

régóta kapcsolatban áll Soros Györggyel, 2011-ben például közösen szólították fel az Európai Uniót a pénzügyi válság megoldása érdekében.

A nyílt levelet aláírta még Massimo D' Alema volt olasz és Guy Verhofstadt belga politikus, Javier Solana, az Európai Unió volt biztonságpolitikai főképviselője, a korábbi francia külügyminiszter, Bernard Kouchner, valamint Pedro Solbes is, aki az Unió pénzügyi biztosa volt.

A CEU az AfD legtöbb vezetőjéhez hasonlóan központi szerepet játszik az életében, rendszeresen tart itt előadásokat, legutóbb az ukrán háborúval kapcsolatban osztotta meg a gondolatait.

Tavaly meghívott előadóként részt vett a CEU-n megtartott Budapest Fórumon, és az idei rendezvényen is szerepel a neve a programban. Elköteleződését tökéletesen mutatja, hogy 2019-ben, az egyetem körüli vita idején

magából kivetkőzve, egy történészhez méltatlan módon perlekedni kezdett Soros György egyeteme miatt Szijjártó Péter külügyminiszterrel, aki Pozsonyban vett részt egy hivatalos beszélgetésen

„Amit ön a CEU-ról mondott, egyszerűen nem igaz. A teremben tartózkodó személyek legnagyobb része tudja, a CEU-t arra kényszerítették, hogy elhagyja Magyarországot” – jelentette ki az aktivistaként fellépő professzor, amire Szijjártó csak annyit reagált, hogy ez hazugság. Timothy Garton Ash ezután számonkérte a magyar külügyminiszteren „a CEU kifosztását”, „a kutatóintézetek elvételét célzó kormányzati kísérleteket”.

A történész állandó szereplője a baloldali médiának, rendszeresen ad interjúkat a nemzetközi hálózathoz tartozó hazai sajtóorgánumoknak, illetve támadja a magyar kormányt és Orbán Viktort. Az sem mellékes, hogy tagja az European Council on Foreign Relations (ECFR) tanácsának, ami – ahogy fentebb is említettük – Soros György ernyőszervezeteként működik, és a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatását élvezi.

Timothy Garton Ash egyébként aktív szerepet vállal a magyar belpolitikai élet alakításában: egy kézfogással beszállt Karácsony Gergely előválasztási kampányába.

Emellett egy londoni pódiumbeszélgetéssel segítette Márki-Zay Pétert a parlamenti választás előtt. 

Szintén a nemzetközi Soros-világ egyik szimbolikus szereplője Anne Applebaum történész, újságíró, a Washington Post és a Slate rendszeres cikkírója, így nem meglepő, hogy az Orbán-kormány ellen szervezkedő AfD Tanácsadói Testületében is helyet kapott. Kutatási területe Közép-Kelet Európa, ami azért fontos, mert ebből a pozícióból szokta támadni Magyarországot. 

Applebaum könyvei elérhetőek a legnagyobb könyvesbolt-hálózatok polcain, így a magyar nyilvánosság ismerheti a nevét. Akárcsak a többiek, ő is kapcsolódik a CEU-hoz, ahol 2018-ban előadást is tartott. Beszédében egy szinten emlegette Lenint, Mugabét és Orbánt. Ez azok után nem meglepő, hogy rendszeresen támadja Magyarországot, hevesen bírálva a magyar miniszterelnököt és kormányát.

Egyik 2018-as tweetjében arra hívta fel a figyelmet, hogy helytelen és méltatlan Soros-egyetemnek nevezni az intézményt, de volt olyan alkalom is, amikor Michael Ignatieff rektor üzenetét osztotta meg

Ezek után nincs abban semmi furcsa, hogy ajánlót írt Magyar Bálint Maffiaállam (a kifejezést Soros György használta először) című könyvéről a Guardianba.

Legalább ennyire érdekes figura a több mint húsz éve nyugdíjba vonult Wesley Clark, aki korábban a NATO európai erőinek főparancsnoka volt. Andreas von Rétyi a kimerítő, George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége című, 2017-ben megjelentetett könyvében egyértelműen az amerikai milliárdoshoz kapcsolta.

Konkrétan azt írta, hogy

a már ekkor Oroszország ellen szervezkedő Soros kulcsszerepet szánt neki az ukrán hadsereg felfegyverzésében.

Mindenképpen érdekes, hogy Clark 1999 júniusában Sir Michael Jackson NATO-parancsnoknak azt az utasítást adta, hogy szigeteljen el 200 orosz katonát a prištinai repülőtéren. Jackson akkor megtagadta a parancsot, amit ezzel a legendás mondattal indokolt:

Nem fogom a maga kedvéért kirobbantani a harmadik világháborút.

De legalább ennyire izgalmas, hogy a volt tábornok felbukkant a magyar választási kampányban, ahol Márki-Zay Pétert biztosította a támogatásáról. Videós beszélgetésükre azután került sor, hogy a közös ellenzéki jelölt a Partizánban kijelentette, támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba, és szerinte Magyarországnak olyan hűségesnek kellene lennie a NATO-hoz, mint amennyire a románok. Országos botrányt okozva arról is beszélt, hogy amennyiben a katonai szövetség úgy dönt, akár katonai segítséget is adna Ukrajnának.

Clarkot tehát éppen akkor húzták elő a kalapból, amikor Márki-Zay Péter lába alatt kezdett nagyon forró lenni a talaj. Ez a mozzanat is jól mutatja, hogyan működik a globális hálózat, amiben mindenkinek megvan a szerepe.

Legalább ennyire érdekes, hogy a jelek szerint nem a hódmezővásárhelyi polgármester döntött arról, hogy beszélget-e a veterán tábornokkal, vagy sem. Legalábbis erről nyilatkozott a Válasz Online-nak. „Nem én szerveztem a Wesley Clarkkal való beszélgetést sem, a tervezett Zelenszkij-videóhívást sem… Azzal már nem is értettem egyet a kampány végén” – fogalmazott a júniusi interjúban, amiből az cseng ki, hogy szinte mindenben alárendelte magát az amerikai tanácsadóknak.