Miután Boris Johnson sikeresen megbuktatta saját magát, Nagy-Britannia ismét választ. A konzervatív oldalon két jelölt küzd a ringbe szállásért: Rishi Sunak és Liz Truss. A helyzet jelenlegi állása szerint az utóbbi lehet a befutó, de ahogy a minap egy őt interjúztató riportert, úgy minket is a hideg ráz tőle.
Truss, habár a maga 47 évével relatíve fiatalnak számít a politika világában, már régóta koptatja az angol parlament padsorait.
2010-ben, az 55. kormány megalakulásával kezdődött karrierjének legmeredekebb íve. 2014-ben Cameron környezetvédelmi, 2016-ban Theresa May pedig igazságügy-miniszternek nevezte ki. Ez utóbbi időszaka közel sem volt sikertörténet, hiszen irányítása alatt sosem látott magasságokat ért el a bűnözés, amit aztán azzal próbált orvosolni, hogy mintegy 1,3 milliárd fontot (622 milliárd forintot) költött börtönökre és smasszertoborzásra. Kezelni, megállítani a tendenciát nem sikerült, a tüneti kezelés természetesen kevésnek bizonyult.
Bukni csak felfelé!
2017-ben Theresa May felkérte, hogy legyen őfelsége kincstárnoka. Ekkor még hasznos is volt a tevékenysége, ugyanis többször felszólalt az adóemelések ellen, és képviselőtársait is felkérdezte: ugyan hogy lehet az, hogy a lakosság terheit tudják növelni, de szemet hunynak egymás privát szektori és parlamenti képviselő pozícióinak összeférhetetlensége felett? Eláruljuk: ez sem volt így egy hosszú életű projekt.
A 2019-es választásokon is szeretett volna jelölt lenni, de Johnsonnal szemben végül alulmaradt, így az itthoni külgazdasági miniszternek megfelelő pozíciót kapott. Ebben a munkakörben a szokásos és szinte elvárt woke-politikát képviselte, úgymint a faji, nemi és más megkülönböztetések elleni „harcot”. Hogy ez milyen remekül megy az Egyesült Királyságban, azt jól mutatják az egyes „bántó” tweetekért kiszabott letöltendő büntetések.
2021-ig rontotta itt a levegőt, kétévente bukni szokott – most horizontálisan: a külügyi tárcát kapta meg. Az orosz–ukrán háborúig nem igazán csinált semmit, de ekkor megtörtént a legkínosabb: ha emlékszünk,
Szergej Lavrov őt szívatta meg azzal, hogy egy orosz várost mondott, amire Truss rákontrázott: onnan is vonuljanak ki a ruszkik. Külügyminiszternek végül is minek a földrajztudás!
Ez nem volt elég, nagy hangon arra bátorította a briteket, hogy menjenek nyugodtan harcolni Putyin seregei ellen, de olyannyira jól sült el ez a nyilatkozata is, hogy Boris Johnsonnak bocsánatot kellett kérnie, és visszakoznia kellett miatta.
Aztán most, hogy lassan ismét letelik az 1-2 év, Truss már a miniszterelnöki babérok felé kacsintgat. Ezt annyira hatékonyan teszi, hogy a nyilvános szereplésein nem győz nagyobbnál nagyobbakat és veszélyeseket mondani. Az egyik legutóbbi tévés vita alkalmával, ahol ellenfelével, Rishi Sunakkal szerepelt, még a műsorvezető is elhűlt, amikor Truss azt a kijelentést tette, hogy ha kell, a világ pusztulását okozó „piros gombra” is rátenyerelne, ha a helyzet megkívánná, nem rettenne vissza az atomháborútól, hiszen szerinte ez is egy miniszterelnök felelőssége.
Egy kis non plus ultra a végére, ami minket, magyarokat még érdekelhet: olyannyira nagy esélyegyenlőségi harcos ez a Truss, hogy habár Skóciában nevelkedett, és ott járt iskolákba, tűzzel-vassal ellenzi a skótok függetlenedését. Talán nagyobb sikerrel járnának a felföldiek, ha a skótot jegyeztetnék be, és nem az újabb nemet az LMBTQ+ sorban...
