Az ember erősen hajlik a gonoszságra, erre mintaként szolgálhat a hazai pártok és politikusaik elmúlt 30 évben nyújtott tevékenysége.
Ha jobban belegondolunk, a rendszerváltoztatás után egymást túllicitálva születtek meg az aljasabbnál aljasabb szlogenek, plakátok és politikai nyilatkozatok. Különösebb meglepetés nincs benne, de a műfajban jeleskedett a Kovács László–Gyurcsány Ferenc-tengely, kiegészülve olyan újkori hősökkel, mint Márki-Zay Péter. Megfigyelhető az is, hogy
az alattomoskodási faktor akkor kúszott fel igazán, amikor valami fontos nemzeti ügy került napirendre, választás közeledett, vagy krízishelyzet alakult ki.
Hiszen uszítani akkor a legkellemesebb, amikor szar van, vagy netán valaminek akár még örülni is lehetne. Az átlagos időkben nem annyira szórakoztató keverni a fekáliát, mint rendkívüli helyzetben.
A jelek szerint a professzionális hergelők felett is elszállt az idő: nagyon úgy néz ki, köreikben is bekövetkezett a generációváltás.
A régi fiúk mehetnek gyónni, megérkeztek a helyükre az új srácok, akiknek a védőszentjük egy dühös lázítótündérke.
De még mielőtt alaposabban megnéznénk Mini Tomi bajkeverését, érdemes röviden felidézni, mit alkottak a nagy elődök!
A nemrég gyanús körülmények között idősotthonba szállított MSZP-elnök, Kovács László a 2002-es parlamenti választási kampány hevében azt találta mondani, hogy az első Orbán-kormány megállapodásának következtében 23 millió román munkavállaló fog Magyarországra érkezni.
Ez annyira görény volt, hogy még Gyurcsány Ferencnek is komoly kihívást jelentett túlszárnyalnia.
Ki szereti a románokat Magyarországon? Senki (leszámítva a baloldali politikusokat). Mennyi volt az igazságtartalma az állításnak? Semmi. Hány román érkezett az országba? Nem 23 millió, az egész biztos.
Így hát a megroggyant egészségi állapotú szocialista expártvezér ezzel forradalmasította az uszítás tökéletes 3 in 1 kombinációját: hazugság, riogatás és aljasság egy csomagban.
Természetesen Kovács üzenetének volt egy, a határon túli magyarok ellen irányuló vonulata is, ezt fejlesztette tökélyre Gyurcsány Ferenc, az újkori magyar történelem legnagyobb hergelője. A kettős állampolgárságról szóló, 2004-ben megtartott népszavazási kampányban a Mester nem kisebbet hazudott: ha a többség támogatja a felvetést, akkor egyszerre veszítjük el az állásunkat, a nyugdíjunkat, a fizetésünket, az álmainkat, és roppan meg a magyar gazdaság. Mocskos kis kamu volt ez, olyannyira, hogy miután 2010 után a határon túliak megkapták az állampolgárságot, emelkedő pályára került a magyar gazdaság.
Ebben a nem éppen dicsőséges kampányban főszerepet vállalt Bangóné Borbély Ildikó, aki plakátlányként tündökölt az ország főútjain. Bárcsak a tanulás ment volna úgy neki, mint a mocskolódás, akkor áprilistól fíx helye lenne a szocialista frakcióban.
Nemcsak az örömtelinek szánt pillanatokban esik jól a Mesternek és stábjának az övön aluli ütés, hanem a válsághelyzetekben is. Mikor lehetne jobban odasózni a politikai ellenfélnek, mint amikor a legnagyobb szükség lenne az összefogásra? A világ még csak ismerkedett a koronavírus-járvánnyal és annak gazdasági-egészségügyi következményeivel, ez azonban cseppet sem zavarta a Demokratikus Koalíciót, és azonnal az Orbán-kormány nyakába varrta a pandémia valamennyi hazai áldozatának a halálát. Elegáns lépés volt? Nem, de mégiscsak Gyurcsány Ferencnek hívják a párt elnökét.
Választás, lélekerősítőnek szánt népszavazás, világjárvány: eddig ez volt menetrend a hazai genyáskodási történelemben, csakhogy a múlt héten Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen. Ez pedig magától értetődően kiváló lehetőséget jelentett a baloldalnak egy minden eddigit túlszárnyaló aljasságra. Mini Feri, születési nevén Márki-Zay Péter felismerve a piaci rést, és rögtön tett is egy próbát. Nem kevesebbet állított vasárnapi élőzése során, minthogy a magyar kormányfő robbantotta ki a háborút.
Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy most háború van Ukrajnában és emberek halnak meg
– fogalmazott Gyurcsány Ferenc legújabb tanítványa úgy, hogy mindenki tudja, nem mond igazat.
Ahogy korábban Vadai Ágnes írta, Márki-Zay Péter egészen kiváló a vagdalkozásban, azonban ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy igazán maradandót alkosson.
Tegnap este ugyanis gép elé ült Mini Tomi, az új generáció képviselője, a Szeretetország női arca, és egy laza csuklómozdulattal összehozta Minden Idők Legaljasabb-Legpopulistább Szlogenjét.
Orosz Annának, a Momentum elnökségi tagjának, az egyesült ellenzék újbudai jelöltjének az a legnagyobb előnye, hogy megszólalásig hasonlít Fábián Tamásra, a Telex washingtoni tudósítójára, pedig különböző a nemük! Csakhogy utóbbi az okosabb, az agyafúrtabb, a magasabb és a szebb, és ami legalább ilyen fontos, ő az eredeti.
De, mint most kiderült, uszításban látótávolságon belül sincs mini énjétől, Mini Tomitól, aki azzal az alpárian lebutított politikai üzenettel állt elő, hogy
Fidesz = háború
Ellenzék = béke
Egész pontosan azt írta a lázítóangyalka, hogy
ez a ‘22-es választás valódi tétje: aki Orbánra szavaz, az Putyinra és a háborúra szavaz. Aki az ellenzéki összefogásra szavaz, az a békére és az európai együttműködésre szavaz.
Nem lennénk most Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter és Bangóné Borbély Ildikó helyében, hiszen ezt bizony nem lesz egyszerű überelni. Arról nem is beszélve, hogy Mini Tomi felbukkanásával erősen érik a sorcsere a professzionális mószerolóknál.
